Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Emiatt a 4 dolog miatt fáj gyakran a fülünk nyáron

Érdekességek2019. augusztus 01.

Érdemes néhány apróságra figyelni, hogy a kellemetlen tüneteket elkerüljük. Az ebben az időszakban gyakori fülészeti problémákra dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa hívja fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comTúl sok időt töltünk a víz alatt

Ha a strandolás során a felázott hallójárat érzékeny bőrén keresztül a kórokozók behatolnak, gyulladást, gombás fertőzést is előidézhetnek. A külső-hallójárat gyulladás, vagy úszófülként is ismert betegség erős fájdalommal jár, fülfolyás, halláscsökkenés, hőemelkedés, láz is jelentkezhet előre haladott, súlyos hallójárat gyulladás esetén. 

Mit tegyünk?

Kezelés nélkül a fájdalom erősödésére, a gyulladásnak a környezetre való terjedésével számolhatunk, így javasolt mielőbb orvoshoz fordulnunk, aki vizsgálat, a hallójárat kitisztítása után általában gyulladáscsökkentő fülcseppet ír fel, a súlyosabb esetekben rendszeres helyi kezelésre visszarendeli a beteget. Bizonyos esetekben szájon át alkalmazott antibiotikum szedésére is szükség lehet, emellett természetesen fájdalomcsillapító- és gyulladáscsökkentő készítmények javasoltak. 

Nem figyelünk a nyomáskülönbségre

A repülés során jelentkező füldugulás kiváltó oka a légnyomás változása. Barotraumának nevezzük a nyomás kiegyenlítődésének zavarát, amit a búvárok is megtapasztalhatnak a vízben. 

Mit tegyünk?

Léteznek praktikák a nyomáskülönbség gyorsabb helyreállítására, a kellemetlen tüneteket megelőzhetjük például repülésnél rágózással, vagy gyakoribb nyeléssel is, ám előfordulhat, ha a fülfájás, füldugulás hosszabb időn át sem szűnik meg, vagy repülés után vérrel festenyzett fülfolyás, erős szédülés jelentkezik, azonnal forduljunk orvoshoz!


Nem használunk füldugót

Ha hosszabb időn át tartózkodunk zajos környezetben – egy koncert, vagy buli után – másnap reggel sokan tapasztalunk fülzúgást, mintha az éjszaka még mindig ott morajlana a fejükben. Szerencsés esetben ez a hang a délelőtt folyamán fokozatosan megszűnik, de előfordulhat, hogy tartósan fennmarad.

Mit tegyünk?

Ha a fülzúgás nem szűnik, az éjszakai pihenést, napközbeni tevékenységeket, munkát, tanulást is zavarja, akkor mindenképp javasolt orvoshoz fordulni. A fülzúgás megszüntetésére idejében megkezdett kezeléssel van a legnagyobb esély. A legjobb, ha megelőzzük a problémát. Használjunk zajvédő füldugót, különösen ha több napot is zajos környezetben tartózkodunk, például fesztiválokon.

Otthon kísérletezünk fülzsírdugó eltávolítással

A melegben a fülben található verejték- és faggyúmirigyek intenzívebben dolgoznak, ezért ebben az időszakban azoknál is jelentkezhet, akik egyébként nem hajlamosak a fülzsírdugó kialakulására. Ha a felgyülemlett fülzsír nem tud eltávozni a fülből, az halláscsökkenést, fülfájást, fülzúgást is okozhat. 

Mit tegyünk?

Eltávolításához kérjük szakember segítségét, mert az otthoni próbálkozások során könnyen felsérthetjük a hallójárat érzékeny bőrét, vagy beljebb is tolhatjuk a fülzsírdugót. Nem érdemes tehát otthon kísérleteznünk, fülészeti rendelésen a hallójárat átmosásával, szakszerűen eltávolítják a fülzsírdugót és tanácsokat kaphatunk a megelőzésével kapcsolatban is.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.