2022. július 29.
Az obszesszív-kompulzív zavar (OCD) a pszichiátriai rendellenességek közé tartozik, mely kontrollálatlan, tolakodó, ismétlődő kényszergondolatokból és az azok nyomán megjelenő kényszercselekvésekből áll. Amikor ezek a sokszor abszurd gondolatok, késztetések és cselekedetek mindent elárasztó szenvedéllyé válnak, miközben félelmet, szorongást vonnak maguk után, nagyobb figyelmet, majd kezelést igényelnek.
Nem tehetünk róla, hogy naponta tízszer, tizenötször vagy még többször is kezet kell mosnunk? Úgy érezzük, hogy kénytelenek vagyunk ötször megnézni, hogy elmenetelkor bezártuk-e a bejárati ajtót, vagy elalvás előtt kulcsra zártuk-e? Esetleg sokszorosan meggyőződünk róla, hogy a lakásból való távozáskor kihúztuk-e a vasalót? Addig nem csinálhatunk mást, míg naponta többször sorba nem raktuk a cipőinket? És ha valaki szerencsétlenségére meghiúsítja ezen szokásainkat, az a lehető legnagyobb mértékben bosszant minket.
Amellett olyannyira megszállottjai vagyunk ezen cselekvéseknek, hogy úgy érezzük, már-már “belebetegszünk”? Ha mindezen tünetek közül néhányat észlelünk magunkon, könnyen megtörténhet, hogy obszesszív–kompulzív zavarban (OCD), egy mentális kényszerbetegségben szenvedünk, melynek kialakulása számos pszichológiai és környezeti tényezőhöz kapcsolódik.
Irányíthatatlan megszállottság, nem szűnő rögeszmék
Az obszesszív-kompulzív zavarnak (OCD), ennek a rögeszmés-kényszeres betegségnek számos, jellegzetes formája van a gondolatok és a cselekvés vonatkozásában egyaránt. Ez utóbbi szinten ilyen lehet az ellenőrzési kényszer (magunk és mások ellenőrzése, félelem a becsapástól), a tisztasági kényszer (ami pl. az állandó takarításban, kézmosásban, tárgyak tisztogatásában stb. nyilvánul meg), de a folyamatos rendrakás, bizonyos dolgok indokolatlan megszámlálásának kényszere vagy az irányíthatatlan felhalmozás (a felesleges tárgyaktól való megszabadulás nehézsége) és a tárolás késztetése is ide tartozhat.
Ami pedig az obszesszív (kényszeres) gondolatokat illeti: azok lehetnek olyan kényszerképzetek, mint hogy a beteg indokolatlanul fél az általa vélhetőnek minősülő fenyegetésektől, de előfordul, hogy attól is tart, hogy valamilyen fájdalmat okoz, árt a hozzá közel állóknak, illetve, hogy bármilyen erkölcstelen dolgot követ el. De pl. az állandó töprengési, rágódási késztetések (a megoldás lehetősége nélkül), a beteg személyiségétől távol álló szexuális, vallási vagy babonákkal összefüggő, ismétlődő kényszergondolatok szintén gyakran megjelennek az ilyen kórban szenvedőknél.
Az tény, hogy időnként mindannyiunkat elárasztanak bizonyos gondolatok: pl. hogy szeretteinket megbántjuk, vagy félünk egy esetleges rossz/tragikus eseménytől, pl. eleséstől vagy autóbalesettől, mely bekövetkezhet, ha úgy véljük, túl sokat gondolkodunk rajta… Egy átlagember azonban tudja, hogyan hagyhatja figyelmen kívül ezeket a gondolatokat. Az OCD kényszerbetegségben szenvedő személy számára azonban ezek megszállottsággá válnak, és kényszeres cselekvést vonnak maguk után.
Ugyanakkor érdekes jelenség, hogy ezek a gondolatok/cselekedetek a betegek számára is ésszerűtlenek, riasztóak (a páciens ennek tudatában is van), de nem tud ellene tenni. Így irányíthatatlan megszállottságot eredményeznek, melyektől nem lehet eltávolodni, és általában szorongással, gyakran depresszióval járnak együtt.
2022. július 29.
Párolás, pirítás, dinsztelés, abálás, forralás, gőzölés. Száraz, zsiradékos, és vízben történő főzési eljárások. Mikor melyiket célszerű választani a tápérték megőrzéséhez, hogy egészséges és finom ételeket kapjunk? Mikor mennyi a vitaminveszteség? Trükkök konyhatündéreknek!
