Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

100+1 bevált tipp a képernyőidő csökkentésére

Érdekességek2026. július 19.

A gyermekek digitális jólétének egyik legfontosabb szempontja a tudatos és korlátok között tartott képernyőhasználat. Magyarország Kormánya, a Bethesda Gyermekkórház, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a NIT a Fiatalokért Nonprofit Kft. és az EduTech Hungary együttműködésével idén februárban elindított kezdeményezése immár mindenki számára használható, kipróbált ötleteket is bemutat a megfontoltabb digitális eszközhasználatra.

A Bethesda Gyermekkórház már évek óta foglalkozik a gyermekek digitális védelmével. Tavaly májusban mutatták be azokat a képernyőidő-csökkentésre vonatkozó irányelveket, amelyeket az érintett országos szakmai szervezetekkel közösen dolgoztak ki. A célok között szerepel többek közt, hogy a 10 év alattiaknak semmiképpen ne legyen okoseszközük és a 3 év alatti gyerekek – a családtagokkal való kapcsolattartást kivéve – egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, 14 év alatt pedig ne regisztráljanak közösségi oldalakra. A képernyőidő legyen életkoroktól függően limitált, és a telefonhasználatot mozgás kövesse, elalvás előtt pedig kerüljék használatát. Mindehhez természetesen a szülők és a nagyszülők bevonása is elengedhetetlen. 


Kiskortól kezdve magas a digitális leterheltség

A kampány februárban indult, korábbi statisztikák és sokkoló adatok összegyűjtésével és megosztásával. Ezekből kiderült: a másfél éves gyerekek közel másfél órát töltenek átlagosan a képernyő előtt, az óvodások 80-90 százaléka rendszeresen használ okoseszközt. Az első saját okostelefon 9 évesen kerül kezükbe, de az első-második osztályosok 30%-a már rendszeresen használ mobilt. A 12 éves gyerekek 80%-a már jelen van valamelyik közösségimédia-csatornán, a 15-16 évesek képernyőideje hétvégenként a 4 órát is meghaladhatja. Mindezeknek komoly hatásuk van: a gyermekek több mint 35%-a gondolja magát kevésbé szépnek az online tartalmak hatására és minden 10. gyerek visszaigazolja az őt bejelölő ismeretlent. 

100+1 hasznos ötlet a tudatos képernyőhasználathoz

A kampány második szakaszában a szervezők a lakosságot kérték, hogy osszák meg velük azokat a bevált tippeket és praktikákat, amelyek segítenek csökkenteni a képernyő előtt eltöltött időt. A felhívásra több mint 800 válasz érkezett, olyan javaslatok, amelyekből gyerekek és felnőttek egyaránt profitálhatnak. A szervezők ezek közül 100+1 tippet válogattak össze, amelyek a kampány weboldalán is elérhetők. A javaslatok témák (például fizikai távolság, időkorlátok, technikai megoldások, tudatosság) és a gyermekek életkora szerint is rendszerezve böngészhetők.

A tanácsok között szerepel például a képernyőidő és az applikációk limitálása, a mobilnet kikapcsolása, a képernyő szürkére állítása, a készülék messze való elrakása vagy a néma mód használata. Javasolják az esti digitális elcsendesülést, a vacsoránál egymásnak elmondott „házi híradókat” de van, akinél az analóg unaloműzők (például rejtvényújság, könyvek) válnak be a doomscrolling ellen. 

És persze maguk a szülők is jó példát mutathatnak, ha nem gyermekeik előtt nyomkodják telefonjukat, videók helyett mesélnek vagy hangoskönyvet indítanak el, alternatív elfoglaltságot, feladatokat ajánlanak, bizonyos helyzetekből és helyiségekből a telefont száműzik, időkorlátokat és prioritásokat vezetnek be, a nyaralást képernyőmentesre szervezik. A mese pedig ne egész napos háttérzaj legyen, hanem koncentrált élmény.

Van, aki a nyomógombos telefonra esküszik, mások a heti bakancslistát javasolják, és olyan tanács is elhangzik, miszerint a valóság izgalmasabb, mint a virtuális világ, csak meg kell mutatni. És az is fontos, hogy a test mellett a figyelmet is célszerű edzeni.  

„A kampánnyal azt szeretnék elérni, hogy a passzív, mozgásszegény, sokszor kifejezetten ártalmas képernyőhasználat helyett a szülők visszakapják az irányítás, a kezdeményezés lehetőségét ezen a téren, ezen keresztül pedig a gyermekeikkel való valódi kapcsolatot” – hangsúlyozza dr. Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház osztályvezető főorvosa, gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos. „A célunk nem az új eszközök használatának a megszüntetése, csak a kikapcsolódásra használt képernyőidőben kell egy határt húzni. Ha az ilyen jellegű képernyőhasználat tartósan meghaladja a napi két órát, az bizonyítottan káros következményekkel járhat. Három éves kor alatt pedig egyáltalán nem javasolt a képernyő használata: a pici gyerekeknek semmit nem használ, a fejlődésüket pedig bizonyítottan hátráltatja. Szeretnénk visszaadni a szülők kezébe a kontrollt: fontos, hogy ezen a téren se felejtsenek el szülők lenni és felelős döntéseket hozni, akkor sem, ha ők nem ebben nőttek fel. A gyerekek számára a valódi élmények izgalmasabbak és fontosabbak, mint a virtuális világ, csak ezt meg kell nekik mutatni.” 

