Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 okos tipp a látás javítására

Érdekességek2025. szeptember 05.

Fotó: Alexander Grey | PixabayA modern életmód egyre nagyobb kihívás elé állítja a szemeket. Képernyők, UV-sugárzás, stressz és helytelen táplálkozás mind közreműködnek abban, hogy látásunk fokozatosan romolhat. A jó hír az, hogy egyszerű, mindennapi szokások kialakításával sokat lehet tenni a szem egészségéért és látás megőrzéséért. Az alábbiakban az Alensa javasol 5 tippet, mire érdemes figyelni.

1. Tudatos étkezés – a szem támogatása belülről

A megfelelő táplálkozás kulcsfontosságú szerepet játszik a szem egészségének megőrzésében. Kutatások bebizonyítják, hogy bizonyos tápanyagok közvetlenül befolyásolják látásunk minőségét és a szemmel kapcsolatos betegségek kialakulásának kockázatát. Az Amerikai National Eye Institute által végzett AREDS és AREDS2 tanulmányok kimutatták, hogy a lutein, zeaxantin és omega-3 zsírsavak pótlása jelentősen csökkentheti az időskori makuladegeneráció előrehaladását. A napi étrend kiegészítése 10 mg luteinnel és 2 mg zeaxantinnal jótékony hatással van a szem sárgafoltjának egészségére. Ezek a természetes antioxidánsok főként zöld levelű zöldségekben, tojásban és kukoricában találhatók meg nagy mennyiségben. Az omega-3 zsírsavak hiánya szorosan összefügg a száraz szem szindrómával, ami nemcsak kellemetlen tüneteket okoz, hanem elhomályosíthatja a látást is. A halak, diófélék és lenmagok rendszeres fogyasztása segíthet megelőzni ezt a problémát. Az A-vitamin gazdag ételek, mint a répa, édesburgonya és spenót szintén elengedhetetlenek a jó látáshoz, mivel közvetlenül részt vesznek a látási folyamatokban.

2. A 20-20-20 szabály alkalmazása a digitális szemfáradtság ellen

A digitális korszak egyik legnagyobb veszélye a szemek számára a folyamatos képernyőhasználat. Az American Optometric Association jelentése szerint a napi több mint 2 órányi képernyőhasználat már jelentős szemfáradtságot okozhat, és a felnőttek közel 60%-át érinti a Computer Vision Syndrome (CVS). A 20-20-20 szabály egyszerű, mégis rendkívül hatékony módszer a digitális szemfáradtság megelőzésére. A szabály lényege: minden 20 perc képernyőnézés után 20 másodpercig egy 20 láb (körülbelül 6 méter) távolságra lévő pontra kell nézni. Ez a gyakorlat segít relaxálni a szemizmokat és csökkenti a fókuszálási fáradtságot. A kutatások azt is kimutatták, hogy képernyőt néző emberek 66%-kal kevesebbet pislognak, ami száraz szemhez és homályos látáshoz vezet. Tudatos pislogással és rendszeres szünetek tartásával jelentősen javítható a szemek komfortérzete. Érdemes továbbá beállítani a képernyő fényerejét és kontrasztját a környezeti fényhez, valamint kékfény-szűrő szemüveget vagy szoftvert használni, különösen este.


