Amit sosem gondoltál a nemeskövekről
Érdekességek2018. március 26.
Sokan azt gondolják, hogy a nemeskövekkel való gyógyítás évezredes múltja azonos azzal, amit ma tudunk a kövekről és gyógyító erejükről. Ám ez korántsem igaz, hiszen minden korban más és más analógiák szerint közelítettek a kövek világához. Egyik sem jobb, vagy kevésbé igaz, mint a mai közelítés. Érdemes megismerkedni azzal, hogy is gondoltak eleink a nemeskövekre.
Egyik sem jobb, vagy kevésbé igaz, mint a mai közelítés. Érdemes megismerkedni azzal, hogy is gondoltak eleink a nemeskövekre.
A kövek mágikus hatásáról a legfurcsább hiedelmek terjedtek el.
Hitték, hogy például némely béka fejében, csigaház mélyén, büdösbanka fészkében, fecske májában mágikus kő keletkezik - sőt, hogy sárkánykő is létezik, de csak akkor értékes, ha élő sárkány fejét kettéhasítva veszik ki belőle (ez nem lehetett túl egyszerű…)! Némely kardról azt tartották, hogy a díszítő drágakő hatására legyőzhetetlenné teszi a tulajdonosát, a királyi koronákat, öveket, jogarokat ugyancsak „varázsos” kövekkel díszítették. Igaz ez a magyar Szent Koronára is, melynek különleges köveibe vetett hit ma újra virágzik.
Kísértetjárás ellen a kalcedon követ ajánlotta Albertus Magnus, a XII. századi tudós, feleség hűtlenségének kiderítésére pedig magnetitet! („Tedd a hitvesed párnája alá: ha átölel, ártatlan, de ha kiesik a kő a párna alól, bizonyosan csalfa!”). Gyermekek csuklójára borostyánkő karkötőt tettek szemmelverés és gonosz szellemek érintése ellen. Ma ugyanezt a borostyán ékszert sikerrel használják a fogzás okozta gondok enyhítésére, tehát a "gonosz szellem" lehet, hogy a fogzás formájában érkezett ősünk gyermekéhez? A lovagok szívesen viseltek türkizt, hogy sebezhetetlenné tegyék magukat. A népmesékben is olvashatunk csodatévő kövekről, vagy drágakő-kincsekről, amelyeket manók, tündérek őriznek.
Amulettek, talizmánok a világ minden pontjáról
A régi indiai és kínai kolostorokban hónapokon keresztül csiszoltak a szerzetesek egy-egy gyógyító kő-amulettet, amit ha a beteg a kezébe vett, vagy a beteg testrészre helyezték, az kifejtette gyógyító hatását.
Amerika indián magaskultúrájában, az inkák birodalmában hegyikristályból (tiszta kvarc) kristálykoponyákat faragtak, ezek rendeltetése máig is rejtélyes.
Indiában azt tartották, minden drágakőben isten vagy démon lakozik, ezért például korallvörös gyémántot csakis a király (a maharadzsa) viselhetett.
A „bölcsek kövének” (a csintámani drágakőnek, mely mindentudás és korlátlan hatalom, gazdagság birtokosává teszi gazdáját) szintén évezredes a legendája.
A rómaiak is hittek a kövek csodatévő erejében. Gyűrűként, medálként viselték a szimbólumokkal, képmásokkal díszített nemesköveket.
A Bibliában Mózes második könyvében találunk említést tizenkét féle drágakőről, amelyek a főpap melldíszét (a hósent) díszítették. János evangelista látomásában az áll, hogy a Mennyei Jeruzsálem drágakövekből fog felépülni.
A hiedelmek igazolást nyernek
A kristálygömbből való jóslás tovább élt az ókor óta. A mágikus vizsgálódás mellett a tudomány eszközeivel kezdték vizsgálni az ásványokat, összetételüket és a betegségekre gyakorolt hatásukat. A néphitek némelyikéről egyértelműen bebizonyosodott, hogy valóban van alapjuk, így a higany szemölcsűző hatásáról, vagy hogy a gyenge csontú gyermeket cseppkő (voltaképpen mész, kalcium-karbonát) porával kell etetni. Az ezoterikus gyógyításban ismét felélednek az ősidők keleti és nyugati gyakorlatai, az aura, a csakrák kezelése nemeskövekkel, a talizmánok használata és a kristályelixírek készítése.
Atlantisz él?
Milyen hihetetlennek tűnt régebben az Atlantiszi legenda: nevezetesen, hogy az ősi Atlantisz gyógyítói színeket, hangokat, fényeket, köveket használtak gyógyításra! Ma már, ha jobban körülnézünk, rengeteg hivatalosan is elismert gyógyító eljárást találhatunk, amelyeknek köze van a nemeskövekhez. A lézersugár létezését például senki sem vitatja, pedig itt nem más történik, mint hogy egy erős fénysugarat egy rubinkristályon vezetik keresztül. A Bioptron lámpában lágy lézer működik, a természetgyógyászok sokféle kristálylámpát használnak. A sokat emlegetett piramisok alakja is voltaképpen egy kristályszerkezet, lehet, hogy ez a „piramisenergia” kulcsa. Kövek a testünkben
Az emberi testben is keletkezhetnek kövek. Ezeknek nem szoktunk örülni, hiszen a nagyobbacskák csak műtéttel távolíthatók el. Már az egyiptomi múmiák testében is megtalálhatóak, nem csak a „civilizált, modern” életmód eredményei. A főleg mészanyagú kövek a szervezet folyadék-tartályaiban csapódnak ki, így létezik epekő vesekő, sőt könnyzacskó-kő is!
forrás: Harmonet
