Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Méheltávolítás- mikor indokolt?

Érdekességek2023. január 30.

A méh eltávolítása drasztikus beavatkozásnak tűnhet, ám vannak olyan kórképek, amikor muszáj meglépni. Dr. Józan Gyöngyitől, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebészétől megkérdeztük, mely esetekben szükséges az eljárást elvégezni, illetve, hogy is zajlik a műtét.

Fotó: 123rf.comA női méh

A méh (uterus) a női reprodukciós szervrendszer része, melynek fő feladata, hogy a beágyazódás során magába foglalja a megtermékenyített petesejtet és átmeneti otthont adjon a fejlődő magzatnak.  3 fő része a méhtest, a méhüreg és méhnyak.

Terhesség során igen jelentős növekedésre képes, ugyanis az amúgy kb. 57 grammos szerv közel 1 kilóssá is nőhet. Amennyiben az adott hónapban nem termékenyül meg petesejt és nem történik meg a beágyazódás, úgy menstruációs vérzés kíséretében leválik a méh elhalt nyálkahártyája leválik és a hüvelyen keresztük távozik.

Méheltávolítás: amikor nincs más út

A méheltávolítás (hiszterektómia) lehet teljes és részleges (Chrobak műtét) is, sőt, vannak esetek, amikor az uteruson kívül a petevezetőket-és fészkeket is eltávolítják. Elsőre -és valljuk be, másodjára, harmadjára is- drasztikus megoldásnak tűnhet, ám vannak esetek, amikor elkerülhetetlen. Ilyen pl. a súlyos endometriózis, miómák, daganatok, rákmegelőző állapot, gyógyszeres kezelésre nem reagáló vérzészavar, valamint az olyan tünetek, melyek kihatnak a beteg életminőségére (pl. erős, darabos vérzés, fájdalom).

Ezeken kívül az is indikáció, ha az illető petefészkeit, petevezetőit eltávolítják, mivel ekkor a méh lényegében egy funkció nélküli szervvé válik. Ha nem az életet veszélyezteti a probléma, az orvosok általában azt javasolják, hogy a műtéttel várják meg a nők a családalapítást, és csak akkor végeztessék el a beavatkozást, amikor már nem szeretnének gyermeket. Amennyiben megoldható, akkor sok szakember javasolja a klimax utáni időszakot az operációra.

Hogy zajlik a műtét?

A méheltávolítás több műtéti úton valósulhat meg: létezik hüvelyi/hasi/laparoszkópiás méheltávolítás. Ezek közül az utóbbi az, mely a legkisebb vérzéssel, fájdalommal és felépülési idővel jár, így az esetek többségében ezt a módszert alkalmazzák (meg a hüvelyi eljárást, viszont ennek vannak kontraindikációi, illetve ekkor nem tekinthetők át a környező területek). Az eljárás részleges és teljes méheltávolítást is lehetővé tesz. A műtét altatásban (légcsövön keresztül) történik, melynek során pár apró bemetszést ejtenek, melyeken keresztül az orvos bevezeti az eszközöket. A beteg 1-2 nap után otthonába térhet lábadozni.


Fotó: 123rf.com

Hogyan tovább?

Dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ sebész-nőgyógyásza elmondta, hogy a méheltávolítás után miket tapasztalnak a betegek, az nagyrészt attól függ, hogy teljes vagy részleges eltávolítás történt, illetve, hogy megmaradt-e a petefészkük. Ha az egész uterust, a petefészkeket és a petevezetőket is kiszedték, úgy – hormontermelés híján- a paciens megtapasztalja a klimax tüneteit (ha még nem esett át rajta).

Szerencsére a kellemetlenségeket hormonpótlással könnyen lehet orvosolni.  Változás következhet be a nemi életben is hüvelyszárazság és a libidóhiány miatt (viszont ezeken is lehet segíteni). Ami viszont minden esetben megszűnik, az a menstruáció, az életet veszélyeztető elváltozások, az oda nem illő képletek, valamint a sok kellemetlenség és fájdalom- ezért sokan nem veszteségként, egy új élet kezdeteként tekintenek rá.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A halállal kapcsolatos tabutémák ledöntése is feladata az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoportjának

2025. május 28.

