Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csakrák, testünk energiaközpontjai

Érdekességek2018. február 11.

A testben mérhetően hét energiaközpont található, sőt vannak olyan teóriák, melyek kilenc, illetve tizenkét fő energiaközpontról, úgynevezett csakráról tesznek említést. Nem tisztünk eldönteni, hogy téved-e valaki, ha az energiaközpontok kérdése kerül szóba. Az indiai tradíció szerinti hét energiaközponttal, vagyis a hét csakrával azonban érdemes megismerkednünk.  

A csakrák és összefüggéseik
A testünk hét energetikai központját már igen korai időkben érzékelték. Indiától az ókorig, a középkortól napjainkig vannak említések a csakrákról. Az ókorban például a Naprendszer hét fő bolygóját ismerték, és ezeknek feleltették meg a hét energiaközpontot. Egy olyan összefüggő rendszert figyeltek meg eleink, mely ugyanúgy összefüggő rendszert alkot, mint a Naprendszerünk, az Univerzum. Speciális területei összefüggést mutatnak a tudatállapotainkkal viselkedésünkkel, személyiségünkkel és életünkkel. Wilhelm Reich pszichológus már az ezernyolcszázas évek végén, az ezerkilencszázas évek elején felismerte, hogy az elnyomott érzések gócot alkotnak a test meghatározott területein, és megbetegítik azt. A félelem a nyakban, míg az együttérzés a szívben összpontosul. Megfigyelései egybeesnek az indiai csakrák tanaival.


Hol vannak a csakrák?
A hét csakra a törzs és a fej meghatározott pontjain található, a test tengelyvonalán. A különböző leírások nagyjából azonos helyre helyezik, és a csakrák, mint energiacsokrok méretében is többnyire egyező leírásokat találunk. (Egyes megfigyelők például almához, narancshoz viszonyítják a csakra központ méretét.) Annak valójában nem sok jelentősége van, hogy egy-egy csakra például hány centire helyezkedik el a köldöktől, mivel a testhez viszonyított adatok minden embernél mások. A kínaiak például egy hüvelykujjnyi mértékegységben gondolkodtak.

Hogyan érzékeljük a csakrákat?
A csakrák – bár a legtöbb szakirodalmi adat szerint egy almányi, vagy egy tenyérnyi területen érzékelhetők – személyenként eltérő méretűek lehetnek. A legjobb, ha saját magunkat kezdjük megfigyelni. A csakra - leírásoknak megfelelő helyek környékén saját tenyerünkkel érzékelhetjük azt a területet, ami érzékenyebb. Erre még a legszkeptikusabb emberek is képesek. Ezeken a területeken ugyanis kicsit erőteljesebb a test elektromossága, ami műszeresen is mérhető.

Mi van a kezemmel és a lábammal?
Gyakori, hogy aki most ismerkedik a csakrák fogalmával, meglepődik azon, hogy a karokon és a lábakon nincsenek csakrák. Valójában a karokon és a lábakon, a kezeken és a lábfejen is leképződnek a test csakrái. A köldök csakrát, ami az erő központja bárki érzékelheti saját tenyerének közepén, kb. háromujjnyira a csuklótól. Ugyanez a talpon, a sarkunk felső harmadában érzékelhető. Ezeken a pontokon keresztül nem csupán érzékelhetjük az energiát, hanem természetesen hatni is tudunk rá.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.