2023. március 21.
Minden negyedik magyar halála közvetve vagy közvetlenül összefügg a cukorbetegséggel és becslések szerint hazánkban éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár.
A legtöbben a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) szövődmények miatt veszítik életüket, ami annak fényében nem meglepő, hogy a 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és stroke előfordulási gyakoriságát 2-4 szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli. Éppen ezért – a nemzetközi orvosszakmai ajánlásokkal összhangban – a magyar egészségügyi szereplők is arra törekednek, hogy – a prevenció mellett – minél hamarabb elsődleges szempontként jelöljék meg a kardiológiai és vese szövődmények megítélését a diabétesz kezelésében – hangzott el a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége és a Magyar Diabetes Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
A 2-es típusú cukorbetegség a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú cukorbetegség és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15%-át is érintheti és becslések szerint éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár.
A nélkülözhetetlen életmódváltás még mindig nem általános
Bár egyértelműen bizonyított, hogy az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárul a betegség kialakulásához, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége által a hazai diabéteszes betegek körében végzett országos kutatás eredményei azt mutatják, hogy az orvos által javasolt szénhidrát diétát csak mindössze a betegek fele tartja. Rendszeres testmozgást minden negyedik diabéteszes végez, korábbi életmódján a diagnosztizált betegek 7%-a egyáltalán nem változtatott.
Ezen elszomorító eredmények azért jelentenek kiemelt problémát, mert a jól ismert szövődmények, mint például a vakság és az alsó végtagi amputáció mellett, a betegség számos egyéb szövődménnyel társul. A kardiovaszkuláris betegségek jelentik ugyanis a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot.
2023. március 20.
Egy mondás szerint a nő a barátait elfelejti, a szerelmeit soha, a férfi a szerelmeit elfelejti, a barátait soha. Ebből annyi mindenesetre igaz, hogy a nők évtizedek távlatából is képesek nemhogy nagy szerelmeikre emlékezni, de "kis szerelmeik" nevét is föl tudják idézni.
Fontosabb kapcsolataikra vagy imádottjaikra pedig akár nap-nap után gondolnak. Nincs is ezzel semmi baj addig, amíg nem akadályozza új kapcsolat kialakítását.
Ha az emlékezetes férfiből ideálképet alkotunk, akkor ahhoz már semmilyen hús-vér férfi nem lesz fogható. Vajon miért vannak a nők életében olyan férfiak, akiket sosem felejtenek el, akikből ideálképet alkotnak?
Az apafigura
Több oka lehet az ideálalkotásnak, de alapvetően két tipikus helyzet a gyakori. Az egyik az, amikor a nő életében apafigura volt az emlékezetes szerelem, és ezért még erősebb nyomot hagyott benne. Ilyenkor hasznos onnan megközelíteni a problémát, hogy az illető földolgozza az apjához fűződő viszonyt. Ez a tisztázási folyamat magától is végbemehet, ahogy az ember érettebb lesz.
Ha ez nem történik meg, akkor a megbeszélésre, tisztázásra nem csak az apa, hanem másik apa-figura is alkalmas lehet, akivel a nő nem áll szerelmi viszonyban. Mindenestre önismereti terápia sokat segíthet.
2023. március 20.
Számos gyógynövény gyógyszerek és étrend-kiegészítők összetevőjeként is forgalomban van, de hogyan állapíthatjuk meg egy termékről, hogy gyógyszer vagy étrend-kiegészítő-e?
Ez sokszor nem könnyű feladat, hiszen mindkét termékkategóriában előfordulnak kapszulák, cseppek, tabletták, porok. Vannak viszont olyan termékformák (pl. végbélkúp, injekció, szemcsepp), amelyek nem lehetnek forgalomban étrend-kiegészítőként.
Étrend-kiegészítőt ugyan is belsőleg csak szájon át lehet alkalmazni. Gyógyszerek esetén az engedély száma (ennek első karakterei OGYI vagy EU) a dobozon és a betegtájékoztatón szerepel.
Formai szempontokon kívül mi a különbség a gyógyszerek és az étrendkiegészítők között?
A gyógyszerek betegségek kezelésére és megelőzésére használhatók, az étrendkiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló, speciális élelmiszerek. Attól speciálisak, hogy koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb anyagokat, ezért első ránézésre inkább tűnnek gyógyszernek, mint élelmiszernek.
Ugyanakkor gyógyhatással, betegség megelőző hatással nem kell rendelkezniük, ilyen célra nem is ajánlhatók, reklámozhatók.
Miből készülhetnek étrend-kiegészítők?
Vitaminokon, ásványi anyagokon kívül számos élelmiszer- és gyógynövény is megtalálható étrend-kiegészítőkben, s több tiszta vegyület is (pl. flavonoidok) található az összetevők között. erős hatású gyógyszerhatóanyag azonban nem lehet az étrendkiegészítők alkotórésze – a gyógyszerek ugyanakkor szintén tartalmazhatnak ásványi anyagokat, vitaminokat, gyógynövényeket.
Mi a különbség a gyógyszerek és étrend- kiegészítők forgalomba hozatala között?
A gyógyszerek csak hatósági engedélyezés után kerülhetnek forgalomba. Ennek során igazolni kell hatásosságukat, ártalmatlanságukat. Az étrend-kiegészítők esetén nincs szükség engedélyeztetésre, nem kell igazolni vizsgálatokkal a hatásosságot, a biztonságosságot, a termékek egy egyszerű bejelentés után piacra kerülhetnek.
A gyógyszerek minőségét szigorú szabályok és ellenőrző rendszerek garantálják, az étrend-kiegészítők esetén ezek a garanciák gyengébbek.
Egészségpénztári kártyák:
