Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Inczeffy Patika története

Egy családi hagyomány újjáéled.


Gyógyszertárunk által egy régi családi hagyomány éledt újjá 1996. december 9-én.

        Nagyapánk Inczeffy Károly Erdélyben, Tövisen született 1904. július 1-jén unitárius nemesi családban. A család első ismert tagja, Inczeffy György 1614-ben Kadácson (ma Hargita megye) mint primipilus lustrál. Innen kapták a kadácsi előnevet. Dédapja unitárius lelkész Székelyderzsen, nagyapja, kadácsi Inczeffy Samu és apja, Inczeffy Albert is gyógyszerészek voltak. Inczeffy Albert oklevelét a kolozsvári FJTE-en kapta meg 1892-ben. 1895-től Tövisen az 1871-ben alapított Minerva gyógyszertár tulajdonosa 1930-ig. Anyja Horváth József nagyenyedi városi jegyző Margit nevű leánya. Inczeffy Albert gyógyszerész jótékonysági tevékenysége Erdély-szerte ismert volt, a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium megsegítésére 1926-ban létrejött Véndiák alapítvány támogatói közt kiemelten említik nevét nagyértékű adományával. 1930-ban megveszi Tordán az 1872-ben alapított Remény gyógyszertárat Gerő Gyula gyógyszerész özvegyétől, aki férje halála után bérbe adta Markovits Henrik gyógyszerésznek. Itteni tevékenysége alatt vállalta, hogy havonta adományt küld Kolozsvárra az Erdélyi és Bánáti Gyógyszertártulajdonosok Egyesülete által megvásárolt ház adósságainak törlesztésére. Ebben az időben tagja volt a Torda megyei Gyógyszerész Kollégium választmányának mint gyógyszertártulajdonos.

     Inczeffy Albert fia, Inczeffy Károly iskoláit szülővárosában, Tövisen kezdte meg, majd Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumban folytatta, ahol 1923-ban érettségi vizsgát tett. Ezután két évig apja gyógyszertárában tölti gyakornoki idejének egy részét, majd 1926. szeptember 1. és 1927. augusztus 31. 

között Nagyenyeden uzoni Kovács Endre gyógyszerésznél a Bethlen Gábor nevű gyógyszertárban gyakornokoskodik. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron kezdi meg az I. Ferdinánd Király Egyetemen, azonban az első év után Szegedre megy, ahol a FJTE-en az 1927/28-as tanévben 53 társával együtt fejezi be egyetemi tanulmányait és kapja meg az 1831. számmal ellátott gyógyszerész oklevelet. Visszatér Erdélybe, azonban a román hatóságok nem honosítják oklevelét és ezért 1930-ban beiratkozik a bukaresti egyetem Gyógyszerészeti Karára, ahol az utolsó tanévet még egyszer elvégzi. 

Bukarestben 1931. március 19-én kapta meg új, 41. számú gyógyszerész oklevelét. 1931 és 1936 között Tövisen dolgozik mint alkalmazott gyógyszerész, 1936-ban a Kolozs megyei Bonchidára megy, ahol bérbe veszi Horváth Károly özvegyének 1890-ben alapított, Isteni Gondviseléshez címzett gyógyszertárát. Később Tordán a család Remény nevű gyógyszertárának lesz a tulajdonosa. 1949-ben államosítják, Őt pedig Tordán egy másik gyógyszertárba helyezik állami alkalmazottként.

     1955 szeptemberében áttelepszik Marosvásárhelyre, ahol november 1-től a kórházi gyógyszertárat vezeti. 1959. szeptember 18-án főgyógyszerészi vizsgát tett a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Karon 31 gyógyszerésztársával együtt. 1969. november 1-jén nyugdíjazzák, ezt követően még nyolc évig dolgozik Maros megye különböző gyógyszertáraiban, többnyire helyettesítésekkel bízzák meg, mivel rendkívül alapos tudása, megbízható, szorgalmas munkája és nagy munkabírása közismert volt kollégái és felettesei körében.

     A Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem 1978 szeptemberében arany diplomával, 1988-ban gyémánt oklevéllel tüntette ki ötven-, illetve hatvanéves gyógyszerészi tevékenysége elismerése jeléül. 1992. június 5-én hunyt el Marosvásárhelyen. Sírját az ótordai temető árnyas lombú fái őrzik.

   Bár jelenleg máshol és más körülmények között működtetjük e nagy elődökről elnevezett Inczeffy Patikát, de gyógyszerészi munkásságuk ma is követendő példaként áll előttünk.



hírek, aktualitások

6 ok, amiért érdemes egyedül utazni

2020. július 02.



Itt a vakáció, az utazások ideje, és sokunkban felvetődhet a kérdés: vajon érdemes-e nekivágni egy – akár belföldi, akár külföldi – útnak egyedül? Számos érv szól mellette, többek közt az, hogy az önálló utazás egy újonnan felfedezett, a korábbiakhoz képest másképpen elénk táruló világot nyithat meg előttünk. Amellett, ha visszaérkezéskor sikeresnek érezzük ezt a „kalandot”, növelheti önbizalmunkat és magabiztosságunkat. Néhány jó tanács, hogy kellemes és hasznos legyen az utunk – szingliként is.

1. Érezzük ösztönzőnek az ilyen utazást

Az „egyéni kaland” több megközelítésből rendkívül ösztönző és hasznos lehet számunkra. Lehetőséget nyújt önálló döntések meghozatalára, új kultúrák vagy életmód megtapasztalására. Amellett úgy érezhetjük, hogy csak mi ízlelhetjük meg ennek a „szóló kalandnak” az ízét! A szabadság érzését is biztosíthatja számunkra, ami arra alkalmas, hogy önmagunkra összpontosítsunk. Mindez végül felhatalmaz és ösztönöz minket különféle, pl. életmódbeli, vagy általános beállítottságunkkal kapcsolatos változások meghozatalára, mikor hazatértünk.

2. A nyomasztó magányérzés megjelenését előzzük meg

Az egyedül történő utazás egyik legnehezebb (és talán elriasztó) része lehet a magányosság érzése. Bár sok más emberrel találkozhatunk az út során, vannak időszakok, amikor szívesen vennénk mások társaságát (pl. étkezések alkalmával, vagy ha már „kifogytunk” a látnivalókból, és csak úgy sétálgatni, parkban üldögélni van kedvünk). Még akkor is, ha egyébként elégedetten töltjük szabadidőnket egyedül… 

Néhány javaslat ezen érzés elkerülésére: mindig vigyünk magunkkal az útra egy szórakoztató könyvet, vagy amit kevésbé felejtünk el, egy elektronikus eszközt. Pl. az étkezési idő vagy a (szabadban töltött) szieszta jó alkalom arra, hogy kövessük az otthoni eseményeket. Letölthetünk fényképeket, küldhetünk e-maileket, vagy kapcsolatba léphetünk a rokonokkal, barátokkal akár Skype-on. is (sok országban az éttermek, hotelek ingyenes Wi-Fi-vel rendelkeznek).  És ha belefeledkezünk egy jó regénybe az egyedül fogyasztott vacsora közben, mindjárt nem érezzük annyira a magányt…

Pattanások, striák, szőrösödés – babavárás alatt

2020. július 02.

Csak úgy ragyogsz! – a mondat, amit minden várandós kismama szeretne hallani, még akkor is, ha a hónapok előrehaladtával nemcsak a pocak mérete nő, hanem egyre több gondot okoznak a különböző bőrproblémák is. Valakinek az életét gyulladt pattanások, vagy terhességi csíkok keserítik, más a szokatlan helyeken megjelenő szőrszálaktól vagy az állandó bőrviszketéstől szabadulna. Peterman Krisztina mesterkozmetikus tanácsai segíthetnek.

Előnyben a manuálkozmetika és a természetes hatóanyagok

Kutatások szerint a pikkelysömör tünetei sokat javulnak, az atópiás dermatitisz esetében viszont épp ellenkezőleg, az érintettek még inkább fokozódó bőrszárazsággal küzdenek a várandósság időszakában. Ettől eltekintve azonban teljesen egyéni, hogy kinél hogyan változik a bőr a terhesség alatt. Van, aki valóban ragyog, még a korábbi bőrhibái is szépen letisztulnak, ám sok olyan esettel is találkozom, ahol a korábban problémamentes bőr okoz jelentős gondokat a kismamának – figyelmeztet az egyéni adottságok, és a hormonális változások előre nem látható következményeire Peterman Krisztina.

„A kozmetikusnak mindenképp jelezzük, hogy babát várunk, mert ilyenkor nem minden típusú kezelés végezhető el. Az elektromos, tehát gépi kezelések helyett előtérbe kerül a manuálkozmetika, az érintéses masszázs, a személyre szabott tisztító kezelés, melynek során a kozmetikus természetes, várandósság alatt is biztonsággal használható hatóanyagokkal dolgozik.”

Pattanások ellen, a régi bevált szerek helyett

A pattanásos bőrre, belsőleg szedett készítményeket már a tervezett teherbeesés időpontja előtt el kell hagyni, hiszen súlyos fejlődési rendellenességeket okozhatnak a magzatnál. A babaprojektre készülve a hölgyek nem szedik tovább a fogamzásgátlókat sem, sokaknál már ez is drasztikus változásokat idéz elő a bőr állapotában.

Ízületeink egészsége és védelme

2020. július 01.

Az emberi szervezetben több mint 170 ízület található, amelyek védik és összekapcsolják a csontokat, továbbá lehetővé teszik a merev vázrendszer mozgását. Ízületeink egészsége jelentősen befolyásolja mozgásunkat, ily módon életminőségünkre is hatással van.

Porckérdés

Az ízületi porc 70% vízből, 15% kollagénből, 10% proteoglikánból és 5% ízületi sejtből épül fel. A kollagénrostok szilárdítják és a nagyobb erőbehatással szemben ellenállóbbá teszik a porcszövetet. Felépítésükben nagy mennyiségű kéntartalmú aminosav vesz részt, ezért fontos szervezetünk számára a megfelelő kénbevitel. A porc rugalmasságát a glükózaminból és kondroitin-szulfátból felépülő proteoglikánok biztosítják. Ezen két rostrendszer térhálóként egymásba kapaszkodva alkotja a porc vázát. Ez az ízületi kötőszövet életünk során folyamatosan lebomlik és újjáépül. Sajnos a folyamat az életkor előrehaladtával jelentősen lassul, és egyre gyakrabban fordulnak elő az ízületeket érintő megbetegedések, melyek lehetnek gyulladásos illetve kopásos (degeneratív) eredetűek. 50 éves kor felett a leggyakrabban előforduló mozgásszervi megbetegedés az artrózis, amely a kopásos ízületi betegségekhez tartozik.

Legfőbb alkotók

A porcok védelme érdekében alkalmazott étrend-kiegészítőkben gyakran megtaláljuk az ízületeket felépítő anyagokat: kollagént, glükózamint és kondroitin-szulfátot.

Az ízületek megújulásának alappillére a glükózamin, melynek az ízületek felépítésén túl, a gyulladások mérséklésében is szerepe lehet. A glükózamin egy természetes vegyület, azonban még kiegyensúlyozott táplálkozás mellett sem mindig biztosított a megfelelő bevitele. Vízmegkötő tulajdonságának köszönhetően biztosítja az ízületi porc megfelelő rugalmasságát. Glükózaminkúra során ajánlott nagy mennyiségű vizet fogyasztani.