A képernyőidő-csökkentő kampány a Bethesda Gyermekkórház szakemberei, Magyarország Kormánya, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a NIT a Fiatalokért Nonprofit Kft. és az EduTech Hungary együttműködésében indult. A kampány kivitelezését a Rewind Creative Agency segítette.

További információk: https://kepernyoidocsokkentes.hu/


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A vasalás egészségügyi szerepe

2026. november 07.



A vasalási szokások az évek során sokat változtak: míg korábban szinte minden ruhadarabot vasaltak, ma sokan csak azokat a textileket kezelik így, amelyeknél a megjelenés vagy a higiénia különösen fontos.

A vasalás története több ezer évre nyúlik vissza. Az ókori Kínában forró fémedényekkel simították a selymeket, Európában pedig később megjelentek a parázson melegített öntöttvas vasalók. A XIX. században különleges formájú vasalókat is készítettek, például gallérokhoz, csipkékhez vagy akár kalapok formázásához. A faszenes vasalókat idővel felváltották az elektromos készülékek, majd megjelentek a gőzölős, préselős és a modern intelligens vasalók.

Érdekes különbség van a gőzölés és a hagyományos vasalás között is. A kézi ruhagőzölők az utóbbi években nagyon népszerűvé váltak, mert az enyhébb gyűrődéseket kisimíthatják. Ugyanakkor a mélyebb töréseket, az erősebben gyűrt pamut- vagy lenanyagokat, illetve az ingek, nadrágok éles formázását továbbra is a klasszikus vasalás adja meg.

Mitől lesz a ruha gyűrött?

A textíliák mosás közben mozgásnak, vízterhelésnek és centrifugálásnak vannak kitéve. Ilyenkor az anyag szálai elmozdulnak, megtörnek és új formában száradnak meg. Minél természetesebb egy anyag – például pamut, len vagy viszkóz –, annál hajlamosabb a gyűrődésre. A centrifuga, a túlzsúfolt mosógép vagy az, ha a ruha sokáig a dobban marad mosás után, tovább fokozhatja a gyűrődéseket.

Tényleg kerülni kell a feldolgozott élelmiszereket?

2026. november 07.



A fagyasztott zöldség gyanús? A konzervparadicsom tiltólistás? A teljes kiőrlésű kenyér is kerülendő? Ha minden feldolgozott élelmiszert száműznénk az étrendünkből, jó néhány egészséges választásról is lemondanánk. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) szerint ideje leszámolni egy gyakori tévhittel, hiszen nem minden feldolgozott élelmiszer rossz, és nem minden „természetesnek” tűnő termék automatikusan egészséges. Tiltólisták helyett válasszunk okosan! Az információk megtalálhatók a csomagolás hátoldalán, az élelmiszercímkén. Hogy mire érdemes figyelni? Ebben segít a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének új, Címkétől az asztalig aloldala az OKOSTÁNYÉR® honlapján.

Az élelmiszerfeldolgozás önmagában nem rossz, hiszen az is feldolgozásnak számít, ha megfőzzük a krumplit, lefagyasztjuk a bogyós gyümölcsöket vagy pasztőrözzük a tejet. Sőt, ezek az eljárások sokszor kifejezetten előnyösek: biztonságosabbá, tartósabbá vagy könnyebben emészthetővé teszik az élelmiszereket. A gond tehát nem feltétlenül a feldolgozással van, hanem azzal, ami közben az ételbe kerül – például a túl sok hozzáadott cukorral, sóval vagy a telített zsírokkal..

Nem figyel a gyerek? Lehet, hogy erről a szülő is tehet!

2026. november 06.

A kiegyensúlyozott táplálkozás, a mikrotápanyagok megfelelő bevitele és a korai fejlődést támogató környezet biztosítása alapvető fontosságú a gyermekek optimális szellemi és fizikai fejlődése szempontjából.



Kognitív folyamatok – többek között – az észlelés, az emlékezés és az információfeldolgozás mentális folyamatai. Ezek során az ember információkat gyűjt, terveket készít, megoldásokban gondolkodik és problémákat old meg.

Az első 1000 nap

A fogantatástól számított első három év kritikus fontosságú az agy fejlődése szempontjából. Ebben az időszakban a megfelelő tápanyagok (pl. a fehérjék, ómega-3 zsírsavak, vas, cink és kolin) alapvetőek a normális agyi fejlődéshez. A tápanyaghiányok hosszú távon kognitív és viselkedési zavarokhoz vezethetnek.

A szoptatás hossza és a gyermekek kognitív fejlődése között összefüggés mutatható ki. Szoptatás során a csecsemők olyan tápanyagokhoz jutnak, amelyek támogatják az agyi fejlődést.

Az iskoláskor

Az iskola megkezdésével az agyi fejlődés felgyorsul, ami kifinomultabb és összetettebb cselekvést, magasabb szintű gondolkodást tesz lehetővé.

A kutatások szerint a vas, a cink, a folsav, a B-vitaminok és a réz kulcsszerepet játszanak, mivel ezeknek a tápanyagoknak a hiánya különböző neurofejlődési zavarokat okozhat. A kognitív folyamatokban bekövetkező zavar esetén pedig tanulási nehézségek is megjelenhetnek.

A tápanyagok időzítése kulcsfontosságú a kognitív fejlődés szempontjából. A kutatások eredményei szerint az egyes életkorokban a tápanyaghiány jelentékeny hatással lehet az agy fejlődésére, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen fontos, hogy a tápanyagok megfelelő időben és mennyiségben álljanak rendelkezésre a fejlődő agy számára.