3. A szem védelme az UV-sugárzástól minden körülmények között

Az UV-sugárzás egyik legalattomos veszélye, hogy káros hatásai fokozatosan, évek alatt jelentkeznek. A World Health Organization „Vision 2020: The Right to Sight” programjának adatai szerint az UV-sugárzás világszerte évente több mint 3 millió szürkehályog esetért felelős, amely megelőzhető lenne megfelelő védelemmel. A jó minőségű napszemüveg viselése nem luxus, hanem alapvető szükséglet. Az Alensa szakértői csapata szerint fontos, hogy UV400-as jelölésű szemüveget válasszunk, amely 99-100%-ban kiszűri mind az UVA, mind az UVB sugarakat. Sok ember azt hiszi, hogy csak erős napsütésben van szükség napszemüvegre, de ez téves elképzelés. A felhők csak 10%-kal csökkentik az UV-sugárzást, így felhős időben is fontos a védelem. Különösen veszélyes a vízfelszín, hó vagy homok visszaverődő fénye, amely akár duplájára növelheti az UV-terhelést. A hosszú távú UV-károsodás nemcsak szürkehályogot, hanem makuladegenerációt és pterygiumot (szárnyárnyék) is okozhat. A szemhéj bőre is rendkívül érzékeny, így a megfelelő méretű napszemüveg vagy széles karimájú kalap viselése ajánlott.

4. A megfelelő alvás és pihenés biztosítása a szemeknek

Az alvás nemcsak általános egészségünk, hanem a szem regenerációja szempontjából is kulcsfontosságú. Az alvás alatt a szem felszíne újrahidratálódik, a retina sejtjei regenerálódnak, és a szem természetes védekezőmechanizmusai helyreállnak. Az alváshiány számos szemmel kapcsolatos problémát okozhat: szemszárazságot, vörösséget, elmosódott látást és fokozott fényérzékenységet. A krónikus alvásadósság hosszú távon akár a látóélesség romlásához is vezethet. Legalább 7-8 óra minőségi alvás szükséges ahhoz, hogy a szem teljesen regenerálódjon. A lefekvés előtti rutinok is fontosak: lefekvés előtt legalább 1 órával már ne nézzünk képernyőt, mert a kék fény zavarja a melatonin termelődését, és hosszú távon károsíthatja a retina sejtjeit is. A hálószoba megfelelő sötétítése és a komfortos hőmérséklet biztosítása szintén hozzájárul a minőségi alváshoz és ezáltal a szem egészségéhez. „A szem egészségéhez nem elég a napközbeni odafigyelés – az éjszakai pihenés legalább ennyire fontos” – hangsúlyozza Boros Mária. „Az alvás során a szem sejtszinten regenerálódik, amit mással nem lehet pótolni”.

5. Rendszeres szemtorna és relaxáció gyakorlása

A szem izmainak is szükségük van rendszeres edzésre és pihenésre, akárcsak a test többi izmának. Az intenzív képernyőhasználat és közeli munkavégzés miatt a szemizmok gyakran túlfeszülnek és elfáradnak, ami látászavarokat és fejfájást okozhat. Egyszerű szemtorna gyakorlatok segíthetnek fenntartani a szem rugalmasságát és javíthatják a fókuszáló képességet. Ilyen gyakorlat a szemkörzés: lassan körözni kell a szemmel, először az óramutató járásával megegyező, majd azzal ellentétes irányban. A fókuszváltás gyakorlat során váltogatva kell nézni egy közeli (30 cm-re lévő) és egy távoli (3-6 méter) tárgyra, 10-15 másodpercig tartva a fókuszt mindkét távolságon. A tudatos pislogás szintén fontos eleme a szemtornának. Koncentráltan, lassan pislogni kell 10-15 alkalommal, ezzel biztosítva a szem megfelelő nedvesítését.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Z generáció: Hogyan hat a digitális élet a mozgásra?

2026. szeptember 15.

A Z generáció életének természetes része a digitális jelenlét. Az okostelefonok, a közösségi média és az online kommunikáció gyakorlatilag a születésük óta körülveszik őket. A tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és sokszor még a kikapcsolódás is a képernyőkhöz kötődik. Bár a technológia számos előnnyel jár, az egyre inkább ülő életmód a test működésére is hatással van.



A hosszú ideig tartó képernyőhasználat, a kevés mozgás és a tartós statikus testhelyzetek miatt a Z generáció tagjainál is egyre gyakrabban jelennek meg olyan panaszok, amelyeket korábban inkább az idősebb korosztályokra voltak jellemzőek. A nyakfájás, a vállfeszülés, a derékpanaszok vagy az általános fáradtság ma már nem ritka a fiatalok körében sem. Ezek a tünetek azonban nem egyik napról a másikra alakulnak ki, hanem fokozatosan, a mindennapi szokások következményeként.

