Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Inczeffy magánrendelők Sződligeten

Orvosok akik nálunk rendelnek


Kedves Betegeink!
 
Dr. Szűcs Erika doktornő szeptember 3-ig szabadságon lesz!

Megértésüket köszönjük!

 
Tisztelt Betegeink!
 
Dr. Varga Imre rendelése jelenleg a szerdai napról keddi napra módosult!

Megértésüket köszönjük!

 

 

 

dr. Szűcs Erika

 

Dr. Szűcs Erika fül-orr-gégész szakorvos vagyok. 1996-ban végeztem a budapesti Semmelweis Orvosi Egyetem Általános Orvosi karán. A Szent Rókus Kórház Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti osztályán dolgoztam. Gyermekeim születése után 2006-ban szereztem meg a szakvizsgát fül-orr-gégészetből. A klasszikus orvosi gondolkodás és terápia mellett az integratív medicina híve vagyok. Szívesen alkalmazok a hagyományos gyógyszerek mellett természetes eredetű szereket, a páciensek igénye szerint Schüssler-sókat, homeopátiás szereket és antropozófus helyi kezeléseket. A gyógyításomban jelen van a páciensekkel egy olyan szeretetteljes légkör, amelyben együttműködő orvos-beteg kapcsolat alakulhat ki és ezáltal könnyebben megkezdődhet a gyógyulási folyamat. Főbb területek: visszatérő nátha, orrmandula nagyobbodás, orrvérzés, orrdugulás, orrpolyp, allergia, arcüreggyulladás, középfülgyulladás, hallójárat gyulladás kezelése, gégészeti szűrés, góckutatás, fülmosás.

 Rendelési idő: kedd délelőtt és csütörtök délután

Tel: 06/30 914-12-36  Bejelentkezés: H-P 8-18-ig.

 

Ivicsics EditIvicsics Edit

Klinikai gyermekpszichológusként egyéni foglalkozást tartokgyermekek és serdülők számárarendszeres szülő konzultáció mellett.

A telefonon történő jelentkezés és időpont megbeszélés után az első alkalommal a szülővel találkozom,  utána a gyermekkel vagy fiatallal következik egy megismerési, felmérési szakasz(általában 5 alkalom) amelyet szülő konzultáció követ, ilyenkor történik a visszajelzés és a felmérési szakasz tapasztalataitól függően a további segítségnyújtás megbeszélése.

A jelentkezés oka lehet a kisgyermek-, iskolás-, vagy serdülőkorban jelentkező nehézség

 pl. táplálkozással, alvással, szobatisztasággal, illetve magatartással, tanulással kapcsolatos gondok, önértékelési és érzelmi probléma, szorongás.

A foglalkozások időtartama 45 perc.

Az alkalmazott módszer az életkortól és a problémától függően: játékterápia, verbális terápia, relaxáció, imagináció, illetve szülő konzultáció, család konzultáció.

Rendelési idő: kedd 13-17
Bejelentkezés: 06-30-501-1730

 

dr. Gellért Gábor osztályvezető főorvos

sebész, érsebész

Rendelési idő: péntek 18-19.30
Bejelentkezés: 06 27/336-150

 

Dr. Yusef Abubakar Qawyean

Szakterületeim: belgyógyászat, endokrinológia, diabetológia.

Belgyógyászként a pl. következő  betegségek gyógyítását végzem: magas vérnyomás, szívbetegségek, vesebetegségek, gasztrointesztinális panaszok.

Endokrinológusként a pajzsmirigy-, mellékvese-, agyalapi mirigy betegségek, nőgyógyászati hormonális zavarok, meddőség hormonális eredetű zavarainak gyógyítását végzem, valamint inzulin rezisztens és obes betegekkel foglalkozom.

Diabetologusként a diabéteszes betegek komplex kezelését végzem, amelynek része a gyógyszeres ellátás mellett a dietetikai és életmód tanácsadás is.



hírek, aktualitások

Krónikus fáradtság szindróma

2025. március 07.



Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló „igazi” betegségnek. Meglepő egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnőttet, elsősorban a 29–35 év közötti hölgyeket érinti. Sőt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2–0,5%-os gyakoriságról beszél.

A krónikus fáradtság tünetei…

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szűnő fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is.

…és lehetséges okai

A kiváltó okok sem egyértelműek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertőzés előzi meg. „Hírbe hoztak” már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz kórokozóját. Felmerült a CFS összefüggése a Lyme-kórral és a Q-lázzal. Okolták az ómega-3- és ómega-6-zsírsavak (veleszületett vagy diétahiba miatti) hiányát is.

Születtek bizarr elméletek és megoldási kísérletek is. Raymond Perrin manchesteri ideggyógyász szerint a tünetekért közvetlenül a nyirokpangásnak az agyra kifejtett hatása a felelős. Ő ezért a nyaki nyirokcsomók óvatos masszázsával kísérletezett, mellyel így az agyban torlódó nyirokfolyadék elvezetését segítette elő. Állítása szerint ezzel jótékonyan enyhítette betegei fáradtságérzését, fájdalmát, fejfájását.

A stressz káros hatása III. rész

2025. március 07.

A kalcium szerepe a pánikrohamban

A pánikroham egyik legijesztőbb tulajdonsága, hogy hirtelen, minden előzmény nélkül – mint derült égből a villámcsapás – jelentkezik.

A beteg a rohamot megelőzően általában hétköznapi életet él, nincs túlfűtött idegállapotban, és többé-kevésbé jól érzi magát. Akkor mi lehet a roham közvetlen kiváltó oka?

