Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A húsok egyaránt ártalmasak a koleszterinszintre

Érdekességek2022. április 30.

Fotó: 123rf.com

Az általános vélekedéssel ellentétben azonos hatással van a vér koleszterinszintjére a vörös és a fehér hús fogyasztása amerikai kutatók új tanulmánya szerint.

A kutatókat is meglepte a Kaliforniai Egyetem Gyermekkórházának Oaklandi Kutatóintézete (CHORI) vezetésével készült kutatás eredménye, amely szerint mind a vörös, mind a fehér hús nagy mennyiségű fogyasztása magasabb koleszterinszintet eredményez, mint a hasonló mennyiségű növényi fehérje fogyasztása. Ez a hatás független volt attól, hogy az étrend tartalmazott-e nagy mennyiségben telített zsírokat vagy nem.

“Amikor ezt a tanulmányt terveztük, azt vártuk, hogy a vörös hús jóval károsabb hatással lesz a koleszterinszintre, mint a fehér hús, és meglepődtünk, amikor nem ez derült ki. Hatásuk a koleszterinre azonos, ha a telített zsírszintek azonosak” – mondta Ronald Krauss professzor, az American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban közzétett tanulmány egyik szerzője, a CHORI Ateroszklerózis (az artériafal megkeményedéséből adódó érelmeszesedés) Kutatóközpontjának igazgatója.

A tanulmányozott húsok között nem volt feldolgozott hús – például virsli vagy császárszalonna -, legelőn tartott szarvasmarha húsa, sem pedig hal.

A tanulmány eredménye azt jelzi, hogy az eddig véltnél hasznosabb a húsfogyasztás korlátozása a koleszterinszint csökkentése érdekében. A növényi fehérjék a legegészségesebbek a koleszterint tekintve – derítették ki a kutatók.

A vöröshús-fogyasztás népszerűtlenné vált az elmúlt néhány évtizedben, amikor kapcsolatban hozták a szív- és érrendszeri betegségek növekvő kockázatával. Az amerikai kormány étrendi ajánlásai a baromfifogyasztást bátorították, mint a vörös húsnál egészségesebb alternatívát.


Fotó: pixabay.com

Egészen eddig nem volt azonban átfogó összehasonlítás a vörös, a fehér hús és a nem hústermékekből származó fehérjék hatásáról a koleszterinszintre – magyarázta Krauss. A nem hús eredetű fehérjék, a zöldségekből, tejtermékekből és hüvelyesekből származó fehérjék bizonyultak a legelőnyösebbnek a koleszterint illetően – tette hozzá.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes növények

2026. február 01.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhetővé vált egy új, veszélyes növényeket bemutató adatbázis, amely a leggyakrabban előforduló mérgező, allergén, irritáló, maró hatású vagy rákkeltő növényfajokat tartalmazza. A gyűjtemény célja, hogy a lakosság könnyen hozzáférhető, megbízható információkhoz jusson azokról a növényekről, amelyek az emberi egészségre potenciálisan ártalmasak, és a hazai lakókörnyezetben leggyakrabban fellelhetők.

Az adatbázis nemcsak az emberre, hanem – ahol megbízható információ rendelkezésre áll – az állatokra gyakorolt mérgező hatásokat is feltünteti.

A gyűjteményben több kép is található az egyes növényekről, így azok könnyebben beazonosíthatók. Emellett részletes leírás olvasható a növény hatásairól – például lenyelés, pollen belélegzése vagy bőrrel való érintkezés tekintetében.

A mérgező hatásra, a várható tünetekre és a szükséges teendőkre – mint például az elsősegélynyújtás, az otthoni megfigyelés vagy a kórházi ellátás szükségessége – vonatkozóan az egészségügyi toxikológiai tájékoztató szolgálat ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető zöldszámán, a 06 (80) 20 11 99 telefonszámon kérhető tájékoztatás.

Semmelweis HELP, az ingyenes, tünetellenőrző alkalmazás

2026. február 01.

A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.

Az applikáció ingyenesen letölthető az appstore-ból és a Play áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.

Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a nemzeti népegészségügyi és gyógyszerészeti központ validálta.

Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.