2025. szeptember 29.
A jubileum szó eredetileg a héber „jóbél” szóból ered, ami egy olyan kürtöt jelentett, amit a mózesi törvényeknek megfelelően minden ötvenedik évben meg kellett fújni, az esedékes szentév kezdetének jelzéseként. Később, a kereszténység idején, az egyházi latinban a „iubilaeum” szóval jelölték az általános bűnbocsánattal összekapcsolt ünnepi időszakokat, azaz a jubileum mindig egy kiemelt esemény/időszak jelölésére szolgált.
Tehát a jubileum nem csupán egy egyszerű évforduló (bár természetesen az is), hanem egy olyan kiemelt, ünnepi alkalom, ami egy jelentős esemény emlékét idézi fel, tipikusan „kerek” évfordulókon. (Azért az idézőjel, mert például a 25., azaz negyedszázados évfordulókat is jubileumként szoktuk emlegetni.)
Mióta az emberek egyáltalán számontartják a lineáris időt, és nem csak az évszakok folyamatos és ciklikus változásában érzékelik azt (mint sok természeti nép egykor), mindig voltak kijelölt időpontok, melyek különös jelentőséggel bírtak. És persze a kerek évfordulók is csak azóta számítanak ilyennek, amióta tízes számrendszert használunk, mondjuk a tizenkettes helyett. Az évfordulók és jubileumok pszichológiai és szociálpszichológiai jelentősége több szinten is megmutatkozik – egyéni, társas és kulturális szinten egyaránt, bár az utóbbi kettő lehet akár egy is. Ezek a kiemelt, eseménnyé váló időszakok nem csupán években kifejezhető mérföldkövek, hanem mélyebb érzelmi, identitásformáló és közösségépítő szereppel is bírnak.
Pszichológiai jelentőség
A kiemelt évfordulók segítenek strukturálni az időérzékelést, mert lehetőséget kínálnak a visszatekintésre, az önreflexióra és az életút értékelésére. Arra, hogy hol tartok most az életemben, meddig jutottam.
Főleg a korábbi terveimhez, álmaimhoz képest. Ebből a szempontból jelentősége van az újéveknek, és a soha be nem tartott újévi fogadalmaknak is, de lényegesebb, hogy az ember tipikusan nem ugyanúgy ünnepli a harminckilencedik születésnapját, mint a negyvenediket. Mert kerek születésnap tízszer ritkábban van, mint újév. És egyéni szinten az évfordulók – például születésnap, házassági évforduló, érettségi találkozó – az identitás erősítését is szolgálják. A „ki vagyok én” kérdése összekapcsolódik az „emlékszem, amikor…” típusú narratívákkal, hisz egy szempontból mindannyian egyenlőek vagyunk a saját történetünkkel.
2025. szeptember 29.
Tippek az őszi öngondoskodáshoz kívül-belül
Hamarosan búcsút int a nyár, egyre közeledünk az év utolsó harmadához, ám még él bennünk a napsütés lendülete. Tele vagyunk élményekkel, pezsgünk a nyári szabadság energiájától, de már érezzük, hogy hamarosan itt az ideje visszatérni a megszokott ritmusunkhoz, hiszen kezdődik az iskola és a nyári szabadságolások után ismét felpörög a munka világa is. A hűvösebb hónapok közeledtével érdemes finoman hangolni a napi rutinunkat arra, hogy kiegyensúlyozottan készülhessünk az év végi időszakra. Az AVON szakértői ezért összegyűjtöttek néhány hasznos tippet, amelyekkel tudatosan támogathatjuk testi-lelki egészségünket, hogy az év hátralévő részét is harmonikusan és jó közérzettel élhessük meg.
Ínycsiklandó immunerősítés – őszi energiapótlás a tányérunkon
Az egészségtudatos étkezésről sokaknak még mindig a szigorú korlátok és a lemondás jutnak eszébe, pedig a tudatosság nem zárja ki a szabadságot. Sőt, teret ad a kreativitásnak és az egyéni megoldásoknak, miközben örömteli is lehet. A hűvösebb időben, így az őszi hónapokban is bőségesen találunk olyan alapanyagokat, amelyek nem csak az immunrendszerünk támogatásában játszhatnak szerepet, hanem változatos és tápláló fogások alapjául is szolgálhatnak a mindennapokban. Érdemes fokozatosan beépíteni étrendünkbe a szezonális, vitaminokban és tápanyagokban gazdag alapanyagokat, például a sütőtököt, a céklát, az almát, vagy a körtét, amelyek sokoldalúságuk révén kiválóan illeszkedhetnek az étrendünkbe. Ha pedig szívesen fogyasztunk olyan italokat, mint a kombucha, a gyömbértea vagy a kefir, akkor általuk tovább erősíthetjük szervezetünk természetes védekezőképességét.
2025. szeptember 28.
Tízezrek élnek feleslegesen krónikus vállfájdalommal, mert nem ismerik a hatékony, modern műtéti lehetőségeket.
Sokszor egy egyszerű mozdulat is, mint a kabát felvétele vagy egy könyv leemelése a polcról, kínzó fájdalommal járhat, nem beszélve a sporttevékenységekről.
Magyarországon páciensek ezrei élik mindennapjaikat ebben az állapotban, azzal a tévhittel, hogy a krónikus vállfájdalomra nincs hatékony és gyors megoldás. Miközben a csípő- és térdprotézisek akár többéves várólistái közismertek, kevesen tudják, hogy a korszerű vállprotézis – amely a legtöbb esetben véglegesen megszünteti a fájdalmat – akár fél év alatti várakozással elérhető. A vállspecialista szerint a betegeket nem a várólista, hanem leginkább az információhiány tartja távol a gyógyulástól.
A korábban alkalmazott, kevésbé hatékony vállprotézisek „híre” miatt sok beteg, sőt háziorvos és szakorvos is bizalmatlan a beavatkozással szemben. A betegeket a fájdalmukkal leggyakrabban reumatológushoz irányítják, ahol sokszor csak tüneti kezeléseket, például szteroidinjekciókat kapnak, amelyek legfeljebb rövid távon hatékonyak.
