Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magány vagy egyedüllét?

Érdekességek2024. április 13.

Az élet: magány. Ha az ember magányossága miatt szenved, annak az az oka, hogy nem ismeri önmagát, mert nem érti az élet igazi struktúráját. Majdnem mindenki szenved a magánytól, sokan szinte állandóan. A magányosság és az egyedüllét azonban két teljesen különböző dolog.  

„Egyedül születünk, egyedül élünk, és egyedül halunk meg..."

Általában, aki a magányosságtól szenved, az olyasvalami hiányától szenved, amit nem saját magában keresett. Sokan azért vágynak társra, hogy megértésre találjanak, amit nem képesek megadni önmaguknak. Ahhoz, hogy egyedül tudjunk maradni önmagunkkal, hogy elfogadjuk magunkat, az önismeret által juthatunk el. Ha magunkat ismerjük, a világot ismerjük.

Majdnem mindenki szenved a magánytól, sokan szinte állandóan.

A magányos embernek nincs kivel kapcsolatot teremtenie semmilyen szinten, legyen az csupán ismeretség, barátság vagy tartós szerelem. Ha sikerül is kapcsolatot teremtenie, esetleg nincsenek eszközei arra, hogy azt fenntartsa, és ne szenvedjen tovább a magánytól. Az emberi kapcsolatok segítenek saját értékeink megítélésében és abban, hogy életünk eseményeit megfelelően tudjuk kezelni, hogy összhangba hozzuk a tőlünk függetlenül létező külvilág hatásait belső érzéseinkkel.

A magány akkor következik be, amikor az ember nem tudja megítélni ezeket az értékeket, ami következménye annak, hogy nincs akivel megbeszélje, akitől megerősítést kaphatna. A kommunikáció azért játszik fontos szerepet a mindennapi kapcsolatokban, mert segítségével informálódhatunk folyamatosan arról, hogy mennyire fontos a személyünk a másik számára. 

A magány érzése a másik ember társasága, közelsége utáni vágyakozás miatt alakul ki. Azért van szükség a másik emberre, hogy megerősítsen minket önmagunk értékelésében és segítsen eligazodni a körülöttünk történő dolgokban, segítsen felismerni valódi jelentőségünket. Egyes személyeken könnyebben lehet úrrá a magány mint másokon, ilyenkor sok függ attól, hogy elég erős-e az illető személyisége, vannak-e lelki tartalékai, hogy megküzdjön a magánnyal. Számtalan oka lehet annak, hogy valaki magányosnak érezze magát. 

A legnagyobb kár, amit a magány okozhat, hogy egyes elfojtott szorongások elhatalmasodhatnak, és súlyos rombolást okoznak a személyiségben. Az embereknek szükségük van a szerelemre, a szeretetre. Ezek nélkül nem képesek normális, egészséges személyiségként leélni az életüket.

Magányos fiatalok 

A fiatalok magányának gyakran az az oka, hogy nem szeretik az embereket, és nem tudnak bízni bennük. A harminc körüli, egyedül élő fiatalok vannak talán a legjobban kiszolgáltatva a magánynak. Ez az az élekor, amikor azt várják az embertől, hogy megházasodjon, családot alapítson. Akármelyik nemhez tartozzon az illető, ha még nem nős vagy férjezett, folyton figyelmeztetni fogják rá, mert különös, nem normális dolognak tartják egyedül élni ebben a szabályok, és elvárások szerint élő társadalomban.

Azonban ez az az életkor, amikor már az ismerkedések helye is leszűkült, és ha a baráti körben, vagy munkahelyen nem sikerül párt találni, az esélyek nagyot zuhannak. Maradnak még a társkereső hirdetések, vagy az internetes párkereső oldalak. Azonban nem mindenki akar ilyen fórumokhoz fordulni. 

Sokszor a szingli lét így nem minden esetben dalolva, és önként vállalt életforma lesz. 

