Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan legyek boldog veled?

Érdekességek2018. május 18.

Korai éveink kötődési mintázata alapvető hatással van felnőttkori kapcsolatainkra, különösen a párkapcsolatunkra. A kötődési stílusunk alakításával megjavíthatjuk félresiklott párkapcsolatunkat, és valóban boldogan, harmóniában élhetünk a partnerünkkel. A holland párterapeuta könyve ehhez nyújt útmutatást.  

Lehetséges a tartós, boldog párkapcsolat

Mindenki vágyik a hosszú, boldog szerelmi kapcsolatra, de ez a vágy nem teljesül mindig magától értetődően. Bármilyen jó szándék is vezérel minket, néha összeütközésbe kerülünk a partnerünkkel, vagy éppen azt vesszük észre, hogy a párkapcsolatunkban újra és újra ugyanazok a negatív mintázatok ismétlődnek. A Hogyan legyek boldog veled? című kötet bemutatja, milyen forgatókönyv szerint alakulnak általában a párkapcsolatok, és hogyan befolyásolja fejlődésüket az, ahogyan mi magunk nevelkedtünk. Ugyanis az, ahogyan gyermekkori kötődésünk alakult, hatással van további életünk fontos kapcsolataira. A könyvből megismerhetjük saját kötődési stílusunkat és párunk kötődési stílusát is, így megérthetjük mindkettőnk viselkedésének mozgatórugóit. S ennek köszönhetően végre kitörhetünk a negatív mintázatokból.


A könyv az érzelmekre fókuszáló terápián (EFT) alapul, amely az elmúlt évtized során rendkívüli népszerűségre tett szert az egész világon, így Magyarországon és a könyv szerzőjének hazájában, Hollandiában is. Számos vizsgálat igazolta, hogy valamennyi típusú párterápia közül az EFT produkálja a legjobb eredményeket. Ennek oka, hogy az EFT a legalapvetőbb emberi szükségletekre épít, és a legújabb tudományos eredményeken alapul. Karin Wagenaar párterapeuta hozzáférhetővé teszi számunkra ezeket a felismeréseket, és mi magunk is kamatoztathatjuk azokat párkapcsolatunk megjavítására, hogy a szerelem szikrájának kipattanását az életre szóló kiegyensúlyozott együttélés kövesse, és ne a konfliktusok végtelen láncolata.
Karin Wagenaar pszichoterapeuta és párterapeuta. 1991 óta saját praxissal rendelkezik, amelyben segít a pároknak kapcsolatuk javításában, helyrehozásában. Ő vezette be Hollandiában az érzelmekre fókuszáló terápiát, és ő a holland EFT Alapítvány létrehozója is.

Részletek a könyvből

„A kötődéselmélet, valamint a kötődésvizsgálat eredményei új dimenziót nyitottak a párterápiában. A kapcsolati mintázatok és a partnerek egymásra adott reakciói alapjául szolgáló törvényszerűségek világosak, és a munkát átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá teszik. Nem mintha a párterápia könnyű volna! Terapeutaként minden egyes párnál újra és újra kutatnom kell a kapcsolatban működő mintázatok és sajátosságok után. De most, hogy már megértem a háttérben működő érzelmeket és a sebezhetőséget, amellyel mindenki küzd, a viselkedési mintákat keretbe tudom helyezni és jobban tudom befolyásolni. Ez pedig reménytelibbé és hatékonyabbá teszi a párterápiát. Ez a könyv azonban nem a terapeutáknak íródott: a felnőttek kötődésvizsgálatából leszűrt tudás olyan fontos, hogy elérhetővé kell tenni mindenki számára, aki javítani akar a párkapcsolatán.
Azért írtam meg ezt a könyvet, mert nap mint nap olyan párokkal és kliensekkel foglalkozom, akik nem találják a helyüket a kapcsolatukban. A klinikán, ahol pár- és családterapeutaként dolgozom, mindig újból szembesülök azzal, hogy a kliensek korábbi életében már annyi minden félresiklott, hogy szinte nincs is képük az egészséges kapcsolatról. Látom, hogy nem könnyű evezni, ha valakinek még sosem volt lapát a kezében. Könyvemmel közérthetően szeretném elmagyarázni, mit tehetsz te magad egy jó kapcsolat kialakításáért és megtartásáért.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden megoldható. Sok olyan dolog érhet életed folyamán, amelyet nem tudsz befolyásolni. Amit azonban befolyásolni tudsz, az az a mód, ahogyan kezeled az eseményeket. Ezt saját magadnál kell elkezdened. Tekints magadba, vedd komolyan saját kívánságaidat és vágyaidat, próbáld feltárni, mire van szükséged valójában. Ebben valószínűleg segítségedre lesz valamelyest, ha képet kapsz arról, milyen a kötődésed, a saját kötődési stílusod. Saját kötődési stílusod az a szemüveg, amelyen át megtanultad szemlélni a világot. Mint mindenki másnak, neked is megvannak a magad túlélési mechanizmusai, attól függően, hogy korábban min mentél keresztül, és ezek a túlélési mechanizmusok határozzák meg azt, ahogyan a helyzeteket kezeled. A […] kötődési stílust feltáró kérdéssornak nem az a célja, hogy diagnózist állítson fel, hanem hogy eszközt adjon a kezedbe saját magad megismerésére, fogódzót ahhoz, hogy meglásd saját sebezhetőségedet és érzékeny pontjaidat, valamint azokat a dolgokat, amelyekbe kapcsolataid során jó eséllyel belefutsz majd. Ha már ismered ezeket, kezdeni is tudsz velük valamit.”


A szerzőről

Karin Wagenaar klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, család- és párterapeuta. Széles körű tapasztalatot szerzett a mentális egészséggondozásban különböző intézmények klinikai és ambuláns osztályán. Sok éve már, hogy magánpraxist is működtet, valamint család- és párterapeuta-jelöltek szupervízióját és képzését is ellátja. Az érzelmekre fókuszáló terápiával az Egyesült Államokban tett útja során ismerkedett meg, ezt követően vezette be a módszert Hollandiában, majd létrehozta a Holland EFT Alapítványt. EFT-előadásokat és -tréningeket tart hazájában és külföldön egyaránt. Magyarországon tartott képzésein már több százan vettek részt.
Karin Wagenaar házas, három gyermeke van. Szabadidejében festésből, táncból, jógából és ismeretlen helyekre tett utazásokból merít inspirációt.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.