Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 fontos érvünk van, hogy miért válassza idén az allergén immunterápiát!

Érdekességek2017. március 25.

Újra itt a pollenszezon, a hirtelen felmelegedés következtében szinte egy időben bontanak rügyet a fák. A levegőben emelkedő pollenkoncentráció hatására egyre több embernél tüsszögés, szem-és orrviszketés, orrfolyás, orrdugulás jelentkezik. Ha Ön is unja már az évről-évre visszatérő allergiás tüneteket, idén kezdjen valami újat! Az allergén immunterápia segítségével akár már erre a nyárra is 80%-kal csökkentheti az allergiás tüneteit. És vannak további érveink is a kezelés mellett

1. Jelentős javulás, már az első évben

Észrevette már, hogy a pollenallergiás tünetei évről-évre visszatérnek? Attól függően, hogy mire allergiás, az évnek abban az időszakában, amikor az allergén növény virágozni kezd, biztosan számíthat a megjelenésükre. Szeretne ezen változtatni? Az allergén immunterápia segítségével megteheti, ugyanis, ha parlagfűre allergiás és most elkezdi, ez a kezelés már erre a nyárra is 80 százalékkal képes csökkenteni a tüneteket. Hogy miben különbözik mégis a megszokott, eddigi kezelésektől? Arról bővebben a második pontban.


2. Az egyetlen tartós megoldás

Az allergén immunterápia hatása nem csak addig tart, amíg szedi a készítményeket, hanem tartós marad, tehát a jövő évben nem – sőt, sikeres kezelés esetén akár 8-10 évig sem - kell attól tartania, hogy az allergén növény virágzásával egy időben újra megjelennek az allergiás tünetei. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, ez a kedvező hatás annak köszönhető, hogy az allergén immunterápia a túlműködő immunrendszert állítja át „normál üzemmódba”, így a beteg képes lesz panaszok nélkül is elviselni azt az anyagot, ami korábban a tüneteit okozta. A kezelést ugyan 3 éven át kell folytatni, de a tünetek ez idő alatt csakis enyhébbek lesznek, erősebbek már biztosan nem.

3. Hosszútávon megtérülő befektetés

Az allergén immunterápiás kezelésre – több környező európai országtól eltérően – nálunk nincs támogatás, a kezelést tehát teljes egészében nekünk kell finanszírozni. Itt mindenkinek érdemes egy rövid számítást végeznie, különösen, ha már több éve allergiás, mennyibe került eddig a betegsége, illetve mennyire volt elégedett a tüneti kezelés eredményével. Ezt lehet összehasonlítani az allergén immunterápia költségével, ami parlagfű allergia esetén, készítménytől függően évi 10-30 ezres nagyságrendű kiadást jelent úgy, hogy a kezelés már az első évben 80 százalékban csökkenti a tüneteket. A kezelést három évig kell folytatni, de a hatása ezt követően akár tíz éven át megmarad, ennyi ideig nem jelentkeznek a tünetek, vagyis ennyi ideig nem kell allergiára fordítandó kiadással számolnia.

4. Mert biztosra mehet

Azt a kérdést, hogy a kezelés várhatóan sikeres lesz-e az adott beteg esetében, egy speciális vizsgálat, a komponens alapú diagnosztika segítségével tudjuk megválaszolni. Az allergén immunterápia előtt elvégzendő, célzott, egy-két allergénre vonatkozó komponens diagnosztika arra való, hogy meghatározzuk, hogy a beteg vajon a major, azaz a fő allergénre allergiás e. ( a betegek legalább 80%-a igen). Az allergén immunterápiában alkalmazott készítmények ugyanis major allergéneket tartalmaznak, tehát a kezelés akkor lesz szinte biztosan hatékony, ha a beteg a fő allergénekre allergiás. Az allergén immunterápia költségeihez képest elhanyagolható plusz kiadást jelentő teszttel tehát nagy pontossággal megállapítható az az allergén, amely az immunterápiás kezelés segítségével a leghatékonyabban kezelhető.

5. Megelőzheti az újabb allergiákat és az asztmát


Aki több éve allergiás és esetleg nem is jól beállított tüneti szerekkel, saját maga kezelgeti a betegségét, az észrevehette, hogy a tünetei mintha kitolódtak volna, egyre korábban, vagy tovább jelentkeznek, mint az előbbi években. Ennek oka az lehet, hogy idővel újabb allergiái jelentek meg, ezért már más időszakokban is jelentkeznek a tünetei. Az allergia másik gyakori szövődménye az asztma megjelenése, a szokásos tünetek mellett idővel nehézlégzés, köhögés utalhat a megjelenésére. Arra, hogy ezeket az allergiás szövődményeket elkerüljük, egyedül az allergén immunterápia nyújt lehetőséget. Jelenleg ez az egyetlen kezelési mód, amely úgy képes megváltoztatni az allergiás betegség lefolyását, hogy megelőzze a további allergiák megjelenését és az asztma kialakulását.

Aki úgy dönt, hogy idén ezt a típusú kezelést választja, jó ha tudja, hogy nem a tünetek megjelenésekor, hanem az allergén növény virágzása előtt legalább 4 hónappal korábban kell elkezdeni!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.