Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Emiatt a 4 dolog miatt fáj gyakran a fülünk nyáron

Érdekességek2019. augusztus 01.

Érdemes néhány apróságra figyelni, hogy a kellemetlen tüneteket elkerüljük. Az ebben az időszakban gyakori fülészeti problémákra dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa hívja fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comTúl sok időt töltünk a víz alatt

Ha a strandolás során a felázott hallójárat érzékeny bőrén keresztül a kórokozók behatolnak, gyulladást, gombás fertőzést is előidézhetnek. A külső-hallójárat gyulladás, vagy úszófülként is ismert betegség erős fájdalommal jár, fülfolyás, halláscsökkenés, hőemelkedés, láz is jelentkezhet előre haladott, súlyos hallójárat gyulladás esetén. 

Mit tegyünk?

Kezelés nélkül a fájdalom erősödésére, a gyulladásnak a környezetre való terjedésével számolhatunk, így javasolt mielőbb orvoshoz fordulnunk, aki vizsgálat, a hallójárat kitisztítása után általában gyulladáscsökkentő fülcseppet ír fel, a súlyosabb esetekben rendszeres helyi kezelésre visszarendeli a beteget. Bizonyos esetekben szájon át alkalmazott antibiotikum szedésére is szükség lehet, emellett természetesen fájdalomcsillapító- és gyulladáscsökkentő készítmények javasoltak. 

Nem figyelünk a nyomáskülönbségre

A repülés során jelentkező füldugulás kiváltó oka a légnyomás változása. Barotraumának nevezzük a nyomás kiegyenlítődésének zavarát, amit a búvárok is megtapasztalhatnak a vízben. 

Mit tegyünk?

Léteznek praktikák a nyomáskülönbség gyorsabb helyreállítására, a kellemetlen tüneteket megelőzhetjük például repülésnél rágózással, vagy gyakoribb nyeléssel is, ám előfordulhat, ha a fülfájás, füldugulás hosszabb időn át sem szűnik meg, vagy repülés után vérrel festenyzett fülfolyás, erős szédülés jelentkezik, azonnal forduljunk orvoshoz!


Nem használunk füldugót

Ha hosszabb időn át tartózkodunk zajos környezetben – egy koncert, vagy buli után – másnap reggel sokan tapasztalunk fülzúgást, mintha az éjszaka még mindig ott morajlana a fejükben. Szerencsés esetben ez a hang a délelőtt folyamán fokozatosan megszűnik, de előfordulhat, hogy tartósan fennmarad.

Mit tegyünk?

Ha a fülzúgás nem szűnik, az éjszakai pihenést, napközbeni tevékenységeket, munkát, tanulást is zavarja, akkor mindenképp javasolt orvoshoz fordulni. A fülzúgás megszüntetésére idejében megkezdett kezeléssel van a legnagyobb esély. A legjobb, ha megelőzzük a problémát. Használjunk zajvédő füldugót, különösen ha több napot is zajos környezetben tartózkodunk, például fesztiválokon.

Otthon kísérletezünk fülzsírdugó eltávolítással

A melegben a fülben található verejték- és faggyúmirigyek intenzívebben dolgoznak, ezért ebben az időszakban azoknál is jelentkezhet, akik egyébként nem hajlamosak a fülzsírdugó kialakulására. Ha a felgyülemlett fülzsír nem tud eltávozni a fülből, az halláscsökkenést, fülfájást, fülzúgást is okozhat. 

Mit tegyünk?

Eltávolításához kérjük szakember segítségét, mert az otthoni próbálkozások során könnyen felsérthetjük a hallójárat érzékeny bőrét, vagy beljebb is tolhatjuk a fülzsírdugót. Nem érdemes tehát otthon kísérleteznünk, fülészeti rendelésen a hallójárat átmosásával, szakszerűen eltávolítják a fülzsírdugót és tanácsokat kaphatunk a megelőzésével kapcsolatban is.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.