Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Inczeffy Patika története

Egy családi hagyomány újjáéled.


Gyógyszertárunk által egy régi családi hagyomány éledt újjá 1996. december 9-én.

        Nagyapánk Inczeffy Károly Erdélyben, Tövisen született 1904. július 1-jén unitárius nemesi családban. A család első ismert tagja, Inczeffy György 1614-ben Kadácson (ma Hargita megye) mint primipilus lustrál. Innen kapták a kadácsi előnevet. Dédapja unitárius lelkész Székelyderzsen, nagyapja, kadácsi Inczeffy Samu és apja, Inczeffy Albert is gyógyszerészek voltak. Inczeffy Albert oklevelét a kolozsvári FJTE-en kapta meg 1892-ben. 1895-től Tövisen az 1871-ben alapított Minerva gyógyszertár tulajdonosa 1930-ig. Anyja Horváth József nagyenyedi városi jegyző Margit nevű leánya. Inczeffy Albert gyógyszerész jótékonysági tevékenysége Erdély-szerte ismert volt, a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium megsegítésére 1926-ban létrejött Véndiák alapítvány támogatói közt kiemelten említik nevét nagyértékű adományával. 1930-ban megveszi Tordán az 1872-ben alapított Remény gyógyszertárat Gerő Gyula gyógyszerész özvegyétől, aki férje halála után bérbe adta Markovits Henrik gyógyszerésznek. Itteni tevékenysége alatt vállalta, hogy havonta adományt küld Kolozsvárra az Erdélyi és Bánáti Gyógyszertártulajdonosok Egyesülete által megvásárolt ház adósságainak törlesztésére. Ebben az időben tagja volt a Torda megyei Gyógyszerész Kollégium választmányának mint gyógyszertártulajdonos.

     Inczeffy Albert fia, Inczeffy Károly iskoláit szülővárosában, Tövisen kezdte meg, majd Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumban folytatta, ahol 1923-ban érettségi vizsgát tett. Ezután két évig apja gyógyszertárában tölti gyakornoki idejének egy részét, majd 1926. szeptember 1. és 1927. augusztus 31. 

között Nagyenyeden uzoni Kovács Endre gyógyszerésznél a Bethlen Gábor nevű gyógyszertárban gyakornokoskodik. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron kezdi meg az I. Ferdinánd Király Egyetemen, azonban az első év után Szegedre megy, ahol a FJTE-en az 1927/28-as tanévben 53 társával együtt fejezi be egyetemi tanulmányait és kapja meg az 1831. számmal ellátott gyógyszerész oklevelet. Visszatér Erdélybe, azonban a román hatóságok nem honosítják oklevelét és ezért 1930-ban beiratkozik a bukaresti egyetem Gyógyszerészeti Karára, ahol az utolsó tanévet még egyszer elvégzi. 

Bukarestben 1931. március 19-én kapta meg új, 41. számú gyógyszerész oklevelét. 1931 és 1936 között Tövisen dolgozik mint alkalmazott gyógyszerész, 1936-ban a Kolozs megyei Bonchidára megy, ahol bérbe veszi Horváth Károly özvegyének 1890-ben alapított, Isteni Gondviseléshez címzett gyógyszertárát. Később Tordán a család Remény nevű gyógyszertárának lesz a tulajdonosa. 1949-ben államosítják, Őt pedig Tordán egy másik gyógyszertárba helyezik állami alkalmazottként.

     1955 szeptemberében áttelepszik Marosvásárhelyre, ahol november 1-től a kórházi gyógyszertárat vezeti. 1959. szeptember 18-án főgyógyszerészi vizsgát tett a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Karon 31 gyógyszerésztársával együtt. 1969. november 1-jén nyugdíjazzák, ezt követően még nyolc évig dolgozik Maros megye különböző gyógyszertáraiban, többnyire helyettesítésekkel bízzák meg, mivel rendkívül alapos tudása, megbízható, szorgalmas munkája és nagy munkabírása közismert volt kollégái és felettesei körében.

     A Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem 1978 szeptemberében arany diplomával, 1988-ban gyémánt oklevéllel tüntette ki ötven-, illetve hatvanéves gyógyszerészi tevékenysége elismerése jeléül. 1992. június 5-én hunyt el Marosvásárhelyen. Sírját az ótordai temető árnyas lombú fái őrzik.

   Bár jelenleg máshol és más körülmények között működtetjük e nagy elődökről elnevezett Inczeffy Patikát, de gyógyszerészi munkásságuk ma is követendő példaként áll előttünk.



hírek, aktualitások

Nehezen nevelhető, de tehetséges

2019. november 11.



A tehetséges tanulókat gyakran azonosítják a jó vagy kitűnő érdemjegyekkel rendelkező, jól kooperáló, motivált, vagyis minden téren kiemelkedő, egészséges otthoni környezetből származó gyerekekkel, akiknek olykor csupán arra van szükségük, hogy meglévő – vagy éppen kibontakozóban lévő – tehetségüket támogassák, képességeiket továbbfejlesszék.

