Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A biológiai életkor meghatározásával, őssejt-stimulációval és oxigénterápiával növelhető az egészséges élettartam

Érdekességek2025. május 04.

Fotó: Influence Media

A dohányzás, a túlsúly, az alkohol, a mozgásszegény életmód és a stressz is nagy szerepet játszik az öregedésben. A modern orvostudománynak és a tudatos életmódnak köszönhetően azonban az élettartam kitolható, de nem mindegy, hogy a hosszú életet milyen minőségben éljük le. Magyarországon az egészségesen töltött évek száma a nőknél átlagosan csupán 63, a férfiaknál 61 év, míg a teljes átlagéletkor 75-84 év. A longevity abban segít, hogy az élet nagy része egészségben teljen – hangzott el az EndoLife Longevity Központ nyitóeseményén.

Longevity: hosszú, egészséges élet

A longevity a hosszú és egészséges élet tudatos megőrzésére irányuló törekvés. Nem csupán a várható élettartam meghosszabbítását jelenti, hanem a testi és szellemi frissesség megőrzését is. Az élettartam (lifespan) az ember teljes életéveinek számát jelenti, míg az egészségspan (healthspan) azoknak az éveknek az összessége, amelyeket az egyén krónikus betegségek nélkül, jó életminőségben él.

A longevity program a biológiai életkor – ami a sejtek, a szövetek és a szervek valós életkorát jelöli – meghatározásával, genetikai rizikófaktorok azonosításával, infúziós és vitamin kúrával, a sejtek regenerációját segítő kezeléssel és az őssejteket stimuláló oxigénterápiával igyekszik meghosszabbítani a várható egészséges élettartamot. A székesfehérvári Endo-Kapszula Magánorvosi Centrumban helyt kapó EndoLife Longevity Központban alkalmazott eljárásokat nemzetközi, széles körben elfogadott orvosi kutatásokra alapozzák. Az intézményt megnyitó eseménynek a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara adott otthont, ahol gyakorló orvosok, biológusok és táplálkozáskutató szakemberek járták körül a témát.

Stressz, alkohol, traumák és a testmozgás hiánya is gyorsíthatja az öregedést

Rövidíti az életet a dohányzás, a túlsúly, a mentális stressz, és az alkoholfogyasztás. Már egy korty alkohol is bántja a mikrobiomot, ezért egészségmegőrzés szempontjából zéró alkoholtolerancia javasolt. A stressztől a szervezet kifárad, szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegséget okozhat. A túlsúly szintén nagy probléma, a hazai lakosság mintegy 60%-a túlsúllyal él, ami a refluxtól egészen a rákos elváltozásokig számos betegség okozója. Emellett az öregedés folyamatát befolyásolhatják a különböző fertőzések is: a COVID például egyértelműen felgyorsította az érintettek biológiai óráját.


 

„A tudomány mai állása szerint az öregedés és a halál nem egy előre programozott genetikai folyamat. Bár a hosszú életnek genetikai okai is vannak, mi magunk is sokat tehetünk saját egészségünkért életmódbeli változtatásokkal. Hosszabb és egészségesebb élet érhető el mozgással, táplálkozással, időszakos böjtöléssel, azzal, hogy nem fogyasztunk alkoholt és nem dohányzunk, jól alszunk és vannak szociális interakcióink. A longevity mint tudomány nagyon sokat fejlődött az elmúlt 10 évben. Az Egyesült Államokban a legnagyobb egyetemeken biológusok kutatják és orvosok ültetik át a gyakorlatba a megszerzett ismereteket”mondta Prof. dr. Madácsy László, az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrum vezetője.

A „kék zónákban” egészségesebben élnek

A világ „kék zónáinak” (pl. Okinawa, Szardínia, Ikaria, Loma Linda) lakói akár 30%-kal hosszabb ideig és egészségesebben élnek. A kutatások arra világítottak rá, hogy ez nem csak az adott népcsoport előnyös genetikájának, hanem a környezeti és életmódbeli hatásoknak is köszönhető. A növényi alapú étrend és mértékletes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a szoros közösségi, családi kapcsolatok, a spirituális hovatartozás és a természetközeli életmód jellemzi az ott élők mindennapjait.

