Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A beszédzavart a fülbetegség is okozhatja!

Érdekességek2019. december 09.

Naponta találkozom a fül-orr-gégészeti rendelőmben náthás-köhögős gyermekekkel. Ez a látszólag banális betegség sokszor okoz alattomos, nehezen észrevehető fülbetegséget. Fájdalmatlanul láz nélküli folyadék szaporodhat fel a középfülben, kisfokú, de tartósan fennálló halláscsökkenést okozva.

Fotó: 123rf.comA szülők jogosan aggódnak a gyermek későbbi halláscsökkenése miatt, hiszen akár több hónapig is elhúzódhat a probléma. Többen elmondják, hogy ilyenkor a gyermek hangosan hallgatja a televízióban a mesét. Úgy felerősíti a távkapcsolóval a hangot, hogy szinte zavaró a környezetének. Előfordul, hogy hangosan beszél, és bizonyos szavakat félreért, rosszul képez egyes hangokat.

A beszédzavara mögött a gyengült hallás lehet a háttérben. Ez a rejtélyes fülbetegség valóban a náthával kezdődik, és a heteken át tartó orrfolyás következtében az arcüregek hurutja, majd a középfülek hurutos állapota alakul ki. 

A betegség veszélyét abban látom, hogy annyira tünetszegény, hogy sokan nem is gondolnak rá. Nem jár heves fülfájdalommal, csak néha, rövid ideig tartó, fülbe sugárzó fájdalom jellemzi. Kezdetben pattogást, recsegést érez a gyermek a fülben, majd ez is megszűnik, és egy állandó teltségérzés alakul ki. Ezt nyilván csak nagyobb gyermek tudja elmondani a szülőnek. 

Mikor lehet rá gyanakodni?

Ez a fülbetegség – ugyanúgy, mint a gyermekkori arcüreggyulladás – nagyon ritkán jár lázzal és fájdalommal. Az egyszerű náthától az különbözteti meg a betegséget, hogy az orrfolyás nem szűnik meg a szokásos egy hét alatt, hanem heteken át tartó köhögéssel komplikálódik. 


A jó hangvezetés szempontjából nagyon fontos, hogy a középfülben levegő legyen, és ne legyen folyadék. A középfül légtartalmát egy jól működő rendszer szabályozza a fülkürt (Eustach-kürt) közvetítésével. 

Mindenki érezheti – főleg, amikor náthás – ennek a vékony kis csatornának a működését, mert ilyenkor pattogó hang kíséretében juttatja a levegőt a középfülbe. Az orrdugulás a nátha kapcsán a fülkürt funkcióját is akadályozza. Ha az orr felől elzáródik ez a kis csatorna, akkor megváltoznak a nyomásviszonyok a középfülben, és a testnedvek beáramlanak a dobüregbe. 

A halláscsökkenésen túl a középfülben lévő folyadék azt a veszélyt is hordozza, hogy a baktériumok gyors szaporodásnak indulnak benne, és órák alatt heves fülfájdalom alakulhat ki. Ezt a betegséget sajnos sokan ismerik, hiszen a középfülgyulladás ma a nátha után a leggyakoribb gyermekbetegség. Magas láz és heves, szinte tűrhetetlen fájdalom jellemzi. Ritkán jelentkezik mindkét fülön egyszerre. Arra hajlamos gyermekeknél általában mindig a „szokásos” fülön jelentkezik. 

Felszúrni a fület

Az időben elkezdett, célzott antibiotikus kezeléssel a fülszúrás elkerülhető, ha a náthás alapbetegséget is egyidejűleg kezeljük. A fülszúrástól mindenki retteg – a gyermek és a szülő egyaránt –, de meg kell érteni, hogy vannak esetek, amikor elkerülhetetlen. 

Ha kész tények elé állít bennünket a betegség, tehát a középfül tele van gennyes váladékkal, feszül a dobhártya, magas láza van a gyermeknek, esetleg hány is, és heves fülfájdalma van, akkor a szúrás nem halasztható. 

Azt szoktam mondani a kétségbeesett szülőknek, hogy jóllehet, a szúrás egy pillanatig tartó, erős fájdalmat jelent, de utána azonnal megszűnik, és teljesen megkönnyebbül a gyermek. Másrészt nagyot léptünk a hallás védelmében, ugyanis a szúrás nélkül kezelt gyulladásos középfülbetegség tartós halláscsökkenést okozhat a bennmaradó folyadékgyülem miatt. Az sem szerencsés, ha magától fakad ki a dobhártya. Lehetséges, hogy így is kifolyik a váladék, ami a gyulladás miatt folyamatosan termelődik, de a képződő nyílás szabálytalan szélű repedést eredményez, amelynek rossz a gyógyhajlama. Az orvos által végzett szúrás szélei egyenesek. A gyulladás megszűnte után gyorsan, nyomtalanul begyógyul, és nem veszélyezteti a hallást. 