Magányos középkorúak 

Rengeteg ember csalódik rosszul sikerült házasságában. Sokan közülük mégsem bontják fel, annak ellenére, hogy boldogtalan, van hogy csak félelemből. Mások házasságon kívül viszonyt kezdenek, megint mások szétköltöznek, esetleg el is válnak. És vannak, akik 35 éves kor után megözvegyülnek. Ezekben az esetekben a magány, állandóan jelen van. Vannak, akik rengeteg új dolgot próbálnak felfedezni, hogy újból élvezni tudják az életet. Azonban jóval többen vannak azok, akik inkább a gyógyszereket, vagy a tartós egyedüllétet választják. 

Magány és egyedüllét 

A magányosság és az egyedüllét két teljesen különböző dolog, bár sokan nem tudnak különbséget tenni köztük. Pedig az egyedüllétnek szépsége, méltósága, pozitivitása van; a magány viszont szegényes, negatív, sötét és lehangoló. A magány elől mindenki menekül. Ennek különböző módjai vannak; elvegyülni a tömegben, barátokat gyűjteni, családot alapítani. A tömeg alapvetően azt a célt szolgálja, hogy az ember el tudja felejteni a magányát. 

A magányosság egy hiány. Valami hiányzik, egy űrt be kell tölteni, ám ahogy az ember öregszik, az űr is egyre mélyül. Az emberek annyira félnek attól, hogy önmagukban legyenek, hogy szinte bármit kitalálnak, csak hogy ezt elkerülhessék. Mindenféle tevékenységeket végeznek, csak nehogy egyedül maradjak, mert az nagyon félelmetes. És a társadalom egyetért abban, hogy az embernek magában maradni a legszörnyűbb élmény az életben. Azonban itt van az ördögi kör, mert semmilyen kapcsolat, amely félelemből, a magánytól való félelemből fakad, nem válthatja valóra a hozzá fűzött reményeket, és nem hozhat beteljesülést. Halálra van ítélve. 

Azok, akik megismerték az igazi egyedüllétet, azt mondják, nincs annál békésebb, örömtelibb állapot. (gondoljunk csak a híres filozófusokra, tanítókra) 

Ez az óriási különbség a magány és az egyedüllét között.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

10 tipp, hogyan neveljünk magabiztosabb gyerekeket

2024. április 23.

Gyorsan változó világunkban, ahol a gyerekekre nap mint nap számos kihívás vár és könnyen elfoghatja őket a bizonytalanság érzése, az önbizalom az egyik legnagyobb ajándék, amit egy szülő adhat. A saját képességekbe vetett bizalom, illetve a kudarccal történő megbirkózás alapvető feltétel a boldog, kiegyensúlyozott élethez.  

A gyerekek születésüktől fogva szédítő sebességgel sajátítanak el új készségeket, és ezekkel az új képességekkel együtt önbizalmat is szereznek ezek használatához, ami hosszú távon ugyanolyan fontos. Az önbizalomhiányos gyerek nem szeret új vagy kihívást jelentő dolgokat kipróbálni, mert fél attól, hogy elbukik vagy csalódást okoz másoknak, ami a lányokra még inkább igaz. Ez a félelem visszatarthatja őket, és megakadályozhatja, hogy sikeresen helyt álljanak későbbi életükben. De vajon hogyan segíthetünk gyermekeinknek, hogy magabiztosan szálljanak szembe a hétköznapok kihívásaival?

1. A tökéletesség helyett a fejlődésre koncentráljunk! – Sok gyerek érzi úgy, ha lehet a lányok még inkább, hogy tökéletesnek kell lennie a társadalom, a kultúra vagy épp a saját gondolatai miatt. De a megfogalmazás megváltoztatásával enyhíthetjük ezt a feszültséget. Ahelyett, hogy a hibátlan eredményekre összpontosítanánk, szurkoljunk a fejlődés apró lépéseinek. Például mondjuk azt, hogy: "Imádom a színeket, amiket választottál!"

2. Ünnepeljük a kudarcokat! – Ezek valójában nem kudarcok, hanem növekedési lehetőségek! Mutassuk meg a gyereknek, hogy milyen értékes a saját hibáinkból való tanulás, azzal, hogy megosztjuk őket. Csináljuk játékosan! Például készítsünk egy „Jutalomtáblázatot” akár LEGO kockákból és jelöljük rajta valahányszor egy családtag megoszt egy történetet, amelyben túljutott egy kudarcon.