A kiváltó ok rendszerint valami egészen jelentéktelen, szokványos testérzés, ami mindenkinél nap mint nap jelentkezik. A pánikbeteg azonban hajlamos arra, hogy ezeket a banális panaszokat, fájdalmat, teltségérzést, feszülést közvetlen veszélyjelzésként, valamilyen fenyegető katasztrófa előhírnökeként értelmezze. A kiváltó ok tehát nem maga a testérzés, hanem annak értelmezése. A panasz fenyegető jelentést kap, és ez beindítja a szorongást. A szorongás – minthogy fokozott adrenalintermeléssel jár – újabb testi tüneteket okoz: a szív szaporábban és erősebben dobog, gyorsul a légzés, stb. Ezek a tünetek újabb félreértelmezéshez, túlértékeléshez vezetnek, és végül beindul egy önmagát erősítő kóros kör, mely a pánikrohamhoz vezet. A légzés gyorsulása kiemelt jelentőséggel bír a pánikroham kialakulásának folyamatában. A szapora, felületes légzés csakúgy, mint a gyakori sóhajtozás kimossa a szén-dioxidot a szervezetből. A széndioxid a szervezet anyagcserefolyamataiban keletkezik – a szerves anyagok végső soron szén-dioxiddá és vízzé „égnek” el. A szén-dioxid a légzés folyamán távozik el, de a normális szén-dioxid-szintre szükség van, ugyanis jelentős szerepet játszik a vér vegyhatásának szabályozásában. Ha túllégzéssel kimossák a szén-dioxidot, a vegyhatás alkalikus irányba tolódik, és a vérben szabadon keringő kalcium egy része a vérfehérjéhez kötődik; az alacsonyabb szabad kalciumszint pedig fokozza az idegek és izmok ingerlékenységét. Ez a folyamat – a fokozott adrenalintermeléssel együtt – magyarázza a pánikroham legtöbb tünetét, a szívdobogást, légszomjat, remegést, izzadást, zsibbadást, szédülést, ájulásérzést stb.

A stressz káros hatása II. rész

2025. március 06.



A stressz folyamata

Ahhoz, hogy érthető legyen, hogyan vezethet a stressz csontritkuláshoz, először át kell tekinteni azt is, hogyan befolyásolja a stressz a szervezet működését. Az állatvilágban, de még a primitív emberi társadalmakban is az életben maradás feltétele az, hogy az egyén azonnal felismerje a veszélyt és eldöntse: küzd vagy menekül. Veszélyhelyzetekben az ideg- és hormonrendszer azonnal adrenalint és mellékvesekéreg-hormonokat (kortizolt) mozgósít, s minden szerv működését a küzdés vagy a menekülés szolgálatába állítja.

Mi is játszódik le a szervezetben? A belső szervek működését a vegetatív idegrendszer irányítja. A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus oldalból tevődik össze. A szimpatikus idegrendszer szakosodott a vészhelyzetek elhárítására, míg a paraszimpatikus elsősorban a táplálkozás, a regenerálódás szolgálatában áll. A „vészhelyzet” hatására a szimpatikus oldal aktiválódik, ennek hatására gyorsul a légzés, a szívműködés, emelkedik a vérnyomás, fokozódik az izomfeszülés. A szimpatikus idegrendszer „kihelyezett tagozata,” a mellékvesevelő nagy mennyiségű adrenalint termel, ami fokozza az izmok vérellátását, és biztosítja a megfelelő „üzemanyag-ellátásukat” is: a májban található raktárakból cukrot szabadít fel, növelve ezzel a vércukorszintet. Mindehhez a hormonrendszer megfelelő hátteret biztosít. Az agyalapi mirigy közbenjárására a mellékvesekéreg kortizolt termel, ami segíti és stabilizálja a szimpatikus hatásokat: részt vesz a vérnyomás emelésében, tovább növeli a vércukor szintjét, elősegíti a kalcium kiáramlását a csontokból – és ezzel segíti az izmok és idegek közötti kommunikációt és az izmok összehúzódását.

Mindezen hatások összességeként a szervezet készen áll a veszély elhárítására. Az érzékszervek kiélesednek, a gondolkodásunk tisztul, a reakciók gyorsulnak, az izmok erőtől duzzadnak, s elegendő cukor és oxigén áll rendelkezésre a hatékony, gyors, erőteljes működéshez. Minden az izomműködés – a menekülés vagy a küzdelem – szolgálatában áll.

Mindez roppant hasznos, sőt elengedhetetlen a nyúl számára, ha farkas elől menekül, a macskának, ha kutyával kerül szembe, két vetélkedő szarvasbika küzdelme esetén, sőt az ősembernek sem volt más választása, ha mamuttal találkozott, mint elfutni vagy harcba szállni vele. A mai stressz természete azonban nagymértékben változott. Ritkán kerül szembe az ember olyan szituációval, ahol a fizikai harc vagy a menekülés megoldást jelentene.

Ha a stresszhelyzetet testi reakció – küzdés vagy menekülés – követi, akkor a szervezet egyáltalán nem, vagy alig károsodik. Akkor sincs veszély, ha a harag, bosszúság, indulat csak átmeneti, könnyen lereagálható. Ha azonban az élettani válasznak – a társadalmi következmények miatt – nincs szabad tere, túl erős, túl tartós, vagy túl gyakran ismétlődik, akkor a testet halmozódó negatív hatás éri.