Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az anyatej jótékony baktériumai

Érdekességek2024. június 19.

Számos tanulmány támasztja alá, hogy a kolosztrumban és anyatejben található baktériumok óvják a csecsemőket az allergiás megbetegedésektől, csökkentik az asztma és az autoimmun megbetegedések kockázatát.

Az anyatej jótékony baktériumai post thumbnail imageA szülést követő órákban termelődő előtej, más néven a kolosztrum, és a későbbi hónapokban képződő anyatej az újszülöttek/csecsemők legtökéletesebb tápláléka. Ki gondolná, hogy a XXI. század modern analitikai műszereit munkába állítva is hatalmas – ha egyáltalán kivitelezhető – feladat a kolosztrum vagy az anyatej pontos összetételének a meghatározása?

Az anyatej a szükséges tápanyagok sokfélesége és ideális aránya mellett az újszülöttek/csecsemők immunrendszerének a fejlődésében szerepet játszó baktériumokat is tartalmaz. Ezek azok a „jótékony” baktériumok, amik az újszülöttek/csecsemők szájüregét, bélflóráját is be fogják népesíteni, és döntő szerepet fognak játszani a gyermek immunrendszerének a fejlődésében. Ezek a baktériumok az egészséges emésztés mellett a kórokozó baktériumokkal szembeni védőháló létrehozásában is fontos szerepet töltenek be. Számos tanulmány támasztja alá, hogy a kolosztrumban és anyatejben található baktériumok óvják a csecsemőket az allergiás megbetegedésektől, csökkentik az asztma és az autoimmun megbetegedések kockázatát.

Több mint 700 féle baktérium az anyatejben

Korábban csak becslések voltak arra vonatkozóan, hogy hányféle baktérium van jelen az anyatejben. Ennek fényében érthető, hogy a kutatókat is meglepte az a legújabb spanyol tudományos eredmény, ami több mint 700 féle baktériumot mutatott ki a kolosztrumból. Ez ugyanis sokkal több, mint korábban vélték.

A hízás csökkenti a kolosztrum baktériumszámát

Figyelemre méltó az is, hogy a kolosztrumból a baktériumfajok kisebb számát sikerült csak kimutatni azoknál az anyáknál, akik túlsúlyosak voltak, vagy a várandósságuk alatt az átlagosnál jóval többet híztak,- szemben a normál súlyú, illetve a várandósság kilenc hónapja alatt normál súlygyarapodást mutató anyákkal. Továbbá, azoknál az anyáknál, akik „programozott császármetszéssel” hozták világra a gyermeküket, szintén kevésbé színes volt az anyatejben található baktérium-paletta.


Fotó: gettyimages.com

Az eredmények hatással lehetnek a tápszerekre

A María Carmen Collado vezette kutatás a „kolosztrum baktériumtérképének” leírásán túl hozzájárulhat ahhoz is, hogy a jövőben minél inkább a kolosztrumhoz/anyatejhez hasonló összetételűvé formulálják a tápszereket, szerepeltetve abban minél többet az anyatejben is megtalálható baktériumokból. Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatok szükségesek, mivel a kolosztrumban kimutatott baktériumok jelentős részéről egyelőre nem ismert, hogy mi lehet a biológiai szerepük az újszülöttek szervezetében.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.