A digitális élet új testtartása

A modern technológia használata gyakran együtt jár az előrehajtott fejtartással, a görnyedt háttal és a hosszú ideig fenntartott ülőhelyzettel. Telefonhasználat közben sokan automatikusan lefelé néznek, míg a laptop előtti munka vagy tanulás során a vállak előreesnek, a hátizmok pedig folyamatos terhelés alatt maradnak. Ez a testhelyzet idővel fokozhatja:


a nyak- és vállövi feszülést,
a hátfájást,
a derékpanaszokat,
a fejfájás kialakulásának esélyét is.


A probléma tehát nem önmagában a technológia használata, hanem az, hogy a test hosszú időn keresztül kevés változatossággal, szinte mozdulatlan helyzetben marad.

A PCOS új változata a PMOS

2026. szeptember 15.

A korábban használt PCOS, azaz a policisztás ovárium szindróma új nevet kapott: poliendokrin metabolikus ovárium szindróma (PMOS).

Az új elnevezés pontosabban tükrözi a betegség komplex természetét, hiszen nemcsak a reproduktív rendszert, hanem az anyagcserét is érinti. A betegség a reproduktív korban lévő nők kb. 10–15%-ánál fordul elő.

Diagnosztikájához a három fő kritériumból kettő egyidejű megléte szükséges.


Hiányzó vagy ritka ovuláció, mely a gyakorlatban 35 napnál hosszabb ciklusokat jelent.
Kismedencei ultrahangvizsgálat során a petefészkek „policisztás” szerkezete, melyek tulajdonképpen nem valódi ciszták, hanem az érésben megrekedt, kis méretű tüszők.
Magas férfihormonszintek klinikai vagy laboratóriumi jelei. Ez lehet a hirsutizmus, mely erős, sötét szőrzet megjelenését jelenti férfiakra jellemző testtájakon, mint a bajusz, áll, mellkas, köldök alatti terület, derék, farpofák és belső combok. Idetartozik még a súlyos akne, valamint a fejtetőn jelentkező kopaszodás.


A minimum két kritérium megléte mellett azonban van még egy fontos kitétel: minden hasonló tüneteket okozó egyéb betegséget ki kell zárni. Ebből már látható, hogy a PMOS diagnosztizálásához komplex kivizsgálás szükséges:


részletes anamnézisfelvétel,
fizikális vizsgálat,
kismedencei ultrahang,
laboratóriumi vizsgálat.

Óvjuk környezetünket!

2026. szeptember 14.

Hőség, hőkatlan, hőkupola, aszály, vízhiány, földrengések… Mi történik? Talán mi okozzuk mindezt? A kutatók szerint az elmúlt 100 évben több állat- és madárfaj halt ki, mint az azelőtti 12 ezer évben, ami az utolsó jégkorszak óta eltelt.

Irtjuk a fákat, az erdőket, a föld tüdejének mondott amazóniai esőerdő részeit, mert a „civilizációnknak” kell a terület. A Föld felszínét az űrtől csak kb. 40 mérföldnyi atmoszféra választja el. Nyolc milliárd ember számára ez csak 40 mérföldnyi levegő! És akkor az állatokról még nem is beszéltünk, amelyek között vannak számunkra nagyon fontos haszon- és társállatok, ők is lélegeznek.

A fák és a növények biztosítják számunkra az oxigént, vagyis az életet. Kizárólag azért tudunk élni itt a Földön, mert a fák és a növények folyamatosan megújítják nekünk az oxigéntartalékunkat, és tőlük kapjuk a gyümölcsöket, zöldségeket is. Közvetve az állati húst is, mert azok pedig növényeket esznek.