2024. április 21.
A hallásromlás nem mindig orvosolható hallókészülékkel. Bizonyos elváltozások kapcsán műtétre is szükség lehet ahhoz, hogy a hallásunkat visszanyerjük. Ilyen eset, ha például a fül csontosodási zavara, vagyis otoszklerózis áll a halláscsökkenés hátterében. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy miért nagyon fontos a betegség korai diagnózisa.
Csontosodási zavar a háttérben
A középfülben a három hallócsontocska, a kalapács, az üllő és a kengyel továbbítják a dobhártya rezgéseit a belső fülbe. Otoszklerózis esetén a kengyel elveszti mozgóképességét, ezáltal a rezgéseket nem jutnak el megfelelően a belső fülben található Corti-szerv felé, amely a rezgéseket továbbítja a hallóidegen keresztül az agyba. Ilyen esetben vezetéses halláscsökkenésről beszélünk.
Súlyossági foktól függően a csontosodási zavar elérheti ezt a régiót is, ha pedig már átterjedt a belső fül egyéb területeire, akkor már idegi eredetű halláscsökkenés jelentkezik, melynek kapcsán fülzúgás és szédülés is jelentkezhet. Az otoszklerózis fájdalommal nem jár, de érintheti egyik vagy mindkét fület is.
Kiket veszélyeztet az otoszklerózis?
Az otoszklerózis kialakulásában örökletes tényezők játszanak szerepet, megfigyelhető a családi halmozódás. Emellett feltehetően hormonális okok is állnak a hátterében, mert gyakrabban jelentkezik a pubertás és a várandósság időszakában lévő hölgyeknél.
Hallásromlás esetén idejében forduljon orvoshoz!
Az otoszklerózist a beteg tünetei, a fül-orr-gégészeti kivizsgálás és az audiológiai vizsgálat eredményei alapján meg lehet diagnosztizálni. Az egyéb, halláscsökkenést okozó betegségek kizárására tympanometriás vizsgálatot is végeznek, ezzel a középfülben lévő levegőnyomást lehet mérni. Így lehet megbizonyosodni például arról is, hogy a halláscsökkenést nem a középfülben lévő folyadék – savós középfülgyulladás – okozza-e.
A kivizsgálást nem érdemes halogatni, mert a csontosodási zavar magától nem szűnik meg, sőt idővel már a hallás épsége sem visszaállítható.
2024. április 21.
A pajzsmirigyzavarok diagnosztikájában igen fontos vizsgálat a TSH hormon szintjének ellenőrzésre, ugyanis abnormális értéke a szerv alul-illetve túlműködésére utal. Igen ám, de a mirigy rendellenességei nem merülnek ki az elégtelen hormontermelésben. A pajzsmirigy göbök például igencsak gyakorinak számítanak, ráadásul nem is mindig járnak rossz TSH szinttel. A témáról dr. Mutnéfalvy Zoltánt, az Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük.
Milyen pajzsmirigyzavarok léteznek?
A pajzsmirigy problémák sokaknál kimerülnek a szerv alul-és túlműködésében. Ezek valóban igen gyakori betegségnek számítanak, melyek kellemetlen és zavaró tüneteket okozhatnak. Pajzsmirigy alulműködés esetén az anyagcsere lelassul, az érintettek pulzusa lassabbá válik, székrekedés lép fel, súlyfeleslegük alakul ki, csökken a hidegtűrésük. Pajzsmirigy túlműködés esetén ezek ellenkezője jelentkezik a fokozódó anyagcsere miatt. Mindkét állapot menstruációs zavarokat, meddőséget és vetélést is okozhat, ezért gyakori, amikor teherbeesési gondok miatt derül fény a problémára. Érdemes tudni, hogy ezek mellett több problémája is lehet a pajzsmirigynek: előfordulhatnak benne ciszták, göbök és sajnos nem ritka a szerv rosszindulatú daganata sem.
Pajzsmirigy göbök
A pajzsmirigy göbök a szervben megjelenő kisebb-nagyobb képződmények, csomók, melyek megjelenhetnek magukban, de csoportosan is, sőt, akár pajzsmirigy megnagyobbodással együtt is (göbös strúma). Kialakulásuk fő okai a pajzsmirigy krónikus gyulladásos betegségei, illetve a jódhiány.
A göbök nagysága igen változó, jellemzően az 1 cm-nél nagyobbak további vizsgálatot igényelnek, mivel ekkor felmerülhet a rosszindulatú elváltozás gyanúja.
