Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A vérszívó poloskák 115 millió éve élnek a bolygón

Érdekességek2019. július 20.

Fotó: pixabay.com

Legalább 115 millió éve élnek a bolygón vérszívó poloskák, ami azt jelenti, hogy a legkorábbi ismert gazdatestüknek vélt denevéreknél is több mint 50 millió évvel korábban jelentek meg – derült ki egy úgy tanulmányból, amely eredetileg az apró élősködők “rendkívül bizarr” szaporodási szokását vizsgálta.

A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány készítői a vérszívó paraziták 30 fajától gyűjtöttek DNS-mintákat – írja a BBC News.

“Ezek az állatok olyan rejtőzködő életet élnek, hogy 15 ember 15 éven át gyűjtötte a szükséges genetikai mintákat” – mondta Mike Siva-Jothy, az angliai Sheffieldi Egyetem munkatársa.

A szakember megjegyezte, hogy a vizsgálat eredeti célja egyébként az úgynevezett traumás megtermékenyítés tanulmányozása volt. A hím poloskáknak tőrszerű péniszük van, amelyet beledöfnek a nősténybe, hogy közvetlenül annak véráramába hatoljanak.

A felkutatott fajok többsége távoli vidékeken lévő barlangokban él, ahol denevéreken élősködik.

Miután a kutatóknak sikerült elegendő fajtól mintákat begyűjteni, megalkották a vérszívó poloskák genetikai idővonalát: a teremtmények genetikai kódjában bekövetkező spontán mutációk molekuláris óraként működnek, lehetővé téve a szakemberek számára, hogy évmilliókra visszakövessék a rovarok evolúcióját.

Az első nagy meglepetés az volt, hogy a vérszívó poloskák jóval idősebbek a denevéreknél, amelyekről úgy véltük, hogy az első gazdatestként szolgáltak számukra” – mondta Steffen Roth, a norvégiai Bergeni Egyetemi Múzeum munkatársa, aki a tanulmány vezetője volt. “Azt egyelőre nem tudjuk, hogy milyen állatokon élősködtek, amikor még T. rexek uralták a Földet” – jegyezte meg a kutató.


Siva-Jothy szerint a vérszívó poloskák biológiai “Achilles-sarka” a genetikai kódjukban lehet elrejtve: különösen a genomjuk azon részében, amely egyedülálló az ember vérét szívó két fajnál.

Ha a gyenge pontjukat megtalálják “új módszerekkel lehet védekezni ellenük” a tudós szerint.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ki tanít kit?

2026. augusztus 08.

Kokas Katalin hegedűművésszel, négy gyermek édesanyjával tabutémákat feszegetünk.



A veszteségekről a nők nem beszélnek. Négygyermekes családként a színpadon látnak bennünket, nagyobb gyermekeinket is. Ez egy ideális kép. De vannak olyan dolgok, amiket tabuként kezel a társadalom. Pedig akkor, amikor abban az élethelyzetben vagyunk, az nagy szenvedés, ha az ember úgy gondolja, hogy nincsenek sorstársai. Én kifejezetten azért beszélek erről, mert fontosnak tartom, hogy másnak segítsek, aki hasonló élethelyzetben van.

18 éves korunk óta férjemmel, Kelemen Barnabással tudtuk, hogy nagy családot, sok gyermeket szeretnénk. A legnagyobb boldogság az, amikor az ember gyermeket vár. Én ugyanakkor hét alkalommal is megéltem a veszteséget, hogy a magzat meggondolta magát.

Első gyermekünk, Hanna születése nem úgy zajlott le, ahogy szerettük volna, pedig csak egy picit érkezett korábban. Előtte való nap fejeztem be a diplomadolgozatomat, és másnap megszületett, amikor már éppen nem számított koraszülöttnek. Otthonszülést szerettünk volna, de Kaposváron folyt el a magzatvíz, ezért az ottani kórházba vittek.
Én kifejezetten nem kértem fájdalomcsillapítót, mert érezni akartam, hogy mi történik. Oxitocint sem szerettem volna, de azt kötelezően adtak, izomba.
A szülést követően Hanna nem lélegzett fel, és ezért azonnal elvitték tőlem Pécsre. Saját felelősségre azonnal robogtam utána apukámmal autóval, és a koraszülött intézetben leszidtak, hogy mit keresek ott, a kisbabámnak nem rám, hanem rájuk van szüksége.
Ez óriási trauma volt!

Probiotikummal az endometriózis ellen?

2026. augusztus 08.



Az endometriózis egy gyakori betegség, amely minden tizedik, fogamzóképes korú nőt érinti. Kialakulásának magyarázata, diagnosztikájának és kezelésének stratégiája napjainkban is nagy kihívást jelent. A mikrobiom a kirakó (egyik) hiányzó eleme lehet ahhoz, hogy az endometriózist megértsük.

A mikrobiom a szervezetben élő mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák és egyéb egysejtűek) genetikai állományának összességét jelenti. Az emberi mikrobiom túlnyomó része a bélrendszerben helyezkedik el, ahol kulcsszerepe van a tápanyagok felszívódásában, a fertőzésekkel szembeni védelemben és az immunrendszer megfelelő működésében. Érthető tehát, hogy az egyensúly felborulása számos negatív következménnyel járhat az egészségügyi állapotunkra nézve.

Az endometriózis egy krónikus, ösztrogénfüggő nőgyógyászati betegség, amely fájdalmas menstruációval, széklet-, vizeletürítés, valamint szexuális élet kapcsán jelentkező, krónikus, visszatérő kismedencei fájdalommal, haspuffadással, emésztési panaszokkal, fáradékonysággal, továbbá meddőséggel járhat.

MRI-vizsgálat

2026. augusztus 07.



A várandósság hónapjai alatti hormonszintváltozások drasztikus hatást gyakorolnak az anyai agy szerkezetére és funkciójára is.

A várandós nők, a gyermeket nem váró nők és a férfiak agyának mágneses rezonanciás módszerrel (MRI) való vizsgálatával a kutatók olyan jelentős változásokat mutattak ki a terhes nőknél bizonyos agyterületeken, amelyek alapján agyi MRI-vizsgálattal 100 százalékos bizonyossággal megállapítható a terhesség ténye. Az érintett agyterületek egyébként az ún. szociális kognitív folyamatokért felelős régiók, azaz például akkor aktiválódnak, ha az anyának megmutatják a gyermeke fényképét. A tapasztalt változások a gyermek megszületését követően körülbelül két évig állnak fenn az anyáknál, éppen abban az időszakban, amikor a gyermek leginkább rá van utalva az anyai gondoskodásra.