Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egészégpénztárak

Nálunk több pénztári kártyával is fizethet

Ha már lapot osztottak, kártyázzunk!

Gyógyszertárunkban az alábbi egészségpénztári, illetve bankkártyákkal fizethet:

Egészségpénztári kártyák:

Ha nincs Önnél az egészségpénztári kártyája, de egészségpénztári tag, akkor kérésére számlát állítunk ki a vásárolt tételekről!

A pénztárakra kattintva bővebb tájékoztatást kaphat a szolgáltatásokról.

Bankkártyák:



hírek, aktualitások

Mikor vegyem be a gyógyszert?

2023. november 23.

A gyógyszerek szedésénél nemcsak a helyes dózisra, hanem a bevétel időpontjára is fontos odafigyelni. A szervezetben zajló számos biokémiai folyamat ugyanis egy, a „belső óra” által diktált biológiai ritmust követ; ezt figyelembe véve fokozódik a gyógyszerhatás, és a mellékhatás csökken.

Akarantén, a megváltozott munkahelyzet, az állandó stressz megviseli a szervezetet, ezért még inkább oda kell figyelni a megfelelő gyógyszerszedési tanácsokra. A biológiai ritmus figyelembevétele minden esetben a hatásosabb és kevesebb mellékhatással járó gyógyszeres terápiát szolgálja. Ahhoz, hogy ajánlásokat tudjunk tenni az optimális gyógyszerbevételi időpontra, részleteiben kell ismerni a cirkadián ritmust és a gyógyszeres terápiában betöltött szerepét. Ezzel kapcsolatosan napjainkban is folynak kutatások.

A hormontermelés napszakonként változik
A napi ritmus, a belső óra kifejeződésének a legismertebb példája a kortizol nevű hormonnak a termelődése. A szteroid jellegű kortizol jelentős szerepet tölt be a szervezetet érő stresszre adott válasz kialakításában. Naponta körülbelül 15-60 milligramm kortizol termelődik, azonban stressz hatása alatt a mennyiség a 240 milligrammot is elérheti.

A kortizol felszabadulása a szervezetben nem folyamatos, hanem a napi ritmust követve változik. Ez azt jelenti, hogy a maximális vérplazmaszintet a kortizol reggel 6 és 9 óra között éri el, míg a minimális koncentrációt éjféltájban.

Mi ebből a tanulság?

A szteroid gyulladáscsökkentővel végzett terápiában részesülő, kortizolszerű gyógyszert szedő betegeknek (pl. rheumatoid arthritisben szenvedők) a szájon át szedett szteroidos gyógyszereiket érdemes a reggeli órákban bevenniük, hogy az adagolás a természetben jellemzőhöz minél inkább hasonló lehessen. Megfigyelték azt is, hogy a szervezet bioritmusához igazodó tablettabevétel kevesebb mellékhatást vált ki, mint az egyéb napszakokban történő bevétel.

Változó gyomorsavmennyiség
A gyomorban a savtermelődés is napi ritmust követ, ami a maximumát este 10 óra körül éri el, míg reggel 8 óra tájban minimumszinten áll. Tudva ezt, a gyomorsavtermelést csökkentő hatóanyagoknál is lényeges a belső óra figyelembevétele. Egyes hatóanyagok (ranitidin, famotidin) akkor a leghatékonyabbak, ha a beteg este veszi be őket. A többit (omeprazol, pantoprazol, ezomeprazol, lanzoprazol, rabeprazol) éppen ellenkezőleg, reggel ajánlott bevenni.

Az ún. savkötők (antacidok), mint például a szódabikarbóna vagy a nátrium-, a kalcium- és a magnézium-karbonát, azonnal reagálnak a gyomorban fölös mennyiségben jelen lévő savval. A savkötők a bevételt követően a gyomor kémhatásának gyors emelkedését idézik elő, ilyen módon a gyomorégés tüneteit szinte azonnal képesek enyhíteni; a bevételüket nem kell a belső órához igazítani.

Továbblépés a kutatás-fejlesztésben és automata technológiák

2023. november 23.

Új gyárrészleget avatott szolnoki telephelyén Magyarország egyik fontos gyógyszeripari szereplője, a Béres Gyógyszergyár. A beruházás keretében bővítették kutatás-fejlesztési bázisukat, valamint a készítményeik logisztikai ellátását szolgáló automatizált magasraktárat alakítottak ki. A november 10-ei avatáson Varga Mihály pénzügyminiszter és dr. Béres József a Béres Gyógyszergyár elnöke mondott ünnepi beszédet.

A Béres Gyógyszergyár az ország legnagyobb, magyar családi tulajdonban lévő gyógyszergyára, a hazai egészségvédő piac meghatározó, piacvezető szereplője. Nevéhez a minőség, a tudományosság, a megbízhatóság, az innovatív szemlélet és a társadalom iránti felelősségérzet társul.

