Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Inczeffy Patika története

Egy családi hagyomány újjáéled.


Gyógyszertárunk által egy régi családi hagyomány éledt újjá 1996. december 9-én.

        Nagyapánk Inczeffy Károly Erdélyben, Tövisen született 1904. július 1-jén unitárius nemesi családban. A család első ismert tagja, Inczeffy György 1614-ben Kadácson (ma Hargita megye) mint primipilus lustrál. Innen kapták a kadácsi előnevet. Dédapja unitárius lelkész Székelyderzsen, nagyapja, kadácsi Inczeffy Samu és apja, Inczeffy Albert is gyógyszerészek voltak. Inczeffy Albert oklevelét a kolozsvári FJTE-en kapta meg 1892-ben. 1895-től Tövisen az 1871-ben alapított Minerva gyógyszertár tulajdonosa 1930-ig. Anyja Horváth József nagyenyedi városi jegyző Margit nevű leánya. Inczeffy Albert gyógyszerész jótékonysági tevékenysége Erdély-szerte ismert volt, a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium megsegítésére 1926-ban létrejött Véndiák alapítvány támogatói közt kiemelten említik nevét nagyértékű adományával. 1930-ban megveszi Tordán az 1872-ben alapított Remény gyógyszertárat Gerő Gyula gyógyszerész özvegyétől, aki férje halála után bérbe adta Markovits Henrik gyógyszerésznek. Itteni tevékenysége alatt vállalta, hogy havonta adományt küld Kolozsvárra az Erdélyi és Bánáti Gyógyszertártulajdonosok Egyesülete által megvásárolt ház adósságainak törlesztésére. Ebben az időben tagja volt a Torda megyei Gyógyszerész Kollégium választmányának mint gyógyszertártulajdonos.

     Inczeffy Albert fia, Inczeffy Károly iskoláit szülővárosában, Tövisen kezdte meg, majd Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumban folytatta, ahol 1923-ban érettségi vizsgát tett. Ezután két évig apja gyógyszertárában tölti gyakornoki idejének egy részét, majd 1926. szeptember 1. és 1927. augusztus 31. 

között Nagyenyeden uzoni Kovács Endre gyógyszerésznél a Bethlen Gábor nevű gyógyszertárban gyakornokoskodik. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron kezdi meg az I. Ferdinánd Király Egyetemen, azonban az első év után Szegedre megy, ahol a FJTE-en az 1927/28-as tanévben 53 társával együtt fejezi be egyetemi tanulmányait és kapja meg az 1831. számmal ellátott gyógyszerész oklevelet. Visszatér Erdélybe, azonban a román hatóságok nem honosítják oklevelét és ezért 1930-ban beiratkozik a bukaresti egyetem Gyógyszerészeti Karára, ahol az utolsó tanévet még egyszer elvégzi. 

Bukarestben 1931. március 19-én kapta meg új, 41. számú gyógyszerész oklevelét. 1931 és 1936 között Tövisen dolgozik mint alkalmazott gyógyszerész, 1936-ban a Kolozs megyei Bonchidára megy, ahol bérbe veszi Horváth Károly özvegyének 1890-ben alapított, Isteni Gondviseléshez címzett gyógyszertárát. Később Tordán a család Remény nevű gyógyszertárának lesz a tulajdonosa. 1949-ben államosítják, Őt pedig Tordán egy másik gyógyszertárba helyezik állami alkalmazottként.

     1955 szeptemberében áttelepszik Marosvásárhelyre, ahol november 1-től a kórházi gyógyszertárat vezeti. 1959. szeptember 18-án főgyógyszerészi vizsgát tett a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Karon 31 gyógyszerésztársával együtt. 1969. november 1-jén nyugdíjazzák, ezt követően még nyolc évig dolgozik Maros megye különböző gyógyszertáraiban, többnyire helyettesítésekkel bízzák meg, mivel rendkívül alapos tudása, megbízható, szorgalmas munkája és nagy munkabírása közismert volt kollégái és felettesei körében.

     A Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem 1978 szeptemberében arany diplomával, 1988-ban gyémánt oklevéllel tüntette ki ötven-, illetve hatvanéves gyógyszerészi tevékenysége elismerése jeléül. 1992. június 5-én hunyt el Marosvásárhelyen. Sírját az ótordai temető árnyas lombú fái őrzik.

   Bár jelenleg máshol és más körülmények között működtetjük e nagy elődökről elnevezett Inczeffy Patikát, de gyógyszerészi munkásságuk ma is követendő példaként áll előttünk.



hírek, aktualitások

A mérték a lényeg

2026. október 02.

A szociális kapcsolatok zavara viszonylag rövid idõ után jelentkezik az alkoholizálók körében, míg egyéb, egészségügyi problémák fokozatosan fejlõdnek ki, és csak hosszabb távon mutatkoznak meg. A máj az alkohol által leginkább érintett szerv. A krónikus, mértéktelen alkoholfogyasztás elõször májnagyobbodáshoz (annak zsíros elfajulásához), majd májgyulladáshoz vezet - és ha nem marad abba az ivás, a hepatitis halállal végzõdik. Másik súlyos következmény: a tíz-húsz évig tartó alkoholizálás májzsugorodást (cirrózist) okoz, mely visszafordíthatatlan, és szintén halállal végzõdik. 

