Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Méheltávolítás- mikor indokolt?

Érdekességek2023. január 30.

A méh eltávolítása drasztikus beavatkozásnak tűnhet, ám vannak olyan kórképek, amikor muszáj meglépni. Dr. Józan Gyöngyitől, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebészétől megkérdeztük, mely esetekben szükséges az eljárást elvégezni, illetve, hogy is zajlik a műtét.

Fotó: 123rf.comA női méh

A méh (uterus) a női reprodukciós szervrendszer része, melynek fő feladata, hogy a beágyazódás során magába foglalja a megtermékenyített petesejtet és átmeneti otthont adjon a fejlődő magzatnak.  3 fő része a méhtest, a méhüreg és méhnyak.

Terhesség során igen jelentős növekedésre képes, ugyanis az amúgy kb. 57 grammos szerv közel 1 kilóssá is nőhet. Amennyiben az adott hónapban nem termékenyül meg petesejt és nem történik meg a beágyazódás, úgy menstruációs vérzés kíséretében leválik a méh elhalt nyálkahártyája leválik és a hüvelyen keresztük távozik.

Méheltávolítás: amikor nincs más út

A méheltávolítás (hiszterektómia) lehet teljes és részleges (Chrobak műtét) is, sőt, vannak esetek, amikor az uteruson kívül a petevezetőket-és fészkeket is eltávolítják. Elsőre -és valljuk be, másodjára, harmadjára is- drasztikus megoldásnak tűnhet, ám vannak esetek, amikor elkerülhetetlen. Ilyen pl. a súlyos endometriózis, miómák, daganatok, rákmegelőző állapot, gyógyszeres kezelésre nem reagáló vérzészavar, valamint az olyan tünetek, melyek kihatnak a beteg életminőségére (pl. erős, darabos vérzés, fájdalom).

Ezeken kívül az is indikáció, ha az illető petefészkeit, petevezetőit eltávolítják, mivel ekkor a méh lényegében egy funkció nélküli szervvé válik. Ha nem az életet veszélyezteti a probléma, az orvosok általában azt javasolják, hogy a műtéttel várják meg a nők a családalapítást, és csak akkor végeztessék el a beavatkozást, amikor már nem szeretnének gyermeket. Amennyiben megoldható, akkor sok szakember javasolja a klimax utáni időszakot az operációra.

Hogy zajlik a műtét?

A méheltávolítás több műtéti úton valósulhat meg: létezik hüvelyi/hasi/laparoszkópiás méheltávolítás. Ezek közül az utóbbi az, mely a legkisebb vérzéssel, fájdalommal és felépülési idővel jár, így az esetek többségében ezt a módszert alkalmazzák (meg a hüvelyi eljárást, viszont ennek vannak kontraindikációi, illetve ekkor nem tekinthetők át a környező területek). Az eljárás részleges és teljes méheltávolítást is lehetővé tesz. A műtét altatásban (légcsövön keresztül) történik, melynek során pár apró bemetszést ejtenek, melyeken keresztül az orvos bevezeti az eszközöket. A beteg 1-2 nap után otthonába térhet lábadozni.


Fotó: 123rf.com

Hogyan tovább?

Dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ sebész-nőgyógyásza elmondta, hogy a méheltávolítás után miket tapasztalnak a betegek, az nagyrészt attól függ, hogy teljes vagy részleges eltávolítás történt, illetve, hogy megmaradt-e a petefészkük. Ha az egész uterust, a petefészkeket és a petevezetőket is kiszedték, úgy – hormontermelés híján- a paciens megtapasztalja a klimax tüneteit (ha még nem esett át rajta).

Szerencsére a kellemetlenségeket hormonpótlással könnyen lehet orvosolni.  Változás következhet be a nemi életben is hüvelyszárazság és a libidóhiány miatt (viszont ezeken is lehet segíteni). Ami viszont minden esetben megszűnik, az a menstruáció, az életet veszélyeztető elváltozások, az oda nem illő képletek, valamint a sok kellemetlenség és fájdalom- ezért sokan nem veszteségként, egy új élet kezdeteként tekintenek rá.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!

Folyadékfogyasztás időskorban

2026. március 15.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy milyen mértékben fogyaszthatunk sót, zsírt és hozzáadott cukrot időskorban. A cikk folytatásaként a folyadékfogyasztás fontosságáról olvashat.

Az emésztés és felszívódás normál működésének fenntartása, a testhőmérséklet és a testsúly szabályozása és a kiszáradás elkerülése érdekében 60 éves kor felett, normál körülmények között naponta legalább 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt.

Folyadékpótlásra a legalkalmasabb a csapvíz, ásványvíz. Hozzáadott cukrot, mézet, szirupot tartalmazó üdítőt, szörpöt, teát csak havonta 1-2 pohárral, gyümölcsnektárokat legfeljebb hetente 1-2 pohárral, 100%-os gyümölcslevet legfeljebb 1-2 pohárral, alkoholos italt pedig csak alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.