Mindenkit érint, de senki sem szeret beszélni róla. Az elmúlás és annak körülményei vannak az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoport tevékenységének fókuszában, amely júniusban konferenciát szervez a témában.

A WHO definíciója alapján a palliatív ellátás: „a beteg hatékony és teljes körű ellátása akkor, amikor a betegség nem reagál a gyógyító célú kezelésekre, és amikor a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése pszichológiai, szociális és spirituális problémák megoldása kiemelkedő jelentőségű feladat.”

Magyarországon az életvégi támogatás egyik szervezett formája a hospice-palliatív ellátás, amely elsősorban daganatos betegek számára biztosítja életük utolsó szakaszában a méltóságteljes, fájdalommentes életet, figyelembe véve testi, lelki, szociális és vallási szükségleteiket és a hozzátartozók támogatását. Az Életvégi Méltóság Munkacsoport a Szegedi Tudományegyetem több intézetében, illetve klinikáján dolgozó, az életvégi ellátás fejlesztésében elkötelezett önkéntesekből jött létre, feladata az életvégi ellátás különböző aspektusának fejlesztése, egyebek mellett  képzések elősegítése, kutatás, jogi segítségnyújtás megszervezése, etikai kérdések felvetése, társadalmi párbeszéd elősegítése a témáról, a betegellátás fejlesztésére irányuló lobbitevékenység, társadalmi érzékenyítés.

– Fontos célunk még, hogy az oktatásban is egyre inkább megjelenjen az életvégi méltóság kérdése, hogy az egyetemi hallgatók már a képzésük során halljanak az életvégi tervezéssel, haldokolással, halállal kapcsolatos témákról. Ha képzésről beszélünk, akkor a kutatás sem hagyható figyelmen kívül. Egyre több szakdolgozó és TDK hallgató keres meg minket, hogy szívesen vizsgálná ezt a témát. Alapvetően kevés a hazai vizsgálat ebben a témában, így bőven van mit feltárni – tudtuk meg Dr. Kassai Szilviától, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet adjunktusától.

Közös célként fogalmazódott meg egy intézményesített fekvőbeteg hospice ellátás létrehozása. Ennek megvalósításához az erőforrások előteremtése komoly kihívást jelent, de a szakmai összefogás, az elköteleződés és a hosszú távú tervezés lehetővé teheti, hogy lépésről lépésre közelebb kerüljenek ennek a fontos ellátási formának a megvalósításához Csongrád-Csanád vármegyében.

Melanóma – Az ABCDE szabályon kívül fontos a rút kiskacsa jel

2025. május 28.

Fontos beszélni a melanóma korai felismerésének jelentőségéről, ami jelentősen növeli a gyógyulás esélyét. Ennek kapcsán dr. Karászi Viktória, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza nem csak az ismert ABCDE kritériumrendszerre hívja fel a figyelmet, de az úgynevezett rút kiskacsa szabályra is. Ennek értelmében minden olyan jelre, tünetre fel kell figyelni, ami megkülönbözteti az adott bőrképletet az anyajegyek többségétől.

A korai felismerés kulcsa az ABCDE szabály

A melanóma és minden egyéb bőrdaganat gyógyításának egyik kulcskérdése a korai felismerés, hiszen az idejében történő sebészi eltávolítás általában teljes gyógyulást eredményez. Minden változást, gyanús jelet bőrgyógyásszal ajánlatos ellenőriztetni, és sok anyajegy esetén érdemes teljes testtérképes anyajegyszűrésen is részt venni. Emellett segítségünkre lehet az ún. ABCDE kritérium rendszer is, amely abban segít, hogy az önvizsgálatok során milyen változásokra kell felfigyelni és megmutatni azokat az orvosnak.


A = aszimmetria


Ha a bőrképlet, az anyajegy formája nem szimmetrikus kör vagy ovális alakú, az már gyanús jel lehet.