De nem csak a máj betegedhet meg a túlzott alkoholfogyasztás miatt: az artériás magas vérnyomás is gyakran annak tudható be, szívproblémák (szapora szívverés, remegés) elõidézõje lehet, és hatására növekedhet egyes rákfajták (garat-, gége-, hasnyálmirigy-, nyelõcsõrák) kialakulásának az esélye. A sok szeszes ital az egyik fõ oka lehet még a gyomorhurutnak, a rossz bélmûködésnek és emésztésnek, ami az iszákosoknál egyes tápanyagok, vitaminok hiánybetegségéhez is vezet.

A kökény

2026. október 02.



Egy ma már kevéssé ismert gyógynövény, amelynek terápiás tulajdonságai még nem kellően bizonyítottak.

Egy-egy hosszabb vonatút során a borongós, szürke őszi tájképet itt-ott kékre festik a kökénybokrok. Az elvadult mezőkön, az erdők szélén sorakozó tövises cserjék csak úgy vonzzák magukhoz a madársereget, amelyek lázasan lakmározzák a hamvaskék gyümölcsöket. Nemcsak a madarak kedvelik a kökényt, hanem a gasztronómiában is értékes alapanyag: többek között lekvárok, befőttek, sütemények, szörpök, mártások, alkoholos italok (gyümölcsborok, likőrök, pl. a spanyolországi Navarra környékén előállított pacharán ital) készülhet belőle. A kökény erjesztett, fermentált levét lúggal keverve régen tinta pótlására használták. Festő tulajdonságából adódóan textilfestésre is alkalmazták: az éretlen termés kékre, az érett vörösesre festette a vásznat. Használták még borok javítására, tartósítás céljából, amikor nem volt elég savas a bor, hiszen a jó eltarthatóság két alappillére a megfelelő alkoholtartalom és a savasság, kérgének fekete, lúgos ázatát sajtokhoz adták, hogy azok tovább elálljanak, így tehát a kökény az adalékanyagok ősének tekinthető. A növény leveleit – külső hasonlóságaik alapján – teahamisításra gyűjtötték.

Terápiás tulajdonságai

Bár találkozhatunk kökényből készült termékekkel, ezeknek többször a valóságosnál markánsabb hatásokat tulajdonítanak. Közép- és Kelet-Európában termését és virágát a népi gyógyászatban húgyúti betegségek és gyulladások kiegészítő kezelésére használták. Laboratóriumi tesztek során bizonyított antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása igazolhatja ezen felhasználását. A szeptemberben érni kezdő termés kifejezetten fanyar, ezért a csipkebogyóhoz hasonlóan akkor érdemes szedni, amikor a dér már megcsípte, kissé megpuhul, és savanyú ízét felváltja édes, gyümölcsös zamata. A kökénygyümölcs alkoholos kivonata jelentős antioxidáns hatással rendelkezik (vélhetően a sok fenolos komponensének köszönhetően), és az eddigi laboratóriumi kísérletek szerint csökkentheti bizonyos daganatos sejtek életképességét, ennek humán alkalmazhatóságához azonban további vizsgálatok szükségesek. A kökény azonban nem része a modern fitoterápiának, nem végeztek vele humán vizsgálatokat, és a hagyományos felhasználása sem dokumentált eléggé ahhoz, hogy hatásossága és biztonságossága igazolható legyen.

Az idő - barát vagy ellenség?

2026. október 01.

Az idő, bár nyomasztó, nem az ellenséged, hanem a barátod lehet. Nem ellened dolgozik, hanem lehetőséget ad elmédnek, gondolataidnak, tudatodnak hogy feltöltődjenek, mert megajándékozza az anyagi dolgokat, így agyadat, annak működését is, a feltöltődés, a pozitív irányba való megváltozás lehetőségével. Az idő kincs és kasza - használd ki okosan!  

Azon a délutánon a Mester a szokott hangulatban ült le közénk. Nem ült magaslatra, sohasem ült előttünk székre, és nem volt velünk lenéző. Közénk ült, épp csak annyira feltűnősködve, hogy mindenki lássa. Diavetítést ígért. Azt reméltem, egyik utazását mutatja majd be nekünk. A diavetítő kisvártatva elő is került, s ő bajlódott valamit vele.

Nem volt felvezetés, s még a szokásos monológját sem mondta el, hanem csak halkan így szólt: Mára egy kis vetítést ígértem.

Két istenszobrot mutatott a diákon. Először az egyiket, majd a másikat. Kicsit később visszalépett az elsőre, és megismételte ezt a folyamatot párszor.

- Jól figyeljétek meg - kért bennünket.

Mi pedig bámultuk az istenszobrokat. Nem tudtam eldönteni, melyik istenség lehet rajta. Az világos volt, hogy egy félig nyitott templomban készülhetett, a fényviszonyokból ítélve, természetes fény is tükröződött. Az oltár maga is nagynak tűnt, de a szobor rajta hatalmasnak, azt hiszem magával az oltárral volt egybeépítve, talán egy darabból lett kifaragva. Sötét, bordó, fekete és arany színeket láttam rajta, de bronz és réz árnyalataiban is játszott körötte megannyi virág, fehér, sárga és leveleik a zöld minden pompájában játszottak.

A két kép szinte ugyanazt ábrázolta, nem sok különbséget véltem felfedezni, de a villogásból  érezhető volt diák oda-vissza való váltása. Szinte film lett belőle.