Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A vízipipázás veszélyesebb lehet, mint a dohányzás

Érdekességek2019. szeptember 02.

Fotó: 123rf.com

Egy úttörő amerikai kutatás szerint a vízipipa szívása veszélyesebb lehet, mint a dohányzás más formái – számolt be róla a Science Daily tudományos hírportál.

A vízipipa egyre népszerűbb, Európában és az Egyesült Államokban a felsőoktatásban tanulók közül minden ötödik kipróbálta már.

A Kaliforniai Egyetem irvine-i intézményének (UCI) kémikusai egyedi kialakítású tesztelőberendezéssel vizsgálták meg a vízipipa károsanyag-kibocsátását egy átlagos pipázás során, eredményeiket az Aerosol Science and Technology című szaklap friss számában tették közzé.

A kutatók megállapították, hogy egyetlen szippantás a vízipipából ugyanannyi mérgezőanyagot tartalmazhat, mint egy egész cigaretta elszívása.

“A vízipipából beszívott füstben számos mérgező és ártalmas anyag van: nikotin, ami dohányfüggőséget okozhat, irritáló karbonilvegyületek, valamint olyan ismert rákkeltő, mint a benzol. Mivel egy szippantással nagyobb mennyiség kerül a tüdőbe és tovább is tart a vízipipázás, így gyakran több mérgezőanyaggal károsítja a használóját, mint a cigaretta” – mondta Veronique Perraud, a kutatás vezető szerzője.

A kísérletben a vízipipa nagy mennyiségű szén-monoxidot is előállított, ami főként az edényben található dohány vagy más növénykeverék melegítésére szolgáló faszén égéséből származott. A tanulmány számos esetet említ, ahol a pipázók szén-monoxid-mérgezést szenvedtek.


A közönséges dohány mellett a kutatócsoport nikotinmentes növényi keveréket is tesztelt, amelyet egészségesebb alternatívaként árulnak. A kísérlet azt mutatta, hogy a keverék beszívott füstjében még nagyobb arányban találhatók mérgező gázok.

Korábbi tanulmányok a vízipipázás szokásának kockázatait elemezték, a UCI projektje azonban az első, amelyik a beszívott füstben lévő rendkívül kicsi, úgynevezett ultrafinom – 100 nanométernél kisebb átmérőjű – szemcséket vizsgálta.

Tömegspektrométerrel és az egyetem egy kutatócsoportja (Smith Group) által tervezett műszerrel a pipázás valós idejében mérték meg a füstben lévő gázok és a szilárd anyagok összetételét, ebben különbözött a munkájuk az eddigi tanulmányoktól.

“A kutatók általában a füstszűrőben egy dohányzási esemény alatt összegyűlt mintát vizsgálják, ez egyetlen adatot jelent. A mi technológiánkkal, amely a dohányzás elején, közepén és végén is méri az emissziót, azt is ki tudtuk mutatni, hogy a dohányzás első 10 percében több ultrafinom részecskét tartalmaz a beszívott füst, mint a további részében” – folytatta Perraud.

Az apró szemcsék jelentősen veszélyeztetik az egészséget, mivel a légzőrendszer mélyére hatolnak, a legapróbbak a vér-agy gáton is átjutnak.

“Az egyik legnagyobb mítosz a vízipipáról, hogy az edényben lévő víz kiszűri a mérgezőanyagokat, így védi a használót. A kutatás kimutatta, hogy ez a legtöbb gázra nem igaz, ráadásul a víz valójában elősegíti az ultrafinom részecskék kialakulását, talán hűtő hatása miatt” – mondta Perraud.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.