Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógyszer információ

Mert jogunk van tudni


Gyógyszerinformáció  a legbiztosabb forrásból: az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapjáról: www.ogyei.gov.hu



hírek, aktualitások

Milyen hatással van szervezetünkre a bor?

2023. szeptember 16.

Egyre több kutatás foglalkozik a szőlőművelés és a vele közel azonos korú borkészítés múltjával. Írásos emlékek bizonyítják, hogy az ókori Babilónia lakói már fogyasztottak bort, de vannak olyan feltételezések is, miszerint Kínában már 9000 évvel ezelőtt termesztettek szőlőt, és így valószínűleg bor is készülhetett arrafelé.  

Ennek a misztikus italnak az elkészítése mára szinte művészi szintre emelkedett, ahogy a technika fejlődésével azok a kutatások is egyre izgalmasabb eredményekkel szolgálnak, amik azt vizsgálják, hogy az „istenek italának” is nevezett folyadék milyen hatással van az emberi szervezetre.

Néhány kivételtől eltekintve (például datolya, alma vagy éppen a meggy) a bort szőlőből készítik. Ez az a növény, amely méretéhez képest igen erős és mélyre nyúló gyökérzettel rendelkezik, amellyel a talajból koncentráltan veszi fel az ott rejlő ásványi anyagokat, amik a gyümölcsben, azaz a szőlőszemekben koncentrálódnak. Nem kell csodálkozni tehát, ha a szőlőből készült italban (akár szőlőléről, akár borról van szó) sok ásványi anyag, nyomelem és valamennyi vitamin is megtalálható. Érdekes módon a vörös szőlőben – így a vörösborokban is – egy egységre vetítve több és koncentráltabban, mint a fehérben.

Persze a bor alkoholtartalmú ital, ezért mértéktelen fogyasztása testi és mentális tekintetben is ártalmas és veszélyes, de az orvosi vélemények és kutatások szerint bölcsen fogyasztva kifejezetten kiváló élettani hatásokkal bír.

Szelén, a 200 éves immunerősítő

2023. szeptember 16.

A mai élettempó, életvitel stresszhez, fáradtsághoz, immunrendszeri deficithez, majd ebből eredő betegségekhez, sőt, a nemi vágy és teljesítőképesség csökkenéséhez vezethet. A 200 éve felfedezett szelénről egyre több klinikai vizsgálat igazolja pozitív élettani hatását.



Szelénforrások: Sovány hús, hal, …, teljes kiőrlésű gabona, avokádó, paradió, paradicsom, brokkoli

A szelén az immunrendszer egyik fő támogatója.

A szelén felfedezése Berzelius svéd vegyész nevéhez fűződik. Azóta a gumi-, az üveg- és a festékipar egyik lényeges nyersanyaga, de biológiai hasznosulása révén mint nyomelem rendkívül fontos az emberi és más élő szervezetek számára is.

A talajban, a felszíni vizekben és a levegőben is megtalálható változó mennyiségben. Zöldségekben, gyümölcsökben kevesebb, húsokban, halakban, kagylókban több, a belsőségek közül a vesékben, a májban van a legtöbb.

A szelénben gazdag talajon termesztett növények szelénkoncentrációja is nagyobb, s ez fordítva is igaz.

Az emberi szervezet gyomor-bél rendszerében a vékonybélből könnyen felszívódik, ennek mértéke és hasznosulása kortól, egészségi állapottól, a szelén szerves vagy szervetlen vegyületétől függően eltérő lehet.

Milyen esetekben, kiknek ajánlható a szelén pótlása?

• A haj, a bőr és a körmök állapotának, (sz)épségének javítására.
• Vegetáriánusoknak, cöliákiásoknak.
• A gyermekvállalást tervező férfiaknak és nőknek.
• Az immunrendszer erősítésére.

Főzzünk együtt!

2023. szeptember 15.

A konyhai munkálatok közben sokszor sündörögnek gyerekeink körülöttünk, és bizony ez néha bosszúságot is okozhat. Inkább kérjünk tőlük segítséget a sütés-főzés műveleteihez, és máris fejlesztő játékká válik az ebéd elkészítése!  

A konyhai tevékenykedés hamar lehet örömöt okozó jó játék is. A gyerekek fizikai, manuális képességeit kiválóan fejleszthetjük. A tudásukat gyarapíthatjuk és megszokják, hogyan lehet segíteni a szülőnknek. Első lépésként is vehetjük az önállósodás felé.

A kétéves korú gyerekek manuális készségeit jól fejleszti a salátatépegetés. A kukoricafosztás a borsó- vagy babfejtés. Erősödnek a karok izmai, bővül a tudásuk, ha megbeszéljük a növények fő részeit.

A háromévesek már az aprólékosabb több odafigyelést igénylő ismétlő mozdulatokat is szeretik végezni. Ilyen például a palacsinta tészta kevergetése, a kalács megvajazása, a műanyag kés használatának megtanulása. Fejlődik kitartásuk.

A négy és öt éves korosztály már a sütésben is tud segédkezni. Tésztagyúrásnál hagyjuk, hogy saját maguk is formázhassanak pogácsát és más alakzatokat. Ezeket is süssük ki. A gyúrás, formázás mozdulataival erősödnek az ujjaik. Tanítsuk meg őket a citromfacsaró, a habverő, nyújtófa használatára. Mérőedények alkalmazására.

A hat és tíz évesek már jól ismerik az alapanyagokat. Mutassuk meg, hogyan kell feltörni a tojást, miként díszítsék habbal a tortát, hogyan töltsék meg a fánkot lekvárral.

Ne sajnáljuk a konyhai eszközöket gyermekinkre bízni! Természetesen mindig felügyelettel segítsenek, tevékenykedjenek. Valószínű, hogy egyszer arra érünk haza, hogy 10 éves gyermekünk élete első süteményével fogad minket!