Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Inczeffy magánrendelők Sződligeten

Orvosok akik nálunk rendelnek


Tisztelt Betegeink!

Dr. Rull Csaba rendelési ideje az alábbiak szerint módosul: Szeptember 21-én és 28-án szabadságon lesz.

Október 7-től szerdánként Gödön rendel 17:00 - 19:00 óráig. A Sződligeti rendelés innentől kezdve szünetel.

 
Dr. Varga Imre rendelése a szerdai napról keddi napra módosult!

Megértésüket köszönjük!

 

 

 

dr. Szűcs Erika

 

Dr. Szűcs Erika fül-orr-gégész szakorvos vagyok. 1996-ban végeztem a budapesti Semmelweis Orvosi Egyetem Általános Orvosi karán. A Szent Rókus Kórház Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti osztályán dolgoztam. Gyermekeim születése után 2006-ban szereztem meg a szakvizsgát fül-orr-gégészetből. A klasszikus orvosi gondolkodás és terápia mellett az integratív medicina híve vagyok. Szívesen alkalmazok a hagyományos gyógyszerek mellett természetes eredetű szereket, a páciensek igénye szerint Schüssler-sókat, homeopátiás szereket és antropozófus helyi kezeléseket. A gyógyításomban jelen van a páciensekkel egy olyan szeretetteljes légkör, amelyben együttműködő orvos-beteg kapcsolat alakulhat ki és ezáltal könnyebben megkezdődhet a gyógyulási folyamat. Főbb területek: visszatérő nátha, orrmandula nagyobbodás, orrvérzés, orrdugulás, orrpolyp, allergia, arcüreggyulladás, középfülgyulladás, hallójárat gyulladás kezelése, gégészeti szűrés, góckutatás, fülmosás.

 Rendelési idő: kedd délelőtt és csütörtök délután

Tel: 06/30 914-12-36  Bejelentkezés: H-P 8-18-ig.

 

Ivicsics EditIvicsics Edit

Klinikai gyermekpszichológusként egyéni foglalkozást tartokgyermekek és serdülők számárarendszeres szülő konzultáció mellett.

A telefonon történő jelentkezés és időpont megbeszélés után az első alkalommal a szülővel találkozom,  utána a gyermekkel vagy fiatallal következik egy megismerési, felmérési szakasz(általában 5 alkalom) amelyet szülő konzultáció követ, ilyenkor történik a visszajelzés és a felmérési szakasz tapasztalataitól függően a további segítségnyújtás megbeszélése.

A jelentkezés oka lehet a kisgyermek-, iskolás-, vagy serdülőkorban jelentkező nehézség

 pl. táplálkozással, alvással, szobatisztasággal, illetve magatartással, tanulással kapcsolatos gondok, önértékelési és érzelmi probléma, szorongás.

A foglalkozások időtartama 45 perc.

Az alkalmazott módszer az életkortól és a problémától függően: játékterápia, verbális terápia, relaxáció, imagináció, illetve szülő konzultáció, család konzultáció.

Rendelési idő: kedd 13-17
Bejelentkezés: 06-30-501-1730

 

dr. Gellért Gábor osztályvezető főorvos

sebész, érsebész

Rendelési idő: péntek 18-19.30
Bejelentkezés: 06 27/336-150

 

Dr. Yusef Abubakar Qawyean

Szakterületeim: belgyógyászat, endokrinológia, diabetológia.

Belgyógyászként a pl. következő  betegségek gyógyítását végzem: magas vérnyomás, szívbetegségek, vesebetegségek, gasztrointesztinális panaszok.

Endokrinológusként a pajzsmirigy-, mellékvese-, agyalapi mirigy betegségek, nőgyógyászati hormonális zavarok, meddőség hormonális eredetű zavarainak gyógyítását végzem, valamint inzulin rezisztens és obes betegekkel foglalkozom.

Diabetologusként a diabéteszes betegek komplex kezelését végzem, amelynek része a gyógyszeres ellátás mellett a dietetikai és életmód tanácsadás is.



hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.