B = border (határ, szegély)


Érdemes orvoshoz fordulni, ha megváltozik az anyajegy formája, szegélye elmosódik vagy éppen ellenkezőleg, kifejezetten éles határral különül el a bőrtől, esetleg a szélek mentén nyúlványok keletkeznek.


C = color (szín)


Fel kell figyelni az anyajegyek színének megváltozására, ha sötétedik vagy világosodik egy anyajegy. Feltűnhet a részben vagy egészében több színt (fekete, barna, kék, rózsaszín, fehér) tartalmazó anyajegy, vagy ha világos udvar alakul ki az anyajegy körül.


D = diameter (átmérő)


Alapvetően a fél centiméternél nagyobb anyajegyek magukban hordozzák a veszélyt, de orvoshoz kell fordulni, ha az anyajegy növekedésnek indul.


E = evolving (fejlődés, alakulás)


Gyakorlatilag bármilyen jellegű átalakulása az anyajegynek felkeltheti a gyanút, a fentieken kívül például, ha egy korábban lapos anyajegy előemelkedővé válik vagy, ha viszketni vagy vérezni, váladékozni kezd. Ilyenkor mindenképpen bőrgyógyásszal kell ellenőriztetni.

Rút kiskacsa: minden gyanús, ami különböző

Az ABCD szabályt 1985-ben alkották meg, majd 2004-ben bővült ki az ellenőrző lista ABCDE leírássá. Ehhez társult később a „rút kiskacsa” jel, amely a különbözőségre épít. A megfigyelések szerint ugyanis egy-egy személy egészséges anyajegyei mind színükben, mind méretükben, formájukban hasonlítanak egymásra, akkor is, ha kissé szabálytalanok. Ami nem igazodik a többihez, az gyanús lehet még az önvizsgálatok során is. Ezzel válhat teljessé a lista. Az angol éppen ezért az „ugly duckling” jelenséget gyakran „funny looking”-nak (furcsa kinézetű) is nevezik, így az F kezdőbetű illeszkedhet az ABC-s megnevezés végére.

A beszéd is számít: új bizonyíték a maszkok hatékonyságára

2025. május 27.



Újabb tudományos bizonyíték erősíti meg, hogy a maszkviselés a hétköznapi, normál beszélgetések során is hatékony eszköz a légúti fertőzések terjedésének visszaszorításában. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem közös kutatásának eredményei egy rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg. 

A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem együttműködésében megvalósult kutatás arra kereste a választ, hogy pontosan milyen méretű és mennyiségű részecskék jutnak a levegőbe beszéd közben, és hogyan szűrik ki ezeket a különböző típusú arcmaszkok. A kutatók ezzel a környezeti fizika, az aeroszol- és az orvostudomány legfrissebb eredményeit ötvözték. Külön érdekesség, hogy a munkában középiskolás diákok is aktívan részt vettek, és jelentős szerepet vállaltak a kísérletek lebonyolításában és az adatok elemzésében. 

A kutatók 28 egészséges önkéntest vizsgáltak egy speciálisan kialakított, zárt mérőkabinban, nagyfelbontású részecskespektrométer segítségével. A résztvevők maszkkal és maszk nélkül is beszéltek, miközben a kilélegzett részecskéket mérték. 
Az eredmények szerint a kilélegzett szubmikronos (10-6 m alatti) részecskék méreteloszlása mindenkinél hasonló mintázatot követ, de a kibocsátott mennyiség egyénenként hatalmas különbségeket mutatott – akár százszoros eltérések is előfordultak. A beszéd hangereje nagymértékben befolyásolja a kibocsátott részecskék számát – minél hangosabb valaki, annál több részecske kerül a levegőbe.

A kutatás három népszerű maszkot vizsgált: FFP2, sebészeti, illetve kétszövetes pamutmaszkokat.  

Az eredmények alapján: 
•    Az FFP2 és sebészeti maszkok valós használat során is kiválóan szűrték még a legkisebb (egy mikrométernél is kisebb) részecskéket is, átlagosan 80%-os hatékonysággal. 
•    A textilmaszkok ezzel szemben csak 50–60%-os hatékonyságot értek el, és ez nagyban függött attól is, mennyire jól illeszkedett a maszk az arcra.