Hogy pontosan mi is a teendő a pajzsmirigy göbökkel, az attól függ, milyen típusú göbről van szó, milyen méretű, jár-e hormontermelési zavarral, illetve okoz-e panaszokat. Ezeket figyelembe véve előfordulhat, hogy semmi teendő nincs, csupán figyelemmel kell kísérni, nem mutat-e növekedést. Ha pajzsmirigy alul-vagy túlműködéssel jár, akkor természetesen a hormonzavart gyógyszeresen kezelni kell. Előfordulhat az is, hogy műtéti beavatkozás szükséges (ez lehet a pajzsmirigy részleges vagy teljes eltávolítása is): erre leginkább göbös strúma, daganat esetén van szükség.
Lehet göb hormontermelési zavar nélkül is
Sokan esnek abba a hibába, hogy úgy gondolják, ha jó a TSH értékük, akkor nem lehetnek jelen a pajzsmirigyen göbök. Így, ha göbre utaló tüneteket tapasztalnak (pl. nyaki szorító érzés, gombócérzés, nyelési nehézség), ám a laboreredményük jó, elvetik a pajzsmirigy göb fennállásának lehetőséget, így nem is mennek további vizsgálatokra. A göbök jelenlétéről azonban célzott pajzsmirigy ultrahang vizsgálattal lehet megbizonyosodni, mivel normál TSH mellett is kialakulhatnak. Sőt, ezeknek a göböknek egy része akár rákos is lehet- figyelmeztet dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa.
Éppen ezért figyelmeztetik az orvosok a betegeket, hogy egy negatív laboreredmény még nem garancia arra, hogy minden rendben van a pajzsmiriggyel, a jó diagnózis csakis ultrahang lelet birtokában teljes!
2024. április 20.
Bőrkeményedés, szemölcs, ekcéma, pikkelysömör? A hiperkeratosis egy összefoglaló megnevezés, amely a bőr bizonyos területének megvastagodására utal és többféle megjelenése formája ismert. Dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyásza, klinikai onkológus szerint a kezelés is a diagnózisnak megfelelően összetett.
A bőr megvastagodását több bőrbetegség is okozhatja
Hiperkeratosis alatt az elszarusodó hám szarurétegének a megvastagodását értjük, vagyis azt, amikor a szokásosnál nagyobb mennyiségben termelődik szaru. A szarunak a keratin nevű összetevője az, ami ilyen esetben nagyobb tömegben jelenik meg a bőr felhámjában.
A hiperkeratosisnak két fő formája különböztethető meg.
– Nyomás okozta hiperkeratosis: a túlzott nyomás, állandó vagy ismételt mechanikai hatásnak, a gyulladás vagy a bőr irritációja következtében alakul ki. Ez akkor történik, amikor a bőr extra réteg keratint kezd el termelni, hogy megvédje a károsodástól önmagát. Ilyen esetben észlelhető a bőrkeményedés – hétköznapi nyelven tyúkszem, a bőrkérgesedés.
– Nem nyomás okozta hiperkeratosis: nincs külső irritáció, a szakértők ezt a jelenséget egyrészt a genetikának, másrészt a fertőzéseknek tudják be. Ennek eredménye öröklődő elszarusodási zavarokhoz tartozó betegségek, illetve fertőzéses eredetű a HPV okozta szemölcs.
A hiperkeratosis megjelenhet számos bőgyógyászati kórképben, például az ekcémában, pikkelysömörben, a különböző szemölcsök formájában, valamint fénykárosodás egyes bőrtüneteire is jellemző lehet a szaruréteg megvastagodása (actinikus keratosis). Ezen kívül természetesen még számos bőrbetegségben előfordulhat hiperkeratosis tünetként, amelynek azonosítása azonban bőrgyógyász feladata.
Hogyan kezelhető a hiperkeratosis?
Bármilyen változás tapasztalható a bőrön, azt mindenképpen érdemes bőrgyógyásznak megmutatni. A hiperkeratosis csak néhány formájánál jelentkezik fájdalom, így bizonyos bőrkeményedéseknél, szemölcsöknél, de ennek hiányában is fontos a bőrgyógyászati vizsgálat – hangsúlyozza dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyásza, klinikai onkológus.
A kezelésről a diagnózis ismeretében lehet dönteni, tudnunk kell, pontosan mi áll a bőr megvastagodása mögött. Ha a bőrképlet olyan helyen van, ami zavarja a pácienst, esetleg fáj, kipirosodik, vagy esztétikailag zavaró, számos módszer közül választhatunk az eltávolításnál. Típustól függően szóba jöhet a fagyasztás, a sebészeti eltávolítás, az elektromos- vagy lézerkéssel való roncsolás, és szemölcsirtó szerek helyi alkalmazása egyaránt. A megfelelő módszer kiválasztása mindig az egyedi probléma felmérése után történhet meg. Ha a képletnél felmerül a rákos elváltozás gyanúja, szükséges lehet biopszia végzése, vagyis egy olyan mintavétel, amely során szövettani elemzés történik.
