Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Inczeffy Patika története

Egy családi hagyomány újjáéled.


Gyógyszertárunk által egy régi családi hagyomány éledt újjá 1996. december 9-én.

        Nagyapánk Inczeffy Károly Erdélyben, Tövisen született 1904. július 1-jén unitárius nemesi családban. A család első ismert tagja, Inczeffy György 1614-ben Kadácson (ma Hargita megye) mint primipilus lustrál. Innen kapták a kadácsi előnevet. Dédapja unitárius lelkész Székelyderzsen, nagyapja, kadácsi Inczeffy Samu és apja, Inczeffy Albert is gyógyszerészek voltak. Inczeffy Albert oklevelét a kolozsvári FJTE-en kapta meg 1892-ben. 1895-től Tövisen az 1871-ben alapított Minerva gyógyszertár tulajdonosa 1930-ig. Anyja Horváth József nagyenyedi városi jegyző Margit nevű leánya. Inczeffy Albert gyógyszerész jótékonysági tevékenysége Erdély-szerte ismert volt, a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium megsegítésére 1926-ban létrejött Véndiák alapítvány támogatói közt kiemelten említik nevét nagyértékű adományával. 1930-ban megveszi Tordán az 1872-ben alapított Remény gyógyszertárat Gerő Gyula gyógyszerész özvegyétől, aki férje halála után bérbe adta Markovits Henrik gyógyszerésznek. Itteni tevékenysége alatt vállalta, hogy havonta adományt küld Kolozsvárra az Erdélyi és Bánáti Gyógyszertártulajdonosok Egyesülete által megvásárolt ház adósságainak törlesztésére. Ebben az időben tagja volt a Torda megyei Gyógyszerész Kollégium választmányának mint gyógyszertártulajdonos.

     Inczeffy Albert fia, Inczeffy Károly iskoláit szülővárosában, Tövisen kezdte meg, majd Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumban folytatta, ahol 1923-ban érettségi vizsgát tett. Ezután két évig apja gyógyszertárában tölti gyakornoki idejének egy részét, majd 1926. szeptember 1. és 1927. augusztus 31. 

között Nagyenyeden uzoni Kovács Endre gyógyszerésznél a Bethlen Gábor nevű gyógyszertárban gyakornokoskodik. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron kezdi meg az I. Ferdinánd Király Egyetemen, azonban az első év után Szegedre megy, ahol a FJTE-en az 1927/28-as tanévben 53 társával együtt fejezi be egyetemi tanulmányait és kapja meg az 1831. számmal ellátott gyógyszerész oklevelet. Visszatér Erdélybe, azonban a román hatóságok nem honosítják oklevelét és ezért 1930-ban beiratkozik a bukaresti egyetem Gyógyszerészeti Karára, ahol az utolsó tanévet még egyszer elvégzi. 

Bukarestben 1931. március 19-én kapta meg új, 41. számú gyógyszerész oklevelét. 1931 és 1936 között Tövisen dolgozik mint alkalmazott gyógyszerész, 1936-ban a Kolozs megyei Bonchidára megy, ahol bérbe veszi Horváth Károly özvegyének 1890-ben alapított, Isteni Gondviseléshez címzett gyógyszertárát. Később Tordán a család Remény nevű gyógyszertárának lesz a tulajdonosa. 1949-ben államosítják, Őt pedig Tordán egy másik gyógyszertárba helyezik állami alkalmazottként.

     1955 szeptemberében áttelepszik Marosvásárhelyre, ahol november 1-től a kórházi gyógyszertárat vezeti. 1959. szeptember 18-án főgyógyszerészi vizsgát tett a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Karon 31 gyógyszerésztársával együtt. 1969. november 1-jén nyugdíjazzák, ezt követően még nyolc évig dolgozik Maros megye különböző gyógyszertáraiban, többnyire helyettesítésekkel bízzák meg, mivel rendkívül alapos tudása, megbízható, szorgalmas munkája és nagy munkabírása közismert volt kollégái és felettesei körében.

     A Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem 1978 szeptemberében arany diplomával, 1988-ban gyémánt oklevéllel tüntette ki ötven-, illetve hatvanéves gyógyszerészi tevékenysége elismerése jeléül. 1992. június 5-én hunyt el Marosvásárhelyen. Sírját az ótordai temető árnyas lombú fái őrzik.

   Bár jelenleg máshol és más körülmények között működtetjük e nagy elődökről elnevezett Inczeffy Patikát, de gyógyszerészi munkásságuk ma is követendő példaként áll előttünk.



hírek, aktualitások

Méregtelenítsünk – a nap 24 órájában!

2020. szeptember 08.



Fogyni állandó méregtelenítés és egészségünk védelme révén… Valójában az egyik nem megy a másik nélkül. Szervezetünk „tartós méregtelenítése” adhatja az eredményesség kulcsát. De mit kell tennünk ennek érdekében?

Jó ideje már, hogy a tudósok egyértelműen megállapították az összefüggést a környezetünkben (a külső és belső levegőben), kozmetikai termékekben, tisztítószerekben, tartósítószerekben stb. található különféle szennyező anyagok (méreganyagok) és a betegségek, valamint az elhízás kockázata között. Azóta nem változott semmi – kivéve, ha tudjuk milyen helyes lépéseket kell tennünk  e kockázatok elkerülésére a hétköznapokban.

