Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amikor fagyievés utána órákig kínlódik a gyerek

Érdekességek2024. szeptember 12.

A nagy hőséggel beköszöntött a fagyiszezon is, sokaknál azonban a tejből készült hideg finomság a pillanatnyi élvezet után akár keserves órákat okozhat a hasfájás, haspuffadás, hasmenés miatt. A rosszullét oka lehet laktózérzékenység is, ami a táplálkozástól és attól is függhet, hogy földrajzilag hol élünk. Szerencsére ma már modern orvosi készülékekkel gyorsan és fájdalommentesen kideríthetjük, valóban erről van-e szó – ilyen például az a hidrogén monitor, amelyet a 2023-as K&H gyógyvarázs pályázat keretében kapott az egyik kelet-magyarországi kórház gyermekosztálya.

A fotó illusztráció: pixabay.comVilágszinten egyre több embernél diagnosztizálnak tejcukor érzékenységet, vagyis amikor a szervezet nem termel elég laktáz enzimet a laktóz (tejcukor) lebontásához. Átlagosan a népesség 65 százalékára jellemző ez, de jelentős szerepet játszik, hogy honnan származunk. Afrikában és Dél-Amerikában 80 százalék fölött van azok aránya, akiknek a szervezetében nincs jelen elég laktáz enzim, míg az észak-európai, évszázadok óta pásztorkodással foglalkozó nemzeteknél csupán pár százalék. Magyarországon ez a szám 30 százalék körül mozog.

A joghurt oké, a tejföltől viszont rosszul lehetünk

Csecsemő korunkban még képesek vagyunk a laktóz lebontására, hiszen erre szükségünk van az anyatejes táplálásnál. Ezután azonban egyre kevesebb laktázt termelünk, így 5 éves kor után már megfájdulhat a gyermek hasa a tejes ételek fogyasztása után. Egészen ritka esetben előfordulhat az is, hogy a babának már születésekor sincs laktáz enzime, így neki már kezdettől laktózmentesen kell táplálkoznia. Emellett pedig életünk során több betegség – gyulladásos bélbetegségek, bélfertőzés, csecsemőknél akár rotavírus – miatt is károsodhat az enzim termelése. A laktózintolerancia különböző súlyosságú lehet, tehát lehet, hogy csak nagy mennyiségű tejcukortól kezd puffadni a hasunk. A magas laktóztartalmú tejtől, tejföltől, vajtól rosszul lehetünk, míg a kevés tejcukrot tartalmazó kemény sajtokat, joghurtot, kefirt bátrabban fogyaszthatjuk.

Innovatív eszközökkel gyorsan kiderülhet, mi a probléma

Ha gyermekünk tejes ételek után rosszul érzi magát, legjobb, ha orvoshoz fordulunk, aki modern készülékekkel hatékonyan és fájdalommentesen meg tudja állapítani, valóban laktózintoleranciáról van-e szó. Ilyen, úgynevezett Gastrolyzer Hidrogén monitort kapott Berettyóújfaluban a DEKK Gróf Tisza István Campus Csecsemő- és Gyermekosztálya.


„A gyermekek egészsége már több mint 20 éve szívügyünk, K&H gyógyvarázs pályázatunk keretében az elmúlt 20 évben 874 millió forint értékben, 551 alkalommal támogattuk korszerű eszközökkel az orvosok munkáját. A modern műszerek segítenek a gyors és pontos diagnózis felállításában, az ez alapján meghatározott kezelési terv pedig hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok megfelelő életmóddal teljes életet élhessenek” – mondta el Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs vezetője. 

„A hidrogén kilégzéses vizsgálat azon alapszik, hogy ha a szervezet nem termel elég laktáz enzimet, akkor a laktózt a bélrendszer baktériumai bontják le, mely során hidrogént  termelnek. A hidrogén a vérárammal a tüdőbe jut, azt pedig a gyermek kilégzi. A kilélegzett hidrogén mennyiségének növekedése jelzi, hogy a szervezet nem termel elég laktáz enzimet – magyarázta Dr. Hauck Csaba Levente, a DEKK Gróf Tisza István Campus Gyermekosztályának megbízott osztályvezető főorvosa.

„A vizsgálatot szigorúan éhgyomorra végezzük, a gyermek testsúlyának megfelelő tejcukor fogyasztását követően több alkalommal, a pályázaton nyert készülékkel mérjük a kilélegzett hidrogén mennyiségét.  A terheléses teszt összesen 4 órát vesz igénybe, fájdalommentes, nem jár vérvétellel, vagy sugárzással, de a vizsgálat végére átmenetileg haspuffadás, hascsikarás, esetleg hasmenés előfordulhat. Fontos kiemelni azt is, hogy a tejcukor érzékenység nem azonos a tejfehérjék okozta ételintoleranciával.” 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.