A kezelés

A dobüregi folyadékgyülem kimutatása ma már nagyon jól működő, gyorsan, fájdalmatlanul kivitelezhető, objektív vizsgálóműszer áll rendelkezésre: a timpanométer. Ma már szinte minden fül-orr-gégészeti rendelőben rendelkezésre áll. Ezzel az okos kis műszerrel jól követhető a középfül gyógyulása. A betegség kulcsa a fülkürtfunkció rendezésében rejlik. 

A jó hallás érdekében tehát mindig komolyan kell venni a náthát, főleg ha több héten át elhúzódik. 

A legfontosabb otthoni teendő az orrváladék rendszeres, alapos eltávolítása. Ezt még akkor is érdemes orrszívóval megtenni, ha a gyermek látszólag jól fújja az orrát. A bent rekedt váladékmaradványból indulnak el a szövődmények. A fülkürt szellőzését segíti a fülmelegítés, amit többször, rövid időre (kb. 20 percre) érdemes feltenni ingerterápia gyanánt. Fontos, hogy a két fület egyidejűleg melegítsük, ehhez jó segítség a gyógysapka. Az orrnyálkahártyát lelohasztó és a maradvány orrváladékot oldó, jól működő orrspray is hozzátartozik a fülbetegség megelőzéséhez és a jó hallás védelméhez. Otthoni segítség még az orral felfújható lufi a fülkürt tornáztatására, ha már a nátha elmúlt. 

Fontos tudni: a középfülgyulladás gyógyulása után 3-4 héten át tarthat a halláscsökkenés. A megszűnéséről viszont érdemes és fontos meggyőződni. 

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos
www.gyogysapka.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A halállal kapcsolatos tabutémák ledöntése is feladata az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoportjának

2025. május 28.

Mindenkit érint, de senki sem szeret beszélni róla. Az elmúlás és annak körülményei vannak az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoport tevékenységének fókuszában, amely júniusban konferenciát szervez a témában.

A WHO definíciója alapján a palliatív ellátás: „a beteg hatékony és teljes körű ellátása akkor, amikor a betegség nem reagál a gyógyító célú kezelésekre, és amikor a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése pszichológiai, szociális és spirituális problémák megoldása kiemelkedő jelentőségű feladat.”

Magyarországon az életvégi támogatás egyik szervezett formája a hospice-palliatív ellátás, amely elsősorban daganatos betegek számára biztosítja életük utolsó szakaszában a méltóságteljes, fájdalommentes életet, figyelembe véve testi, lelki, szociális és vallási szükségleteiket és a hozzátartozók támogatását. Az Életvégi Méltóság Munkacsoport a Szegedi Tudományegyetem több intézetében, illetve klinikáján dolgozó, az életvégi ellátás fejlesztésében elkötelezett önkéntesekből jött létre, feladata az életvégi ellátás különböző aspektusának fejlesztése, egyebek mellett  képzések elősegítése, kutatás, jogi segítségnyújtás megszervezése, etikai kérdések felvetése, társadalmi párbeszéd elősegítése a témáról, a betegellátás fejlesztésére irányuló lobbitevékenység, társadalmi érzékenyítés.

– Fontos célunk még, hogy az oktatásban is egyre inkább megjelenjen az életvégi méltóság kérdése, hogy az egyetemi hallgatók már a képzésük során halljanak az életvégi tervezéssel, haldokolással, halállal kapcsolatos témákról. Ha képzésről beszélünk, akkor a kutatás sem hagyható figyelmen kívül. Egyre több szakdolgozó és TDK hallgató keres meg minket, hogy szívesen vizsgálná ezt a témát. Alapvetően kevés a hazai vizsgálat ebben a témában, így bőven van mit feltárni – tudtuk meg Dr. Kassai Szilviától, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet adjunktusától.

Közös célként fogalmazódott meg egy intézményesített fekvőbeteg hospice ellátás létrehozása. Ennek megvalósításához az erőforrások előteremtése komoly kihívást jelent, de a szakmai összefogás, az elköteleződés és a hosszú távú tervezés lehetővé teheti, hogy lépésről lépésre közelebb kerüljenek ennek a fontos ellátási formának a megvalósításához Csongrád-Csanád vármegyében.

Melanóma – Az ABCDE szabályon kívül fontos a rút kiskacsa jel

2025. május 28.

Fontos beszélni a melanóma korai felismerésének jelentőségéről, ami jelentősen növeli a gyógyulás esélyét. Ennek kapcsán dr. Karászi Viktória, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza nem csak az ismert ABCDE kritériumrendszerre hívja fel a figyelmet, de az úgynevezett rút kiskacsa szabályra is. Ennek értelmében minden olyan jelre, tünetre fel kell figyelni, ami megkülönbözteti az adott bőrképletet az anyajegyek többségétől.