Ők az iskolarendszerbe hamarabb beilleszkednek és könnyebben boldogulnak. Szinte a legnehezebb dolguk azoknak a tanulóknak van, akik sokproblémás családból, szegény körülmények közül érkeznek. Rajtuk észrevehető már az iskolába, sőt olykor már az óvodába lépés idején is, hogy kevésbé motiváltak a tanulásra és bizonytalanabbak önmagukban.

Pedig nagyon sok tehetségígéret található az iskolában alulteljesítő, magatartási vagy tanulási zavarral küzdő gyerekek között is. Számukra a család és a környezet, melyben nevelkednek, nem biztosít elegendő és életkoruknak megfelelő törődést, odafigyelést. Gyakran nem látnak maguk előtt olyan családi mintákat sem, amelyek segítenék őket a világ megismerésében, motiválnák őket a tanulásra.

Munkám során pszichológusként tehetséges gyermekek képességeinek, motiváltságuknak feltárását, tehetségterületük azonosítását, illetve önismeretük, személyiségük fejlesztését is végzem. A tehetséges tanulókkal egyénileg, párban vagy csoportban is foglalkozom.

A tánc felszabadít és elűzi a félelmeket

2019. november 10.

A tánc biztosíthatja jó közérzetünket, fizikailag és szellemileg is jó formában tarthat. A rendszeres táncmozgás jótéteményeit nem árt számba venni…

 
A tánc levezetheti akár minden feszültségünket – erősítik meg a pszichológusok, akik azt gyakran terápiás módszerként is alkalmazzák. Ilyen hatása főként abból ered, hogy mozgásban tartja az egész testet, szabad folyást enged az érzelmeknek. Így azért is táncolunk – teszik hozzá a szakemberek –, hogy elűzzük félelmeinket, hiszen úgy érezzük, védelmet nyújt számunkra. Támogatást ad hozzá természetesen a zene. Minden veszély nélkül kiadhatjuk magunkból érzelmeinket, hiszen az lehet a benyomásunk, hogy a tánc által „védve vagyunk”. Amikor testünk válaszol a dallam hívó szavára, eltűnik az addigi félénkség: megkönnyebbülünk, elevennek, erősnek érezhetjük magunkat.


Energiát szabadít fel és nyugtat

Megnyitva az addig passzivitásba zárt test „zsilipjét”, a tánc jelentős energiákat szabadít fel – vélik a szakemberek. Hatalmas mértékben dinamizálja azokat, akik enerváltak, levertek, és könnyít azokon, akiket nyomaszt a stressz. Ki-ki megtalálja benne, amire szüksége van. A zene hangjai olyan mélyre hatolnak, mintha nemcsak a fülünkön keresztül, hanem egész testünkkel érzékelnénk mindent. A hangrezgések áthatolnak a bőrünkön, tánclépéseink megmozgatják izmainkat, és az érzékek egész sorát teljesítik ki bennünk. A tánc intenzív, örömteli, már-már ujjongó élményt ad – attól függően, milyen fogékonyak vagyunk rá. Minden korosztály részesülhet benne, hiszen már a kisgyermek is spontánul összeüti kezecskéjét, és táncol a zene dallamára, olyan természetesen, mint ahogy játszik, vagy utánozza környezetét.

Tánc közben olyan állapotba kerülünk, mintha visszatérnénk a gyökereinkhez – vélik a pszichológusok. A zene lüktetése egész testünket áthatja, egyúttal emlékeztet arra a szívdobogásra, mely az anyaméhben lévő magzat sajátja. A ringó mozgás pedig tudat alatt ahhoz az első élményhez juttat vissza minket, amikor anyánk a karjában ringatott.

Sok internetező próbálkozik a digitális detox-szal

2019. november 10.

A brit internetezők több mint egyharmada él a digitális detoxikálás gyakorlatával, vagyis kapcsolódik le időről időre a digitális világról – derült ki a brit távközlési hatóság, az Ofcom szokásos évi jelentéséből, amely szerint a szigetország 16-24 éves fiataljai töltik a legtöbb, napi szinten csaknem kilenc órát a világhálón.

A Communications Market Report szerint a brit felnőttek ma átlagosan 25 órát, míg 2005-ben még csak kilenc órát töltöttek online egy héten. A felhasználók háromnegyede számára fontos az internet a mindennapokban, 59 százalékuk egyenesen “ragaszkodik” az online jelenlétet biztosító készülékéhez – írta a The Guardian című brit lap internetes oldala.

A 2050 felnőtt és 500 tinédzser megkérdezésével készített jelentés szerint a válaszadók több mint harmada számára jelent nehézséget, hogy lekapcsolódjon a netről és majdnem 50 százalékuk – a 16-24 éveseknél 59 százalék – egyenesen elveszve érzi magát internetkapcsolat nélkül. A mutatók szerint a 16-24 évesek töltik a legtöbb, napi szinten csaknem kilenc órát internetezéssel.

A megkérdezettek nagy része ugyanakkor aggódik a világháló iránti megszállottsága miatt. Tízből négyen vélték úgy, hogy túl sok időt töltenek online, és 41 százalékuk elismerte, hogy többet internetezik, mint szeretne.