Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mindennapi űrügyeink, avagy 10 találmány a NASA háza tájáról

Érdekességek2024. április 28.

Az űrkutatás nagyobb hatással van mindennapi életünkre, mint gondolnánk: egyebek közt a morzsaporszívó, a babatápszer vagy a láthatatlan fogszabályzó is olyan, ma már hétköznapinak számító eszközök, amelyekről nem is gondolnánk, hogy kifejlesztésük mögött a világ legnagyobb űrügynöksége, a NASA áll.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A National Geographic április 18-tól elérhető „NASA találmányok” című sorozata apropóján most összegyűjtöttünk 10 olyan eszközt, aminek jelenlétét ma már természetesnek vesszük és bele sem gondolunk abba, hogy az űrkutatás egy darabját tartjuk a kezünkben.

Memóriahabos matrac

A memóriahabot eredetileg azért fejlesztették ki, hogy segítse elnyelni a becsapódás erejét, így védve az asztronautákat. Ma már szinte mindenhol alkalmazzák a matracoktól kezdve a párnákon át a lónyergekig.

Karcálló szemüveglencse

A NASA egyik kutatóközpontja az űrben használt eszközök gyémántkeménységű bevonatának fejlesztésén dolgozott, és végül előállt egy olyan anyaggal, amely karcállóvá tette az űrhajósok sisakjának lencséjét. Napjainkban ezt a műanyagot használják a napszemüvegeken, mely nem csak olcsóbb az üvegnél, de jobb védelmet nyújt az UV-sugárzással szemben is.

Vezeték nélküli fejhallgató

Bár nem a NASA találta fel a modern vezeték nélküli fejhallgatót, a technológiát először ők fejlesztették ki egy hangtechnikai céggel együttműködve annak érdekében, hogy az űrhajósok szabadon és vezetékek nélkül kommunikálhassanak. A találmány végül azután vált népszerűvé, hogy Neil Armstrong 1969-ben leszállt a Holdra, és megszólalt speciális fejhallgatóján keresztül. A technológiát később továbbfejlesztették, de csak a 2000-es években vált olcsóbbá és elérhetőbbé.

Babatápszer

A babatápszerekben található tápanyagdúsító összetevő eredetileg a NASA által támogatott kutatás eredménye volt, amely az algák újrahasznosításának lehetséges felhasználását vizsgálta, hosszú távú űrutazások során. A mikroalga ma már az értékesített csecsemőtápszerek legnagyobb részében megtalálható.

Liofilizált gyümölcsök és élelmiszerek

A fagyasztva szárítás technológiáját a NASA fejlesztette ki, hogy a hosszú Apolló-küldetések során könnyebbé tegye a nassolást. Az eljárás során az élelmiszereket megfőzik, lefagyasztják, majd vákuumkamrában lassan felmelegítik, hogy a jégkristályokat eltávolítsák. Az eredmény egy olyan étel, amely megőrzi tápértékének 98%-át, miközben az eredeti súlyának csak 20%-a marad meg.


Morzsaporszívó

A Black and Decker az 1960-as években a NASA-val szorosan együttműködve dolgozott azon, hogy olyan akkumulátoros fúrókat, kalapácsokat és egyéb eszközöket gyártsanak, amelyek alacsony gravitációjú – vagy gravitációmentes – környezetben is működnek. Ebből született meg a vezeték nélküli porszívó is, de később több akkus szerszámot és eszközt is készített a B&D.

Láthatatlan fogszabályzó

Bár az űrhajósok ugyanúgy szép mosolyra vágynak, mint mindenki, a láthatatlan fogszabályzóhoz (Invisalign) használt technológia nem erre a célra készült. Az átlátszó polikristályos alumínium-oxidot (TPA) a NASA eredetileg az infravörös antennák védőbevonataként és a hőkövető rakéták keresésére fejlesztette ki.

Légtalpas edzőcipők

Napjaink sportcipői az űrhajósoknak köszönhetik létezésüket. Az Apollo-missziók résztvevői számára a NASA egy speciális lábbelit fejlesztett ki, amely lehetővé tette, hogy ruganyosabban közlekedjenek a masszív szkafanderben, úgy, hogy lábuk megfelelően szellőzik. A háromdimenziós poliuretán hab technológia enyhítette a lábat érő terhelést, ezáltal kényelmesebb volt benne járni és futni.

Inzulinpumpa

Mivel az űrhajósok életfunkcióit az űrben is nyomon kellett követni, a NASA olyan mérőműszereket hozott létre, amelyeket a vércukorszint szabályozására és szükség szerint inzulin kibocsátására alakítottak át.

Kamerás mobiltelefon

A modern digitális kamerákban lévő CMOS képérzékelők szintén a NASA-tól származnak. Az eredeti cél az volt, hogy hatékonyabb és olcsóbb kamerákat készítsenek az űrhajókhoz, de hamar rájöttek, hogy a technológiát a földön is hasznosítani lehet. Először webkamerákba került, majd később a rohamtempóban fejlődő mobiltelefonokba. A mai napig az okostelefonokba szerelt kamerák egy része ezt a technológiát használja.

A fenti lista természetesen egyáltalán nem teljes, hiszen nem is említettük az olyan alapvetőnek tűnő dolgokat, mint a GPS rendszerek, a műholdas kommunikáció, vagy a nagyteljesítményű napelemek. Ebből is látszik, hogy az űrkutatás szervesebb része a mindennapjainknak, mint gondolnánk. A NASA tudósai folyamatosan olyan megoldásokon dolgoznak, melyeket ma még csak a sci-fi filmekben láthatunk.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...