2025. október 27.
Korai diagnózis esetén akár 99%-nál is nagyobb lehet a túlélési esély
A mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében, minden 14. másodpercben születik egy ilyen diagnózis a világon, hazánkban pedig több mint 7500 új esetet fedeznek fel évente. A betegséget több mint 90%-ban korai stádiumban fedezik fel, ami döntő jelentőséggel bír, ugyanis a modern, személyre szabott terápia, valamint a pontos diagnosztika és szervezett betegút ma már képesek jelentősen javítani a hosszú távú túlélést. A szakértők a mellrák elleni küzdelem hónapjához közeledve különösen fontosnak tartják hangsúlyozni: a rendszeres szűrésen való részvétel, az időben történő kivizsgálás és az innovatív terápiákhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a gyógyulásban és a kiújulás kockázatának mérséklésében is. Ugyanakkor az a tény, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint az emlőrák, komoly figyelmeztetés arra, hogy az életmódbeli tényezők mind a megelőzés, mind a kezelés során kulcsszerepet játszanak.
Minden év októbere a mellrák elleni küzdelem hónapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a korai felismerés fontosságára, illetve a megelőzéssel és a lehetséges terápiákkal kapcsolatos tudnivalókra. Ennek apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol többek között az Országos Onkológiai Intézet és a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) szakorvosai, valamint érintett betegek osztották meg tapasztalataikat. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a korai diagnózis drámai különbséget jelenthet: az 5 éves túlélés lokalizált (korai) stádiumban több mint 99%, míg áttétes esetben körülbelül 32%. Ez szemléletesen mutatja, miért létfontosságú, hogy a gyanús tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljunk, és lehetőleg minél fiatalabb életkortól rendszeresen részt vegyünk a megfelelő szűrővizsgálatokon. Erre természetesen nem csupán októberben, a mellrák elleni küzdelem hónapjában, hanem egész évben érdemes odafigyelni.
2025. október 26.
Ha magas láz, deréktáji (vesetáji) fájdalom, véres vizelet, terhesség melletti panasz, férfiaknál jelentkező húgyúti fertőzés vagy gyakori kiújulás áll fenn, ne kísérletezzünk házi módszerekkel, mielőbb forduljunk orvoshoz. A véres vizelet mindig kivizsgálást igényel, mert ritkán komolyabb ok – például húgyhólyagdaganat – is állhat a háttérben. Ilyen esetekben a saját diagnosztikai eszközök (tesztcsíkok) nem elegendők, célzott orvosi vizsgálatra és szükség esetén laborra vagy képalkotásra van szükség. Antibiotikum szedése kizárólag a szakorvos által előírva javasolt, amennyiben azt a leadott vizelettenyésztés indokolja.
„A gyors enyhülés csábító, de a félrekezelt húgyúti fertőzés könnyen »felkúszhat« a vesékhez. Ha a tünetek 24–48 órán belül nem javulnak, vagy romlanak, forduljunk orvoshoz. A magánklinikákon online, illetve mobilapplikáción keresztül is lehet időpontot foglalni, a vizsgálat pedig rövid és célzott. A legfontosabb, hogy a páciensek értsék, mi történik velük: a húgyúti fertőzés, a hólyaghurut és a hólyagfájdalom szindróma különböző állapotok, így eltérő megközelítést igényelnek. A célzott orvosi diagnózis és terápia gyorsabb gyógyulást és kevesebb visszatérő panaszt eredményez” – hívja fel a figyelmet dr. Póth Sándor.
2025. október 26.
Az agyi-gépi interfészek (BMI - Brain-Machine Interface) technológiája az emberiség egyik legambiciózusabb vállalkozása, amely közvetlenül összeköti az emberi agyat digitális eszközökkel.
Idén már nem tudományos fantasztikumról beszélünk – valódi, működő technológiákról van szó, amelyek gyógyítanak, segítenek és új lehetőségeket nyitnak meg mind az orvostudományban, mind a mindennapokban.
Az agyi-gépi interfészek olyan eszközök, amelyek képesek olvasni az agy elektromos jeleit, értelmezni azokat, és átalakítani parancsokká, amelyekkel külső eszközöket irányíthatunk – vagy fordítva, külső jeleket alakítanak át az agy számára értelmezhető információvá. Ez lehetővé teszi, hogy bénult emberek gondolataik erejével mozogjanak, látássérültek lássanak, vagy akár egészséges emberek számára is új kommunikációs és interakciós módokat nyisson.
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a neurotech legújabb fejlesztéseit, az orvosi és fogyasztói alkalmazásokat, valamint azokat az etikai kérdéseket, amelyeket ez a forradalmi technológia felvet.
Mi az agyi-gépi interfész és hogyan működik?
Az agyi-gépi interfész három fő típusba sorolható. Az invazív BMI-k közvetlenül az agyba ültetett elektródákat használnak, amelyek rendkívül pontos jeleket tudnak olvasni. Ezek a leghatékonyabbak, de sebészeti beavatkozást igényelnek. A részlegesen invazív eszközök a koponya belső felületére kerülnek, de nem hatolnak be az agyszövetbe. A nem-invazív megoldások, mint az EEG sapkák, kívülről mérik az agyi aktivitást, sebészet nélkül, de kevésbé pontosak.
A működés elve viszonylag egyszerű: az agy neuronjai elektromos jeleket bocsátanak ki amikor aktiválódnak. Ezeket a jeleket érzékelők fogják fel, számítógépes algoritmusok (gyakran mesterséges intelligencia) elemzik és értelmezik, majd parancsokká alakítják. Például ha egy bénult ember a karja mozgatására gondol, a BMI észleli ezt a szándékot és egy robotkart vagy számítógépes kurzort mozgat helyette.