3. Játsszunk a szavakkal! – Ügyeljünk a nemi sztereotípiákra, amikor kreatív ötletekről beszélünk! Mindannyian beleesünk ebbe a csapdába, és tudjuk, hogy a társadalom egésze is ezt teszi – amikor a fiúkat dicsérjük gyakrabban használunk olyan szavakat, mint a „zseni”, „okos” és „bátor”. Míg a „szép”, „aranyos” és „gyönyörű” szavakat nagyobb valószínűséggel használjuk a lányok esetében. Keverjük össze! Bátorítsuk arra a gyerekeket, hogy tegyenek fel kérdéseket, és vitassák meg ezeket a sztereotípiákat. Fontos, hogy nyíltan beszélgessünk arról, hogy a társadalom néha mást vár el a fiúktól és a lányoktól.

4. Tanítsuk meg megbirkózni a frusztrációval! – A magabiztos gyerekek, akik bíznak saját képességeikben könnyebben túllépnek a kudarcon. Találjunk ki egy szórakoztató kihívássorozatot, amely akár lehet akár egy építési kihívás is! Ha végeztünk, osszuk meg milyen nehézségekkel szembesültünk a feladat megoldása során, osszuk meg gondolatainkat és érzéseinket ezzel kapcsolatban, és részletezzük, hogy milyen stratégiákat alkalmaztunk a felmerülő meglepetések kiküszöbölésére!

5. A fejlődés fókuszú gondolkodásmód kialakítása – Ez a szemléletmód azt jelenti, hogy hiszünk abban, hogy kemény munkával, ha nem adjuk fel, képesek vagyunk a fejlődésre, ahelyett, hogy azt gondoljuk, hogy bizonyos képességekkel születünk, amelyen nem tudunk változtatni. Ha a gyerekekben sikerül elültetni ezt a gondolkodásmódot, könnyebben jutnak túl a nehézségeken és szívesebben tanulnak új dolgokat, még ha az bonyolultnak tűnik is.

Találjunk rá a pihentető alvásra

2024. április 23.

A jó alvás nemcsak a kielégítő pihenés forrása, hanem többek közt lehetővé teszi, hogy feltöltődjünk energiával, és így ne legyünk fáradtak napközben, tudjunk koncentrálni feladatainkra. De a közelmúlt alvással foglalkozó, számos tanulmánya eredményeiből merítve 10 további, kevésbé ismert okot is felhozhatunk annak igazolására, miért is fontos a jó alvás. Az alábbi jótéteményeknek ösztönözniük kell arra, hogy több figyelmet fordítsunk alvásminőségünk javítására.

AZ ALVÁS:

Szépít

Svéd kutatók is bizonyítékot szolgáltattak erre a jótékony hatásra egy nemrégiben megjelent munkájukban. Korábbi kísérletük során felkértek 65 személyt arra, hogy véleményezzenek 23 fiatalról készült pillanatképet, akiket – anélkül, hogy a „megfigyelők” tudták volna – egy pihentetően átaludt és egy ébrenléti órákkal terhelt éjszaka után fényképeztek le. Az eredmény azt mutatta, hogy a résztvevők „vonzóbbnak” tűntek, amikor átaludták az éjszakát.

Magyarázat: A jó alvás következtében elkerülhetővé váltak azok a fiziológiai változások, melyek az arcon látszanak, és hosszú távon potenciálisan károsak. A vonzónak tekintett vonások azonban azok, amelyek jó egészséget tükröznek.

Fiatalít

A jó alvás serkenti a sejtmegújulást, és segíti a szövetek regenerálódását az egész szervezetben. Ezt erősítette meg pl. egy néhány éve végzett állatkísérlet nyomán készült, amerikai tanulmány. A speciális célú kísérlet azt mutatta, hogy a kialvatlanság – vagy akár részleges alváshiány – 10 napon át, akár ötször több sejtelhalást okozhat a bélfalban.

Magyarázat: A kielégítő alvás helyreállító hatását az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon segíti elő, amely nagy mennyiségben főleg az éjszaka kezdetén, a mély alvás során termelődik.