Ifj. Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke hozzátette, az öregedés nem lineárisan halad előre, az emberi élet során két csúcs tapasztalható, 45 éves korban és 60-61 év körül, amikor felgyorsul a folyamat. Szintén beindítják a biológiai órát a nagy traumák, műtétek és a komoly betegségek, ilyenkor hirtelen éveket lehet öregedni. A várandósság is befolyásolja a folyamatot: általában egy nő a 9 hónapos terhesség alatt 3-4 évet öregedhet. Jó hír viszont, hogy a szülést követően az anyák egy részénél a biológiai óra visszapörög; a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szoptatás visszatarthatja az öregedést. Emellett a testmozgás hiánya is jelentősen növelheti az öregedést, nagyobb rizikófaktor, mint a dohányzás és az elhízás. 

Őssejt-stimulációval és teljes értékű táplálkozással is javítható a biológiai életkor

Az elmúlt 10 évben drámaian megnőtt az ismeret arról, hogy mitől öregszünk. Mintegy 12 központi okra vezethető vissza, melyek között a genetikai hibák felgyülemlése, a bélflóra és a fehérjék lebontásának változása is szerepel. Idővel kevesebb lesz az őssejtünk és felszabadulnak a nem hasznos, elöregedett sejtek is. Mindegyik folyamat befolyásolható gyógyszerekkel és helyes életmóddal.

dr. Fehér Attila, a SynergoLab orvosigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az ember sejtjeinek 90%-át baktériumok adják, melyek fontos szerepet játszanak többek között a tápanyagcsere irányításában, az immunreakciók szabályozásában és a vitamin termelésben is. A betegségek 90%-a kapcsolatba hozható a mikrobiom állapotával; ha egyensúlya felbomlik, akkor az folyamatos krónikus gyulladássá alakulhat át és bármelyik szervet megtámadhatja, ezáltal is előidézve a gyorsabb öregedést.

dr. Bugris Valéria vezető táplálkozáskutató, biokémikus kiemelte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a 2021-2030 közötti időszakot az egészséges időskor évtizedévé nyilvánította. Ha úgy tekintünk az öregedésre, mint betegségre, akkor meg lehet nézni, hogy az hogyan gyógyítható. A helyi jellegű, teljes értékű fehérjét, zsírt, szénhidrátot és rostokat tartalmazó, természetes és kevésbé feldolgozott ételek fogyasztása hozzájárul az egészség megőrzéséhez.

„Érdemes a nulladik pontban meghatározni a genetikánkat, és személyre szabottan megnézni, hogy melyik az a szervrendszer, ami az egészséges állapotot és az életben maradást a legjobban korlátozza. Ezen ismeretekkel tudjuk célzottan befolyásolni akár gyógyszerekkel, étrendkiegészítőkkel, vagy fizikai terápiával az öregedést. Központunkban a biológiai életkor meghatározása és komplex állapotfelmérés mellett sejtregenerációs és hajszálér javító kúra, őssejtstimulációs oxigénterápia, személyre szabott táplálékkiegészítő program, infúziós kezelések és vitaminkúrák is rendelkezésre állnak. Az innovatív okosgyűrűk pedig lehetővé teszik a folyamatos egészségfigyelést” – tette hozzá Prof. dr. Madácsy László.

A longevity egy nagyon új, robbanásszerűen fejlődő tudományág. A világon rohamtempóban népszerűsödnek különböző technológiák és lehetőségek, amelyekkel különféle hatásokat és ellenhatásokat lehet elérni sejtjeink regenerációjában. Nagy szükség van az átfogó, holisztikus és tudományosan átgondolt irányításra, hiszen ezen folyamatok rendkívül komplexek és relatíve ismeretlenek az emberek többsége számára. Természetesen az életmód és a folyamatos odafigyelés alapjai nélkül – csakúgy mint az orvostudományban – nehéz érdemi javulást elérni, de a technológia fejlődési iránya rendkívül izgalmas új lehetőségeket vetít a közeljövőnkbe.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.