Készítményei 28 éve készülnek saját gyártással, saját kutatás-fejlesztési és minőségbiztosítási háttérrel a cég szolnoki gyártóüzemében, ahol, a jelenlegi beruházást is figyelembe véve eddig 25 milliárd forint feletti értékben történtek fejlesztések. A mostani, részben kormánytámogatással megvalósuló, 8,3 milliárd forint összértékű beruházásban a legmagasabb elvárásoknak megfelelő, korszerű, 680 m2 területű kutatás-fejlesztési laboratóriumot, valamint egy 6000 raklap tárolására alkalmas, automatizált, 4.120 m2 területű magasraktárat hoztak létre. A fejlesztés keretében az irodai és szociális létesítmények mellett, a környezetvédelmi előírásokat szem előtt tartva, kialakításra került egy hulladék- és veszélyes hulladék tároló épület is. A beruházáshoz laboratóriumi és raktártechnológiai eszközök, valamint gyártógépek vásárlása is kapcsolódott.

Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében kiemelte: „Az elmúlt évek válságai megmutatták, hogy a szuverenitás politikai és gazdasági értelemben is alapvető fontosságú Magyarország számára. A Béres név egyszerre szimbóluma a magyar találékonyságnak, az önálló gondolatnak és a céltudatos kitartásnak, mindezeken felül pedig a hivatástudatnak is.”

A számolási zavar (diszkalkulia) tünetei

2023. november 22.

Sok embernek nagyon korán kialakul az a meggyőződése, hogy a matek nem neki való, ő veleszületetten rossz benne: gyomorgörccsel ül az órákon, egy-egy matekfeladat láttán izzad, sír, lefagy, tehetetlenségében pedig igyekszik elkerülni a matekozást, de a gyakorlás hiánya csak tovább ront a helyzeten, így egy ördögi kör alakul ki.

A spektrum extrém oldalán beszélhetünk diszkalkuliáról, amely alatt többnyire azt a tanulási nehézséget értjük, amelyik kifejezetten a matematikával, számolással kapcsolatban jelentkezik, és ami nemcsak a tanulásban, de a mindennapi szituációkban is komoly nehézségeket okoz. Természetesen, amikor nem megy a matek, már egészen kiskortól a tantárgy összekapcsolódhat negatív emocionális üzenetekkel is, ezt nevezi a pszichológia matematikai szorongásnak. Ez a fajta szorongás sok embert érint, és összefügg a gyenge matematikai képességekkel az iskolában, amely később akár a felnőttkorra is hatással lehet.

Az aritmetikai készségek zavara, másnéven diszkalkulia egy olyan tünetegyüttes, melyben a tünetek különböző kombinációkban és mértékben fordulnak elő, és sokszor nem különülnek el egyértelműen, mivel a számolásban több kognitív rendszer is részt vesz. Így a nyelv, munkamemória, végrehajtó funkciók, vizuális-téri feldolgozás gyengesége következtében a számolási zavar mellé gyakran olvasási zavar vagy ADHD társul. A numerikus feladatok megoldása az agyban nem lokalizált, hanem különböző agykérgi területekhez köthető, a számolási képességnek tehát számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel. Emiatt nehezen diagnosztizálható, a tünetek gyakran elfedik egymást.

Tipikus tünetek közé tartozik a számok felcserélése, megfordítása, összekeverése, kihagyása, nagyságrendek tévesztése. Aki diszkalkuliás, az nehezen tudja elképzelni mentálisan (azaz fejben) a számsort, különösen nehezen boldogul a kivonással és osztással, a helyi értékek megértésével, és a legegyszerűbb feladatokat is lassan oldja meg. Továbbá nehezen tudják leolvasni az időt és az időben visszafelé számolni, így gyakran elkésnek.

Sokszor nehézséget okoz számukra megállapítani, hogy két bolti ár közül melyik az alacsonyabb, illetve nehezen tudják megtervezni, mennyit költsenek például a bevásárlásra. Nehézséget okoz nekik a tájékozódás, az irányok megkülönböztetése és a távolságok felmérése. A diszkalkulia jelei már az iskolakezdés előtt jelentkeznek, de az első iskolaévekben válnak többnyire nyilvánvalóvá. Ugyanakkor természetesen vannak olyanok is, akik gyengék matematikából, ám mégsem diszkalkuliások. Ilyen esetben a matek házi megoldása gyakran sírással végződik (de más tantárgyak esetében nem feltétlenül), a gyermek nem képes automatikusan felidézni az alapvető matematikai ismereteket, pl. a szorzótáblákat vagy a képleteket és gyakran hangoztat hasonlókat: „Egyszerűen nem vagyok jó matekból.