A korai felismerés kulcsa az ABCDE szabály

A melanóma és minden egyéb bőrdaganat gyógyításának egyik kulcskérdése a korai felismerés, hiszen az idejében történő sebészi eltávolítás általában teljes gyógyulást eredményez. Minden változást, gyanús jelet bőrgyógyásszal ajánlatos ellenőriztetni, és sok anyajegy esetén érdemes teljes testtérképes anyajegyszűrésen is részt venni. Emellett segítségünkre lehet az ún. ABCDE kritérium rendszer is, amely abban segít, hogy az önvizsgálatok során milyen változásokra kell felfigyelni és megmutatni azokat az orvosnak.


A = aszimmetria


Ha a bőrképlet, az anyajegy formája nem szimmetrikus kör vagy ovális alakú, az már gyanús jel lehet.


B = border (határ, szegély)


Érdemes orvoshoz fordulni, ha megváltozik az anyajegy formája, szegélye elmosódik vagy éppen ellenkezőleg, kifejezetten éles határral különül el a bőrtől, esetleg a szélek mentén nyúlványok keletkeznek.


C = color (szín)


Fel kell figyelni az anyajegyek színének megváltozására, ha sötétedik vagy világosodik egy anyajegy. Feltűnhet a részben vagy egészében több színt (fekete, barna, kék, rózsaszín, fehér) tartalmazó anyajegy, vagy ha világos udvar alakul ki az anyajegy körül.


D = diameter (átmérő)


Alapvetően a fél centiméternél nagyobb anyajegyek magukban hordozzák a veszélyt, de orvoshoz kell fordulni, ha az anyajegy növekedésnek indul.


E = evolving (fejlődés, alakulás)


Gyakorlatilag bármilyen jellegű átalakulása az anyajegynek felkeltheti a gyanút, a fentieken kívül például, ha egy korábban lapos anyajegy előemelkedővé válik vagy, ha viszketni vagy vérezni, váladékozni kezd. Ilyenkor mindenképpen bőrgyógyásszal kell ellenőriztetni.

Rút kiskacsa: minden gyanús, ami különböző

Az ABCD szabályt 1985-ben alkották meg, majd 2004-ben bővült ki az ellenőrző lista ABCDE leírássá. Ehhez társult később a „rút kiskacsa” jel, amely a különbözőségre épít. A megfigyelések szerint ugyanis egy-egy személy egészséges anyajegyei mind színükben, mind méretükben, formájukban hasonlítanak egymásra, akkor is, ha kissé szabálytalanok. Ami nem igazodik a többihez, az gyanús lehet még az önvizsgálatok során is. Ezzel válhat teljessé a lista. Az angol éppen ezért az „ugly duckling” jelenséget gyakran „funny looking”-nak (furcsa kinézetű) is nevezik, így az F kezdőbetű illeszkedhet az ABC-s megnevezés végére.

A beszéd is számít: új bizonyíték a maszkok hatékonyságára

2025. május 27.



Újabb tudományos bizonyíték erősíti meg, hogy a maszkviselés a hétköznapi, normál beszélgetések során is hatékony eszköz a légúti fertőzések terjedésének visszaszorításában. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem közös kutatásának eredményei egy rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg. 

A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem együttműködésében megvalósult kutatás arra kereste a választ, hogy pontosan milyen méretű és mennyiségű részecskék jutnak a levegőbe beszéd közben, és hogyan szűrik ki ezeket a különböző típusú arcmaszkok. A kutatók ezzel a környezeti fizika, az aeroszol- és az orvostudomány legfrissebb eredményeit ötvözték. Külön érdekesség, hogy a munkában középiskolás diákok is aktívan részt vettek, és jelentős szerepet vállaltak a kísérletek lebonyolításában és az adatok elemzésében. 

A kutatók 28 egészséges önkéntest vizsgáltak egy speciálisan kialakított, zárt mérőkabinban, nagyfelbontású részecskespektrométer segítségével. A résztvevők maszkkal és maszk nélkül is beszéltek, miközben a kilélegzett részecskéket mérték. 
Az eredmények szerint a kilélegzett szubmikronos (10-6 m alatti) részecskék méreteloszlása mindenkinél hasonló mintázatot követ, de a kibocsátott mennyiség egyénenként hatalmas különbségeket mutatott – akár százszoros eltérések is előfordultak. A beszéd hangereje nagymértékben befolyásolja a kibocsátott részecskék számát – minél hangosabb valaki, annál több részecske kerül a levegőbe.

A kutatás három népszerű maszkot vizsgált: FFP2, sebészeti, illetve kétszövetes pamutmaszkokat.  

Az eredmények alapján: 
•    Az FFP2 és sebészeti maszkok valós használat során is kiválóan szűrték még a legkisebb (egy mikrométernél is kisebb) részecskéket is, átlagosan 80%-os hatékonysággal. 
•    A textilmaszkok ezzel szemben csak 50–60%-os hatékonyságot értek el, és ez nagyban függött attól is, mennyire jól illeszkedett a maszk az arcra.