Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

7 gyógyszermentes tipp magas vérnyomás ellen

Érdekességek2018. június 21.

Vérnyomásunk csökkentéséhez nem kell minden esetben orvoshoz szaladnunk, ha készek vagyunk egy kicsit változni, akár teljesen megmenekülhetünk az élethosszig tartó gyógyszerszedéstől.  

1. Testsúlycsökkentés túlsúly esetén / optimális testsúly megtartása
Általánosságban elmondható, hogy a testsúly gyarapodásával a vérnyomás is emelkedik (leginkább azoknál, akiknél a túlsúly a csípőre vagy a hasra rakódik), viszont ez fordítva is igaz, a túlsúly csökkentése a magas vérnyomás kezelésének az egyik leghatékonyabb módja. Az eredmény ráadásul már egy kisebb mértékű fogyás esetén is érezhető, a kilók leadásával vérnyomásunk folyamatosan csökken.

2. Egészséges étrend
A gyümölcsökben, zöldségekben és teljes kiőrlésű gabonafélékben gazdag táplálkozás, az alacsony zsírtartalmú ételek fogyasztása, és a telített zsírokban és koleszterinben magas ételfajták mellőzése akár 11/6 Hgmm-rel (szisztolés/diasztolés érték) is csökkentheti a hipertóniában szenvedők vérnyomását. Az étrend DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension) diétaként is ismert, melyet a Egyesült Államok Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézete fejlesztett ki kifejezetten azzal a céllal, hogy az egészséges étrend vérnyomáscsökkentő hatását igazolja.


3. Túlzott sóbevitel mellőzése A túlzott sóbevitel vérnyomásemelő hatással jár. Ha napi maximum 2400mg nátriumra, azaz 6000mg (körülbelül egy teáskanál) sóra mérsékeljük fogyasztásunkat, már látványos javulást érhetünk el egészségi állapotunkat illetően. Az ételek fűszerezésénél bánjunk csínján a sóval, és kerüljük a magas sótartalmú élelmiszerek fogyasztását. A különböző konzervekben és készételekben, füstölt húsokban, chipsekben és sajtfélékben jelentős mennyiségű só található, figyeljük a címkéket és válasszuk a kisebb sótartalmú élelmiszereket.

4. Alkoholfogyasztás mérséklése
A mértéktelen alkoholfogyasztás amellett, hogy emeli a vérnyomást, még a gyógyszerek hatását is befolyásolja, így férfiak esetében javasolt tartani a legfeljebb napi két, nők esetében a napi egy ital limitet.

5. Dohányzás elhagyása
A dohányzással szervezetünkbe kerülő nikotin szinte minden szervünkre káros hatással van és számos betegség kialakulásában is rizikót jelent. A légzőszervrendszerben okozott súlyos megbetegedések mellett a szív- és érrendszeri betegségek egyik legnagyobb kockázati tényezőjeként tartják számon. A dohányzás magas vérnyomással párosulva fokozottan hozzájárul például a stroke és az infarktus kialakulásához. Életmentő lehet, ha felhagyunk a füstölgéssel.

6. Fizikai aktivitás fokozása
A rendszeres fizikai aktivitás - legalább 30-60 perc közepes intenzitású mozgás hetente több alkalommal - kulcsfontosságú a magas vérnyomás kezelésében és már rövid távon érezteti kedvező hatását. A kívánt edzettségi szint eléréséhez fokozatosan növeljük a mennyiséget, ne terheljük meg hirtelen a szervezetet. Az edzést akár több részre is bonthatjuk, ha úgy kényelmesebb, a lényeg, hogy kezdjünk el mozogni és a mozgást építsük be mindennapi rutinunkba.

7. Vérnyomásértékek rendszeres ellenőrzése és naplózása
Kevesen tudják, hogy a rendelői látogatások alkalmával végzett vizsgálatok csak egy pillanatnyi állapotról adnak megbízható eredményt. A megfelelő terápiás döntések meghozatalában sokat segít, ha a kezelőorvos további adatokra is támaszkodhat. Ha két vizit között is folyamatosan ellenőrizzük állapotunkat és feljegyezzük a kapott vérnyomásértékeket, akkor a terápia hatékonysága pontosan mérhetővé válik, ami nagymértékben hozzájárul a megfelelő kezelés kialakításához.

A mért értékeket jegyezzük fel egy vérnyomásnaplóba. A mérési naplóból ne hagyjunk ki eredményeket, ne kerekítsük és ne „kozmetikázzuk” a számokat, hiszen ez befolyásolhatja kezelésünket és ezáltal egészségi állapotunk alakulását. A kapott értékek mellett jegyezzük fel a mérés pontos időpontját, a mérés körülményeit (pl. fizikai aktivitás után, idegeskedés, stb.), az esetleges panaszokat.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.