Méregteleníti az agyat

Az alvás ezen funkcióját egy 2019-ben megjelent, amerikai tanulmány is igazolta, amely szerint az lehetővé teszi  a napközben felgyülemlett, az idegsejtek által termelt káros anyagok eltávolítását. Több neurodegeneratív betegség, pl. az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésbe hozhatók ezek a salakanyagok.

Magyarázat: Alvás közben kitágul az agysejtek közötti tér, ami lehetővé teszi, hogy egy speciális folyadék végigáramoljon az agyon, bizonyos csatornákon át, és kimossa belőle a felesleges salakanyagokat, méreganyagokat

Elég -e „Majd a sírban pihenni”? – Az alvás világnapja alkalmából

2024. április 22.

Az alvás világnapja alkalmából érdemes lehet átgondolni, hogyan is állunk az alváshoz, és ezzel hogyan járulunk hozzá vagy nehezítjük meg a jóllétünket.

Az alvással, pihenéssel kapcsolatban rögtön a következő magyar szólásmondás jut eszembe. „Majd­ a ­sírban ­pihenek” – ezt a mondatot meghallva mentális egészséggel foglalkozó szakemberként össze szoktam ráncolni a szemöldökömet. Ez a szólás, ill. valójában az e mögött húzódó gondolkodásmód, véleményem szerint, egy olyan, a pihenéssel, alvással való negatív kapcsolatról árulkodik. Megakadályozhat minket abban, hogy megfelelően energetizáltak legyünk ahhoz, hogy igazán jól érezzük magunkat a bőrünkben, és életünkben jelenleg és a jövőben is.

Ezt a mondatot különösen gyakran hallom a 60–65 év feletti korosztály tagjaitól, és ez elgondolkodtat. Elképzelhető, hogy azok a generációk egy olyan korban nőttek fel és dolgoztak, ahol nem volt lehetőség megállni és hátradőlni. Most pedig, amikor már lehetne pihenni a nyugdíjas években, már nagyon nehéz „feltenni a lábat” vagy szundítani egyet, hiszen a fejükben visszhangzik az említett szólás. Ez az akkori közvélekedést tükröző mondat egyszerre sarkall örök tevékenykedésre és bélyegzi meg a pihenést (azaz a „semmittevést”).


Pedig aki az alváson spórol, lehet, hogy rövid távon időt nyer, de hosszú távon időt veszít.


Legalábbis azok, akik az alvást kellemetlen kényszerűségnek tekintik, és így is bánnak vele, azok az életminőségükkel (és akár egészségesen töltött életéveikkel) fizetnek. Az alvás szerepével és előnyeivel (hiányában pedig súlyos és összetett következményeivel) foglalkozó kutatások száma olyan népes és egyre gyarapodó, hogy nehéz röviden összefoglalni. Az biztos, hogy ha ezekkel az eredményekkel mind tisztában lennénk, a legtöbben sürgősen elsőrendűvé tennénk a megfelelő alvási rutin és az alvási higiénia kialakítását.


Az alvás ugyanis egy rövid és hosszú távú befektetés testi, lelki és szellemi egészségünkbe.


A megfelelő mennyiségű és minőségű alvással már


rövid távon is frissebbek és kiegyensúlyozottabbak lehetünk,
hosszú távon pedig immunrendszerünk erősítéséhez, agyi egészségünk fenntartásához és lelki folyamataink „megolajozásához” járulunk hozzá.


Természetesen mindig vannak és lesznek „rövidebb éjszakáink” – az élettel együtt járó néha örömteli (pl. csecsemő a családban), néha fájdalmas dolgok miatt (pl. betegeskedő szerettünk miatti aggodalom). Ez az élet része, és ilyenkor természetesen nem a 8 óra alvás az elsőrendű, hanem a biztonság, a kapcsolódás stb. Sokkal fontosabb a nehéz kivételekre való fókuszálás helyett azon gondolkodnunk, hogy amikor a megszokott módon alakulnak a hétköznapjaink, miképpen állunk az alváshoz. Úgy kezeljük-e, mint azt a szupererőt, mellyel számottevően tehetünk a jelenlegi és a jövőbeli testi, lelki és szellemi egészségünkért?