Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

7 érdekesség a hazai termálvizekről

Érdekességek2026. május 14.

Magyarországon nem nehéz jótékony hatású vizekre lelni, hiszen hazánk bővelkedik a gyógyforrásokban. Mégis, ha szeretnénk rátalálni a számunkra legmegfelelőbbre, alaposan utána kell néznünk, melyik tájegység gyógyvize felel meg legjobban az elvárásainknak.

1. Kétezer termálforrás

A magyarországi fürdőkultúra első fénykora a Római Birodalom időszakához kötődik és a hódítók nevéhez fűződik, azóta Magyarországon több mint kétezer termálforrást jegyeztek be. Ezek közül azonban csak azokat nevezhetjük gyógyvizeknek, melyek gyógyhatása klinikailag bizonyított.

2. Háromszoros hatás

A termálvizek háromféle úton gyakorolnak hatást szervezetünkre:


3. Európa legnagyobb termáltava

A vulkanikus eredetű Hévízi-tó a maga 4,44 hektáros kiterjedésével Európa legnagyobb gyógyhatású meleg vizes tava. Tőzegmederben alakult ki, ebből adódik vizének biológiai aktivitása. Vize és iszapja kitűnő a csontritkulás kialakulásának megelőzésére, illetve a már kialakult betegség kezelésére. Emellett reumatikus panaszok, mozgásszervi megbetegedések, izom- és idegrendszeri panaszok és nőgyógyászati problémák esetében is jótékony hatású.

4. Radioaktív gyógyvíz?

A hévízi gyógyvíz radont tartalmaz, de aggodalomra semmi ok! Bár a radon egy radioaktív nemesgáz, a gyógyvizekben csak nagyon kis mértékben fordul elő, ami az egészségügyi határértéknél lényegesen alacsonyabb. A radontartalmú vizek enyhe fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek, és bizonyítottan kedvező hatásúak krónikus ízületi gyulladások, Bechterew-kór, emésztőrendszeri problémák, sőt egyes fejfájástípusok esetén is.

5. Szerencsevíz

A világon egyedülálló büki szén-dioxid-lelőhelyen az 50-es évek végén szén-dioxid-bányászat közben gyógyvízre is találtak. Ennek az egybeesésnek köszönhetően kapta a büki gyógyfürdő a „Lucky found” elnevezést. Gyógyvize szénsavban gazdag, így operáció utáni rehabilitációra, illetve ízületi problémák kezelésére rendkívül alkalmas. Magas szénsavtartalma miatt általános frissítő és keringésjavító hatása is elismert.

5. Hazai sós víz

A sárvári gyógyvíz alkáli hidrogén-karbonátos lágy és enyhén sós, ezért nemcsak ízületi kopások és mozgásszervi megbetegedések kezelésére alkalmas, hanem bőrbetegségek és nőgyógyászati panaszok esetén is hatékonyan segít. Ám Sárvár alatt kétféle gyógyvíz is található: a híres (ma már nem gyártott) sárvári termálkristály egy 2000 méter mély kútból származó vízből készült, amelynek 83 Celsius-fokos vize rendkívül magas sótartalommal rendelkezik.

7. Koktél 3 forrásból

A margitszigeti gyógyvíz különlegessége, hogy vize három forrás egyesítéséből áll össze. Nincs erős kéntartalma, ennek köszönhetően vizének közelében nem lehet érezni tipikus termálvízillatot. Sokan éppen emiatt kedvelik. Ugyanebből adódóan ivókúrára is alkalmas, és nem csak reumatikus panaszok enyhítése, illetve idegrendszeri bántalmak, keringési zavarok helyrehozatala céljából alkalmazott fürdőkúrára.

Termál TIPP

Személyre szabott gyógyvízkúráért látogasson el valamelyik Danubius gyógyszállóba, ahol orvosi vizsgálatot követően egyénre szabott, egyedi kezeléskombinációt ajánlanak, mely magába foglalja a gyógyvíz használata mellett a masszázst, gyógytornát, vízzel történő kezeléseket, pakolásokat, elektroterápiát – természetesen kinek-kinek panaszai és általános egészségi állapota szerint. A Danubius szállodái egyedülállók abban, hogy saját szakértői orvoscsapattal (belgyógyász, kardiológus, reumatológus) rendelkeznek. Bővebb információ: danubiushotels.com/wellness


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.