Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Izzadó kamaszok: mikortól kóros?

Érdekességek2019. június 06.

A pubertáskor a hatalmas hormonális változásokról szól, mely több tünetben is megnyilvánul. Ezek többsége az érintettek számára igen kellemetlenek – pl.pattanások, bőr zsírosodása-, és ilyen panasz többek között a fokozott verejtékezés is. Hogy ez meddig normális és mikor kell problémára gyanakodni, arról dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.

Single concerned student lamenting alone outdoors in a parkIzzadságfoltok a ruhán

A legtöbb kamasz amint belép a pubertáskorba, észreveszi, hogy hiába a legjobb dezodorok, a ruhán többször is ott éktelenkednek a kellemetlen izzadságfoltok. Természetesen ezt nem a megfelelő higiénia hiánya okozza, mivel a fokozott izzadásért elsősorban korral együtt járó hormonális változások tehetők felelőssé. Sajnos a helyzetet csak tovább rontja, hogy nem csak a verejtékmirigyek túlzott működése váltja ki a panaszt, hanem – ami ugyancsak a pubertás számlájára írható- az az érzelmi hullámvasút is, melyen a fiatok ülnek. Stresszhelyzetben ugyanis még fokozottabb a verejtékezés.

Hormonzavar is okozhatja

Mivel a pubertás során fokozott izzadás tapasztalható, ezért nehéz lehet megítélni, normális vagy kóros a probléma. Amennyiben az izzadás állandó jellegű és túl nagy mennyiségű, úgy célszerű utánajárni, hogy esetleg valamilyen betegség okozza a panaszt. Fokozott verejtékezéssel járhat pl. a pajzsmirigy túlműködés, melynek során az anyagcsere folyamatok felgyorsulnak, és ez – többek között- fokozott izzadást provokál.  Ekkor jellemzően egyéb tünetek is előfordulnak, pl. fogyás normál étkezés mellett, idegesség, koncentrációs zavarok, álmatlanság, szapora pulzus, hasmenés, csökkent melegtűrés, lányoknál menstruációs zavarok.

Éppen ezért, ha az izzadást az említett tünetek közül néhány még kíséri, úgy érdemes megnézetni a gyermeke pajzsmirigy funkcióit, melynek során ellenőrzésre kerül a TSH mellett a T3 (trijód-tironin), T4 (tiroxin), ATPO szintje is, valamint a szakorvos ultrahangos vizsgálatot is elrendelhet. A pajzsmirigy túlműködés lehet autoimmun eredetű, kiválthatja a szerv gyulladása, strúma, göbösödés is.


Kezeltesse gyermeke pajzsmirigyzavarát, hogy visszajöjjön az önbizalma

A pajzsmirigyzavarokat szerencsére az esetek többségben igen jól lehet gyógyszeres úton kezelni, melynek során normális tartományba állítható a hormonok szintje, mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa. Azonban, ha az ultrahangos vizsgálat során kiderül, hormontermelő göb vagy a mirigy megnagyobbodása okozza a panaszt, úgy további terápiák válhatnak szükségessé (pl. izotópos kezelés), sőt, műtétre is sor kerülhet, ahol meglehet, eltávolítják a pajzsmirigy egy részét vagy annak egészét- ez esetben a betegnek élethosszig tartó gyógyszeres hormonpótlásra van szüksége.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.