Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az alvás nevelés kérdése

Érdekességek2018. június 06.

Türelem, következetesség, idő. Ez a három feltétele annak, hogy a gyermekünk nyugodt, jó alvó csecsemő és kisgyermek legyen. Mert bármilyen hihetetlen, a jó alvás, nevelés kérdése.  

Ha a kisgyerek nem alszik, nyűgös az egész család. Nem is beszélve arról a helyzetről, amikor hetek, rosszabb esetben hónapok óta sakkban tartja, az első héten talán még meglepődött, később pedig mind fáradtabb, kimerültebb szüleit. Pedig a gyermek nem beteg, csak nem tanult meg időben egyedül elaludni.

-     Az édesanyának is joga van az éjszakai pihenéshez – mondja Dr. Gál Éva csecsemőgyógyász, aki hosszú évek óta foglalkozik ezzel a külföldön is mindössze néhány évtizede létező tudományággal, amelyet alvásmedicinának neveznek. Ha a napi események nem hoznak álmot egy felnőtt szemére, elővesz egy könyvet és „elaltatja vele magát”. Egy kisgyermek azonban nem tud mást, mint sírással jelezni, ha úgy érzi, egyedül maradt. Különösen, ha megszokta, hogy karban, babakocsiban ringatva, esetleg a házkörül körbe - körbe keringő kocsi ülésében alszik el.

A jó alvás  azonban nevelés kérdése – mondja a szakember.  Hiszen a gond az esetek többségében megoldható. Igaz, mire egy szülő ráébred, hogy a gyereke nem tud egyedül elaludni, illetve, hogy a hetek óta tartó sokszor, akár óránkénti éjszakai felébredés valószínűleg nem normális jelenség, gyakran kissé késő.  Hiszen addigra már az édesanya is kimerült, az apa is ingerültebb, esetleg a nagyobb testvér is többet sír, ami még fokozza az amúgy sem nyugodt hangulatot.  Ebben a helyzetben, rendszerint már csak a türelem és az idő az, ami eredményt hozhat – állítja az alvásszakértőj.


Hogyan neveljünk jó alvó gyereket?

-    A legfontosabb a rendszeresség – hangsúlyozza Gál doktornő – de igaz ez arra az esetre is, amikor már kialakult például az a rossz szokás, hogy órákig altatjuk a gyereket. Az elmúlt 12 év alatt több száz olyan család fordult meg nálam tanácsért, ahol az egy - másfél éves, esetleg nagyobb gyermek alvási szokásait kellett átalakítani. A tét nem volt kevesebb, minthogy helyre áll-e a családi béke? A rosszul kialakított szokásokat azonban sokkal nehezebb megváltoztatni.

Határtalan türelem, következetesség és persze idő kell ahhoz, hogy végre éjszaka aludjon az egész család. Volt példa arra is, hogy a szülő nevelési elveivel nem egyezett az, hogy szép fokozatosan, nyitott ajtónál, öt percenkénti simogatással, nyugtatgatással hagyjuk a gyereket szokni a tudathoz, hogy egyedül is el lehet aludni, hiszen természetes, hogy minden gyermek sír, sokszor igencsak erőteljesen, ha a megszokott babusgatás helyett hirtelen megváltoznak a körülmények és ott marad egyedül a szobában. Általában azonban, ha már odajut egy család, hogy felkeresnek az adott problémával, tényleg erős a szándék a szülőkben arra vonatkozóan, hogy visszakapják az éjszakai nyugalmukat – teszi hozzá Dr. Gál Éva, aki maga is gyakorló nagymama.

-    Nekem nem volt módom ezen a téren elkényeztetni az unokámat – mondja mosolyogva -, mert a menyem a tanácsomra, még a babavárás alatt olvasta az „Aludj velem” című könyvet, amelyet Dr. Kemény Jánossal együtt írtunk, a Madarász utcai Gyermekkórházban működő Alváslaboratóriumban végzett tapasztalataink, megfigyeléseink és a gyermekorvosi praxis alapján. Így mi azon ritka, jó kapcsolatban levő anyós-meny páros vagyunk, ahol az unokám édesanyja megfogadta a tanácsaimat és jó alvót nevelt a gyerekből – teszi hozzá.
Persze más a helyzet, amikor egy szülő nyugtalanító jeleket tapasztal a gyermek alvása közben. Ilyen esetekben nem kérdés, hogy szakemberhez kell fordulni.

Alvás alatti légzészavarok
A szülőnek feltűnhet például, hogy a gyerek horkol, esetleg alvás közben elakad a lélegzete. A tünetek hátterében ilyenkor több ok is állhat: a normálisnál nagyobb orrmandula, anatómiai rendellenesség, esetleg allergia. Ezért mindenképpen javasolt a kivizsgálás. Az esetek többségében a mandula kivétel illetve a gyermekek számára kifejlesztett alvásmaszk megoldja a gondokat. Vannak azonban olyan éjszakai jelenségek is, amelyek komoly barázdákat rajzolnak a szülők homlokára, ha a családban még nem találkoztak hasonló esetekkel.

Nem kívánatos éjszakai jelenségek
Ilyen jelenség, amikor a szülők azt veszik észre, hogy a gyermek az éjszaka közepén a lakásban járkál. Szólnak hozzá, de nem reagál. A szülők többnyire megdöbbennek, amikor az Alváslaboratóriumban töltött éjszakák után az orvos kimondja a diagnózist: alvajáró, hiszen többségük erről csak hallott, de előtte soha nem élte át az ezzel járó élményeket. A legtöbben azt kérdezik, mit tegyenek ilyenkor - mondja kicsit elgondolkodva Gál doktornő. - A legelső ebben az esetben az, hogy a szülőt megnyugtassuk, ettől a gyerek még normálisan fejlődik, de meg kell tanulni, hogyan éljen ezzel együtt a család. Ezért kell a szakember segítsége – teszi hozzá - hiszen teljesen természetes, hogy meg kell beszélni, elengedhetik-e például táborba vagy több napos kirándulásra a gyereket. Mikor, hogyan, milyen körülmények között érdemes életvezetési tanácsokat kérniük, hogyan vezessék az ilyenkor elengedhetetlen alvásnaplót és még számos apró részlet, amelyet meg kell érteni, fel kell dolgozni, a helyére kell tenni.

Nem könnyebb a helyzet akkor sem, amikor a gyermek gyakran riad fel éjszaka, esetleg rendszeresen bepisil, nem kívánatos mozgások jelennek meg vagy rémálmok gyötrik, amelyeket azért érdemes szakemberrel megbeszélni, mert ezeknek a rémálmoknak mindig van valóság alapjuk, amelyek a leggyakrabban a család életében keresendőek.

A Magyarországon alig több mint egy évtizede létező gyermek - alvásmedicina jelentőségét jól mutatja az a tény, hogy a kutatások és a mindennapi tapasztalatok egyértelműen igazolják: az alvással kapcsolatos problémák jelentősen befolyásolják az életminőséget. Ezért nem mindegy, mennyit alszik és hogyan tölti az éjszakáit a gyermek és az egész család.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.