Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Akarok futni, de ... Tolószékből a maratonig, passzivitástól a motivációig

Érdekességek2018. április 17.

Hekkeld meg az agyadat a futáshoz! Egy bajnok és egy igazi "radír" beszél arról, honnan merít erőt a futáshoz - mellesleg segítenek, hogy te is felemeld a hátsódat! Lubics Szilvia és a futócsoportok népszerű PiciPocija, valamint egy pszichológus is motiválnak, mert futni jó!  

Miért indulunk futni, ha semmi másra nem vágyunk, mint a kanapén feküdni? Mi visz minket át a küszöbön, hogyan győzheti le kedvünket az akaratunk? Tényleg kémiai a boldogság, amit a futás okoz? 

Az ópium hatásához hasonló, a futás során testünkben elszabaduló hormonszerű anyagokkal tudományosan is magyarázzák, hogyan tehet minket boldoggá a futás. Mégsem ez a kémiailag generált boldogságérzet az, ami futópályára állít minket egy álmos, hideg hajnalon.  A futás még ennél is hatékonyabban segít minket a boldogsághoz.

Lubics Szilviát a világ egyik legkitartóbb futónőjeként tartják számon

Hétszer egymás után teljesítette a Sparthatlont, vagyis az Athén–Spárta közti 245,3 km-es futóversenyt, háromszor ráadásul elsőként beérve a célba. Mindezt amatőr futóként, 3 fiúgyermek és egy fogászati praxis mellett. Tavaly a Death Valley Nemzeti Park (Halál Völgy Nemzeti Park) sivatagában futotta le a 217 km-t, 50 fok körüli hőségben. És még nála is megesik, hogy nehezen indul neki napi edzésének: “Nyilván nincs az embernek mindennap egyforma lelkesedése. Alapvetően engem a célok tudnak legjobban motiválni. Ha van egy nagyobb cél, akkor az edzések 95%-át lelkesen végzem. Ha meg éppen nincs kedvem, akkor csak megcsinálom. Ilyenkor az segít, hogy tudom, hogy éppen miért megyek ki.”

Lubics Szilvia sem 245 km-rel kezdte: “Viszonylag későn, 28 évesen kezdtem el futni és gyakorlatilag már a második héten kitaláltam, hogy szeretnék teljesíteni egy félmaratont egy versenyen, tehát már a kezdettől volt egy cél, ezek nőttek az évek során.”


Azonban nem mindenki tud bajnok, vagy akár gyors lenni. Őket mi vezeti?

Öööö… szóval, futás. Sokan mesélik, hogy bizonyos kilométer után elönti őket az endorfin, a testi-lelki gyönyörűség, teljesen kikapcsolnak, hátrahagyják a gondokat és szinte súlytalanul száguldanak, lábuk gazelláé, fejük a felhőkig ér… és futás után alig várják a következő alkalmat.

Én ezt ugyan még sosem éltem át – de csak azért is futok- mondja a Facebook csoportok népszerű PiciPocija, Halász Alexandra, aki lapunk szerzője, és lelkes maratonista, aki egy szerencsétlen baleset során az Sztk tolószékében döntötte el: Ha lábra állok, futni fogok!  Ő nem sporteredményeivel, hanem vidám rajzaival lett a közismert. PiciPoci karikatúrái saját magát ábrázolják. 

Vannak futó-alkatú emberek. Csodálom őket, ahogy elszáguldanak mellettem. Karcsúak, szálas inakkal, csodás vádlikkal. Mindenféle, számomra ismeretlen rendeltetésű szupermodern kütyüket viselnek a mellkasukon és a karjukon. Nem ciki nekik a feszülős caprinadrág. Nyilvánvalóan egy másik bolygó lakói. Kecsesek, akár egy ceruza, elegáns kalligráfiával siklanak végig a futópályán.

Én ezzel szemben radír alkat vagyok. Megküzdök minden méterért. Rövid lábak, meglehetős talpak, lépéseim nyomán megrezeg a Sas-hegyi szeizmográf. 

De juszt is futok. 
 
Persze, sokáig sikerélmény, az sehol. Ínszalaghúzódás, az volt (sznob módon a Forma1 pályán gyűjtöttem be), meg bevérzett ízület is (hatalmas esés a Margit-szigeten). 
De barátok is voltak. Vannak. Van friss levegő is. Madárdal. Vicces felhők. Virágillat. Mókus. Legutóbb a szigeten valósággal belefutottam egy „natgeo természetfilmbe”: napkelte, sirályok, vadkacsák, kormorán, minden volt. Lehet bámészkodni kocogás közben – igen, jó dolog a feszülős technikai póló és nadrág (persze nem rajtam). 