Tanulmányok sora világosan rámutat a különféle szennyező anyagok egészségünkre gyakorolt káros hatásaira, beleértve a felesleges testsúlygyarapodás veszélyét. Ellentámadásként méregteleníteni kell a szervezetünket, de felejtsük el a„csoda módszereket”, mivel ilyenek nem léteznek, illetve nem vezetnek célra… Még az egyes méregtelenítő kúránknak sincs sok értelmük, ha az év többi részében egészségtelenül táplálkozunk, nem mozgunk eleget, dohányzunk, alkoholt fogyasztunk stb. A méregtelenítés konkrét folyamat, és saját testünk irányítja a nap 24 órájában, pontosan meghatározott fázisokban. Íme az ajánlott tennivalók a sikeres méregtelenítés és fogyás érdekében.

Fogyasszunk minél több bio-élelmiszert

A káros, mesterséges anyagok elkerülésére főzzünk természetes alapanyagokból, és mellőzzük az adalékokat, pl. emulgeálószereket tartalmazó élelmiszereket. Így többek közt teljes mértékben hagyjuk ki táplálkozásunkból az iparilag feldolgozott élelmiszereket. Friss halat vegyünk a fagyasztott, panírozott helyett, nyers paradicsomból készítsünk szószt, és ne konzerv paradicsomléből; natúr joghurtot fogyasszunk gyümölcsös helyett stb. Bár a bio-termékek sem garantálnak mindent, de ha méregteleníteni és fogyni akarunk, feltétlenül törekedjünk rájuk a valamilyen módon szennyezettnek tűnő táplálékok elkerülésére.

Daganatot okozhat a sütéskor keletkező akrilamid

2020. szeptember 08.



 

Rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet a sütéskor keletkező akrilamid nagy dózisú, tartós fogyasztása – hívta fel a figyelmet Erdélyi Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára.

 

A megelőzésnek a változatos étrend a kulcsa. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a felnőttek akrilamid-fogyasztásának legnagyobb részét sültburgonya, kávé, kenyér és keksz teszi ki.

 

Egy étel akrilamid-tartalma a sütési időtől is függ, vagyis egy három percig pirított kenyérnek kevesebb a károsanyag-tartalma, mint egy hat percig pirítottnak.

Domahidy László: Figyelni az emberi és a természeti környezetre

2020. szeptember 07.

Édesapja 40 éven keresztül volt az operaház népszerű basszistája. Ő a hamburgi és a bázeli operaház tagja, Berlinben a Hegedűs a háztetőn, a Macskák és a Jézus Krisztus szupersztár című darabok állandó szereplője. Domahidy László operaénekes mondja el nekünk gyógyulása történetét és gondolatait a jelenlegi helyzetről.

• Édesapja is operaénekes volt. Az indíttatása saját volt, vagy egy kicsit szülői ráhatás, hogy ön is operaénekes lett?

Én pici gyermekkoromtól kezdve az operaházban nőttem fel, viszont édesapám volt az, aki mindig azt mondta, hogy ez egy borzalmas pálya. Itt állandóan permanenciában van az ember, nem ehet meleget, nem ehet hideget, nem ehet fagylaltot. Hidegről nem mehet melegre, melegről nem mehet hidegre. Nem lehet egy előadáson krákogni. Édesapám azt mondta, legyek inkább zongoraművész, de énekes ne. Végül a Zeneakadémiára, a zongora szakra felvételiztem. Kadosa Pál, a neves zeneszerző volt a tanszékvezetőm. A tanársegédem a zongora szakon Kocsis Zoli volt. Gyerekkoromtól kezdve felléptem az Országos Filharmónia ifjúsági koncertjein és felnőttkoncerteken. Tehát én a közönséget már akkor megszoktam. Egyszer Kadosa tanár úr azt mondta, hogy egy-két évvel ezelőtt rajzottak ki a Zeneakadémiáról Jandó Jenő, Kiss Gyula, Kocsis Zoltán, Lux Erika, Ránki Dezső, Schiff András. Hagyjam a zongorát, próbálkozzak inkább mással. Na, így jött végül is az éneklés. Egy évig a zeneakadémiai zongoratanulás közben a konzervatóriumba jártam Sík Olga énektanárhoz, aki generációkat nevelt fel az operaháznak. Végül is ének szakon diplomáztam le. Sőt még karvezetésből is, és a magán­énektanári szakot is elvégeztem. Rögtön bekerültem a Honvéd Művészegyüttesbe, ott lettem szólista. Aztán már onnan párhuzamosan mentem ki külföldre, ami a mai napig is így van, de már mint magánénekes, egyéni vállalkozó. Kifejezetten mély basszust énekelek, ami azt jelenti, hogy azt a szerepkört is birtoklom, amely a szláv, orosz, ortodox egy­házzenében szokásos.

• A bázis azért itt van Magyarországon, és úgy utazik külföldre?

A bázis itt van. Amikor felkérésekre megyek, akkor a tipikus énekes-, operaénekes-életet folytatom, hetekig-hónapokig szálloda, ahol zongora is van, hogy gyakorolni lehessen. Mindig viszem magammal a 2 darab 18 kg-os súlyzómat, és naponta edzek, mert ez nálam létkérdés. Annak idején olyan erős tavaszi allergiám volt, hogy magát az éneklést kellett volna abbahagynom. Azt mondta Nékán Kristóf professzor, magát az okot úgy lehet hosszú és kitartó munkával megszüntetni, hogy azt a bizonyos megbillent immunrendszert vissza kell billenteni. Sokan mondják neki, amikor megkeresik, hogy tessék nekem adni egy olyan gyógyszert, amelytől holnapra ez megszűnik. Azt mondja, igen, tudok olyan gyógyszert adni, de nem ez a megoldás. Ez csak tűzoltás, és a tünetek visszafogása. De magát az okot nem szüntetjük meg.