Ételkészítési eljárások
Ha finom és egészséges ételeket szeretnénk az asztalra varázsolni, az alapanyagok okos kiválasztása mellett arra is érdemes figyelnünk, hogy milyen módon készítjük el ezeket. A továbbiakban bemutatjuk a konyhában főzés, sütés során bevethető módszereket és azt is eláruljuk, hogyan mérsékelhető az ételekhez adott zsiradék mennyisége és a vitaminveszteség.
Vizes ételkezelési módszerek
1. Gőzöléses és forralásos ételkészítés
A gőzöléses és forralásos alapú főzési eljárások során többnyire valamilyen folyadék segítségével készítjük el az ételeket – általában vízben, ízesített alaplében vagy gőzben. A gőz (azaz a párolás) előnye, hogy adott hőmérsékleten nagyobb hőenergia átadására alkalmas, így az étel hamarabb megfő, és kisebb a tápanyagveszteség. A főzési hőmérséklet 70° és 120°C között változhat. Ezek az eljárások elsősorban tészta, rizs, hüvelyesek vagy más zöldségfélék elkészítésére alkalmasak. Az alábbiakban – a teljesség
igénye nélkül – bemutatjuk a leggyakoribb módszereket.
2. Forralás:
Főzés nagy mennyiségű, kb. 100°C-os folyadékban.
Ötletek:
• Használjuk a lehető legkevesebb vizet, ezáltal csökkenthetjük a vitamin- és ásványianyag-
veszteség mértékét!
• Ha van rá mód, tartsuk meg a főzővizet, és használjuk fel leves-alapként, mártásokhoz vagy
rakott ételek elkészítéséhez!
• A vitamintartalom növelése érdekében az elkészült ételt hintsük meg kevés friss, finomra vágott zöldfűszerrel (pl. petrezselyemmel vagy kaporral)!
3. Lassú főzés (abálás):
Főzés a forráspontnál alacsonyabb hőmérsékletű (75°– 95°C-os) folyadékban.
A zöldségek és a burgonya elkészítéséhez nem ideális módszer, mivel a hosszú főzési idő miatt nagyobb mennyiségű tápanyag távozik az ételből, mert a tápanyagok egyszerűen „kifőnek” a főző folyadékba.
Ötletek:
• Használjunk nagy átmérőjű lábost!
• Amennyiben az étel jellege engedi, a sót és a cukrot részben kiválthatjuk szárított és
zöldfűszerekkel!
2022. július 28.
A Semmelweis Egyetem kutatói – nemzetközi együttműködésben – olyan mRNS alapú rendszert dolgoztak ki, amellyel szervspecifikus nyirokérnövekedés váltható ki; ez a jövőben alapját képezheti egy új típusú terápia kidolgozásának.
Az egyetem közleményében azt írta, a koronavírus elleni vakcinafejlesztés során használt mRNS alapú rendszer alkalmas lehet a károsodott nyirokerek növekedésének a serkentésére is, így például a nyiroködéma kezelésére, amelynek jelenleg nincs végleges megoldást nyújtó terápiája.
A nyirokrendszer fő feladata a folyadékegyensúly szabályozása, a zsírok felszívása a bélből, valamint lényeges az immunvédekezésben is. A nyirokrendszer részét képezik a nyirokerek, amelyeknek számos új funkciójára derült fény az elmúlt években, szerepük van például a vérnyomás szabályozásában, de az idegrendszerhez kapcsolódó betegségekben is.
A kutatás elsődleges célja az volt, hogy jobban megértsék a nyirokerek szervspecifikus funkcióit.
Jakus Zoltán, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének egyetemi docense elmondta, az mRNS alapú koronavírus elleni védőoltás lényege, hogy hírvivő RNS segítségével a vírusra jellemző fehérje kerül a szervezetbe, melyet az immunsejtek felismernek, így később szükség esetén az immunrendszer el tudja pusztítani a szervezetbe jutott vírust.
A kutatás során ugyanezt a rendszert használják, csak nem vírusfehérjét termeltetnek, hanem egy nyirokérnövekedési faktort visznek be az mRNS rendszeren keresztül, és ezáltal tudnak szervspecifikus nyirokérnövekedést kiváltani az adott szervben – ismertette a munkát vezető kutató.
Kutatásaik során eljutottak odáig, hogy hatékony szervspecifikus nyirokérnövekedést tudnak kiváltani, így jobban megértik a nyirokerek egyes szervekben játszott szerepét, valamint állatokban képesek visszafordítani a nyiroködémát, és ez alapját képezheti egy későbbi terápia kidolgozásának.