És juszt is futok.
 
Csak még addig a villanyoszlopig. Addig a fáig. Addig a szemeteskukáig. Meg még egy kicsit. Mindig egy kicsit tovább.
2014, Midicitta, mint célverseny. Hátha sikerül. Majré, hogy mi van, ha nem. De tényleg, akkor mi van? Leosztályozza a tesitanár? Ehh, ne már. Rajtszám rögzítése, kis híján szívendöföm magam a ziherejsztűvel, úgy remeg a kezem. :)

Tömeg, rajt. Tömegrajt. Innen már késő megszökni, futni kell, ezért vagyok itt. Feloldódom – pont mint a kavics a betonban, mondhatni… azért egy kilométer múlva már lazul a népsűrűség, kocogni is lehet… és MEGY! Visz a tömeg sodrása! Mire nyavalyogni kezdenék, féltáv. Tisztelettel nézem a kerekes székes versenyzőket… Elbambulok, vigyorgok a fotósnak látszó személyekre, nyakon öntöm magam a frissítőponton, megtapsolom a dobzenekart a Jászain. Parlament, fordító. Sehol a megszokott haláltusa. Jé, lehagyok embereket. Ez valami új. Ráfordulok a hídra – utoljára a taxis sztrájk idején szaladgáltam autómentes aszfalt közepén Pesten… be is szól egy, a futam miatt megrekedt autós… „inkább futnál te is, haver” vigyorgok rá, úgyse ér utol  „Utolsó kilométer” – mi van?! Máris? A pálya mellett a tömegben ismerős arcok, „hajrá!”, taps, biztatás. Repülök. Cél. Célfotó, baráti ölelések. De jó volt!
 
Lehet, hogy a futók tényleg egy másik bolygó lakói. De néha nem rossz érzés ufónak lenni…


(Kép: Halász Alexandra csiga szarvakkal jelzi - nem a gyorsaság, hanem az élmény a lényeg!)

Mit mond a pszichológus?

Nem véletlenül olyan népszerűek a futóversenyek, hiszen kézenfekvő motivációt jelentenek egy amatőr futónak is. A dátum fix, a kitűzött táv szintúgy, tehát a hozzá vezető útnak, az edzéstervnek is annak kell lennie. A rövid távú kényelmünket feladva rendszeresen neki indulunk egy nagyobb célért, hogy a versenyen saját magunkat legyőzve célba érjünk. Pszichológusok szerint egy jól kitűzött cél már fél boldogság.

És milyen a jól kitűzött cél? SMART - vagyis: 
(Specific) specifikus,
(Measurable) mérhető,
(Achievable) elérhető,
(Relevant) releváns és
(Time based) időzített. 
 
A futás ebből a szempontból pedig kifejezetten hálás terep. Amellett, hogy rövid távon egy-egy edzés végén büszkék vagyunk, hogy erőt vettünk magunkon és elindultunk futni, a rendszeres edzések során rövid idő alatt növekszik teljesítményünk: nemcsak érezhetően, de mérhetően is hosszabban, gyorsabban futunk. A pozitív visszacsatolás tehát gyors, befektetett energiánk rövid idő alatt megtérül, a sikerélmény pedig önbizalmat ad, ami tovább motivál. Azon kívül, hogy a legtöbb embernél a motiváció elválaszthatatlanul kapcsolódik a kitűzött célok teljesítéséhez, a boldogság elérésének és a szorongás csökkentésének is a leghatékonyabb eszköze.

A boldogsághoz tehát nemcsak kémiailag, de pszichológiailag is hozzásegít a futás, a motiváció fenntartásához pedig a kitűzött futóversenyekre való felkészülés. Legyen  3 km a kitűzött cél vagy éppen 245.

A Generali a Biztonságért Alapítvány most segítséget nyújt a motivációhoz: Állj rajthoz, mi segítünk! pályázatuk keretében szabadidősport-egyesületek, diáksport-szervezetek, oktatási intézmények pályázhatnak amatőr futók nevezési díjának finanszírozására, hogy olyan népszerű futóversenyeken tudjanak helytállni, mint az április 22-ei, balatonfüredi Generali Runner’s World Run.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.