2018. október 12.
A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú, tartós hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében.
Az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, mely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős. Az eredmények új távlatok nyithatnak a poszttraumásstressz-szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.
A kutatók most publikált eredménye alapján új értelmet nyer az a mondás, hogy „felforr az agyvizem” – bár hőmérsékletemelkedésről nincs szó, de valóban történik valami az agyvízzel stresszhelyzetben – mondja Dr. Alpár Alán, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docense, a Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport vezetője. Mindeddig két fő agyi stresszmechanizmus volt ismert, mindkettő elindításáért a hipotalamuszban található idegsejtek jól körülírható csoportja felelős. Az egyik folyamat egy hormonális út, mely végső soron a véráramon keresztül a mellékveséből szabadít fel hormonokat a stresszhatást követően másodperceken belül. A másik, idegi út még gyorsabb, mely során közvetlen idegi összeköttetés alakul ki a viselkedésünket döntően kialakító ún. prefrontális kéreg felé, a másodperc tört része alatt.
2018. október 12.
A változások az egész életünket végig kísérik. Kezdve attól, hogy megszülettünk és a biztonságot nyújtó anyaméhből hirtelen kikerültünk a mindennapok forgatagába. Igaz, ezt már az anyukánk pocakjában is érzékelhettük halványan, valaki egy kicsit erőteljesebben, de az első igazi változás a megszületéssel kezdődött. Az, hogy ki hogyan született meg, befolyással lehet az egész életére.
Aztán az élet, folyamatosan, apró, pici akadályokat görget elénk, amivel általában nagyon jól megbirkózunk, és nemhogy legyengítene, sokkal inkább megerősít, érettebbé, tanultabbá válunk általa.
Természetesen vannak olyan élethelyzetek, amik sosem törlődnek ki. Lehet, hogy az idők folyamán elhalványodnak, a homályba vesznek, vagy inkább tudatosan eltemetjük azokat, megszabadítva magunkat a további szenvedéstől. De az agy, a memória nem felejt. Ott vannak elraktározva a tudat alatt, amik, amennyire láthatatlanok, annyira igen is élők. Ezek a traumák kísérik végig az életünket és csak rakódnak egymásra, ahogy múlnak az évek. Ezek az egyre nehezebb súlyok, amiket nem is érzünk tehernek, de mégis sok mindenben megakadályoznak, meggátolnak elérni egy-egy célt. Nem értjük miért nem tudunk sokszor egyről a kettőre átlendülni, miért nem tudunk egy problémán könnyen átlépni vagy megoldani, miért lépünk bele mindig ugyan abba a pocsolyába és miért nem tanulunk már végre a hibáinkból? Vajon miért?
2018. október 11.
Ha az allergiás tünetek súlyosak vagy a gyógyszerek hatására sem múlnak el, akkor – ha korábban még nem tettük – a szakemberek szerint mindenképp érdemes mielőbb allergológushoz fordulni, aki a tüneteik függvényében személyre szabott, hatásos terápiát állít össze.
Tudnivalók az antihisztaminokról
Az allergiás tünetek megjelenésekor az emberek többsége először valamilyen recept nélküli készítményt választ. Habár a termékpaletta igen széles, a készítmények közös vonása, hogy többségük valamilyen antihisztamin-típusú összetevőt tartalmaz. Az antihisztamin-hatóanyag az allergiás reakció során a szervezetben felszabaduló hisztamin nyálkahártyákon lévő hisztaminreceptorokhoz való kötődését gátolja. Ez azt jelenti, hogy az allergiás tünetek már nem tudnak megjelenni: a betegnél egy időre megszűnik a tüsszögés, orrfolyás. Az antihisztaminok kiválasztásánál jó tudni, hogy a hatóanyagok alapján léteznek első generációs, vagy újabb, második generációs készítmények is. Előbbieknél gyakori, hogy álmosságot okoznak, utóbbiaknál ez kevésbé jellemző, és a hatásuk is tovább tart – mondta el Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.
Az orrspray árthat is
A recept nélkül vásárolható készítmények között megtaláljuk még az allergia elleni orrspray-ket is, melyek hatásukat közvetlenül az orrnyálkahártyán fejtik ki. Előnyük, hogy akár hosszabb időn – fél éven – át is használhatók. Dr. Balogh Katalin tapasztalatai szerint a betegek nincsenek mindig tisztában azzal, hogy a nátha esetén javallott orrcseppeket nem az allergiás tünetek kezelésére fejlesztették ki, így megesik, hogy valamilyen, nátha kezelésére használatos nyálkahártya-lohasztó orrcseppel kezelik az allergiás tüneteiket. Bár ezek a készítmények is megszüntetik ugyan a panaszokat, ám csak rövid ideig használhatóak, hosszabb időn át alkalmazva akár a nyálkahártyát is tönkretehetik! Ugyan ilyen veszélyes lehet, ha a beteg allergiásként kezeli magát, de valójában más betegsége van, amelynek tünetei nagyon hasonlóak a szénanáthához. Orrdugulást, orrfolyást orrpolip vagy orrsövényferdülés, illetve nem allergiás eredetű orrnyálkahártya-gyulladás vagy az orrban létrejött daganatos elváltozás is okozhat.