Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

9 hasznos tipp a görcsölő hasra

Érdekességek2024. február 03.

Feszültségből mindannyiunknak kijut, nem lehet elmenekülni előle. De nem is kell. A stresszt és annak egyik következményét, a gyomorgörcsöt azonban kezelni kell. Erre adunk most pár tippet.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A gyomorgörcs és következményei

Amikor gyomorgörcsről beszélünk, általában a has bármely területén kialakult feszültséget értjük alatta. Ha hosszan vagy gyakran tapasztalod, annak következményei lehetnek: rossz emésztés, puffadás, derékfájás (mivel a derékövet terheli); hosszútávon pedig gyomorfekély, reflux, gerincsérv, meddőség. Ha érzed, hogy befeszülsz, görnyedsz, mielőbb tegyél hogy ez megváltozzon. Az alábbi 9 tipp között biztos találsz a habitusodnak megfelelőt. A cikkben azt is eláruljuk, hogy miért működnek ezek a módszerek 

1. kocogás
Nem a sebesség számít, hanem az egyenletes ütem és a mennyiség – legalább 30 percet kocogj! Ha végképp nem megy a futás, akkor segíthet egy hosszú kiadós séta – lehetőleg természetben. Lényeg, hogy ne a problémák körül járjanak a gondolataid közben!

2. éneklés
Amellett, hogy jobb mintha ordítasz valakivel, a jó énekléshez el kell sajátítanod a helyes légzést, valamint elengedhetetlen hozzá a rekesz- és hasi izmaid megfelelő tónusa. 

3. táncolás
Add át magadat a zenének! Legjobb ha egymagadban táncolsz és egyhuzamban legalább 35-40 percet. Profiknak ajánlott megpróbálni zene nélkül is, a test saját ritmusában.

4. teljes hasi légzés
Hívják jóga légzésnek is. Háton fekvésben a has domborításával kezdve egészen a tüdőcsúcsig töltsd fel a tüdőd majd lassan fújd ki a levegőt! Csinálhatod ülve is.

5. beszélgetés
Ha szerencsés vagy és jó a beszélgetőpartnered, miután kibeszélted a bajodat, segít, hogy másról is elkezdj beszélni, hogy elkalandozzanak a gondolataid és végre ne ugyanazon görcsölj.

6. gyógytea
Ha nem vagy érzékeny valamelyik összetevőjére, segíthet a patikákban kapható nyugtató teakeverék, vagy házilag citromfű, macskagyökér, komló és levendula.


7. meleg
Feküdj a hátadra, lábaidat húzd fel, talpak a földön – így ellazulnak törzsed izmai – kezeidet dörzsöld össze, míg felmelegszenek és tedd mindkettőt a hasadra! Tartsd ott 20 percig és figyelj közben a kezek alatti területre!

8. figyelem
Kezdd el figyelni, amit éppen csinálsz. Ha éppen mosogatsz otthon, akkor ne az eladón járjon az agyad aki átvert. Figyelj az érzetekre, a testtartásodra, a mozdulataidra, legyél egyre jobban jelen a bőrödben. Ez nem csak eltünteti a feszültséget, de segít az energiáját is átalakítani.

9. szex
Ősi stresszoldó módszer, csak azért hagytuk a lista végére, mert ha elsőként írjuk, senki sem olvas tovább, hanem inkább „stresszt old”, és könnyen félremehet az alkalmazása. A szex nem (csak) stresszoldásra lett kitalálva…

Egy kis elmélet: miért hatásosak a fenti módszerek?

Küzdj vagy menekülj!
Az állatvilágban a stressz szükséges a túléléshez. Még a nagyvárosban is megfigyelhetjük, hogy az utcai padon nyugodtan napozó macska a kutya megjelenésekor azonnal megfeszül, éberré válik és kész a menekülésre. A stressz kémiai reakciókat vált ki. A felfokozott agyi, testi éberségre szükség van a túléléshez. Ha pedig a veszély elmúlt, a macska ledől és újra fölveszi izmai szokásos tónusát, amivel éppen csak nem folyik le a pad lapjai között.

Civilizált stresszforrások
Az ember számára is ez volt a stressz fő funkciója: a túlélés. De az ősemberéhez képest megváltoztak a stresszforrások. A mi életünkben a kardfogú tigrist a főnök helyettesíti, a sárkány képében kedvesünk tetszeleg, fulladással pedig legtöbbször a tömött villamoson találkozunk. Megtanultuk, hogy ezekben a helyzetekben nem szerencsés sem küzdeni sem menekülni. Ezért a stressz bennünk marad.

Belepörgetjük magunkat
A folyamat kétirányú. Egyrészt civilizációnknak hála, a stresszt nem tudjuk fizikai formában (harcban vagy menekülésben) kiélni. Másrészt gondolkodásunknak köszönhetően újra és újra lepörgetjük a stresszt kiváltó eseményt. A felsorolt kilenc módszer azért tud hatékony lenni, mert
a) fizikai erőkifejtéssel járnak, vagy
b) kikapcsolják a fölösleges agyalást.

A tiltott négyes

Végezetül 4 dolog, ami az eddigiek tükrében érthető, hogy miért ne tegyél:

1. zabálás
A görcsölő emésztőrendszer képtelen a megfelelő emésztésre. Stressz alatt enni nem csak hizlaló és a szervezetet túlterhelő, de egyértelmű pótcselekvés is, amivel nem oldunk meg semmit.

2. agyalás
Mivel végső soron gondolkodásunk okozza az egész görcsöt, a problémát általában csak úgy tudjuk megoldani, ha egy időre teljesen elfelejtjük és utána tiszta fejjel nézünk rá újra.

3. alvás
Bár előfordulhat, hogy reggelre elmúlik a görcs, semmiképpen sem ajánlott gyomorgörccsel elaludni, mert a szervezet órákig küzd vele, mielőtt megpihenne.

4. pozitív gondolkodás
Rengeteg szakkönyv, tanító stb. ajánlja de hosszútávon általában ez sem szokott segíteni (bár a gödör aljáról elmozdíthat). Az, aki azt mondogatja, hogy milyen jól van, egészséges, gazdag és hasonló varázsigéket, az azért mondogatja ezeket, mert pontosan tudja, hogy nincs jól, hogy nem egészséges és szegény mint az a bizonyos egér. Minden egyes ismétléssel azt is megerősíti, hogy azért mondogatja, mert nem az a valóság… 

Hatásosabb elfogadni a helyzetünket és szembenézni a valósággal, majd a kilenc módszer közül kipróbálni valamelyiket a görcs eltüntetésére.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.