Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A bőrgyógyász tanácsai leégés esetén

Érdekességek2024. augusztus 24.

Megfelelő védekezés nélkül nem kell túl sok idő, hogy a kánikulában leégjünk a napon. Dr. Pánczél Gitta, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza elmondja, melyek a legfontosabb teendők ilyenkor és miért kell óvakodni a gyakori napégéstől.

Fotó: gettyimages.comMit kell tenni leégés esetén?

Ha már megtörtént a baj, és fájdalmasan leégett a bőrünk a napon, az első legfontosabb teendő, hogy menjünk el a napról, húzódjunk be a lakásba, vagy bármilyen beltérbe. Ezen kívül az alábbi teendőket érdemes véghezvinni:
Vegyünk hűvös vagy hideg zuhanyt! Ez a módszer jól enyhíti a fájdalmat, különösen, ha nem teljesen szárazra törölve magunkat, testápolót kenünk a bőrre, ami segít enyhíteni a bőr kiszáradását.
Használhatunk aloe vera tartalmú hidratálót, ami segít a leégett bőr gyógyulásában. Beválhatnak a kifejezetten napozás utáni krémek és balzsamok, amelyek általában antioxidáns tulajdonságú vitaminokat, panthenolt, allantoint tartalmaznak, elősegítve a bőr regenerálódását, és csökkentik a gyulladást. A sokat emlegetett tejföl valójában nem segíti a gyógyulást, de az igaz, hogy hidegen felkenve jól hűsíti a bőrt.
Ha erős fájdalom társul a leégés mellé, láz vagy fejfájás jelentkezik, vénynélküli fájdalom-, és lázcsillapítókkal érdemes csökkenteni azokat.  Ám ha a láz, a fejfájás nem múlik, hányás társul mellé vagy nagyfokú az égés, ajánlatos orvoshoz fordulni segítségért.
Ilyenkor még a szokásosnál is többet ajánlott inni, ugyanis a leégés nedvességet von el a bőr felszínéről. Minél több vizet iszunk, annál hatékonyabban megelőzhetjük a dehidrációt.
Amennyiben hólyagok jelennek meg a bőrön, elsősorban tartóztassuk meg magunkat annak nyomkodásától. Ha viszont maguktól felszakadnak, érdemes fertőtleníti a területet, nehogy elfertőződjenek. Ha erősen felhólyagosodik a leégett bőr, inkább mutassuk meg orvosnak!
Védjük a leégett bőrt a testet fedő, jól szellőző, könnyű ruhákkal, ha a szabadban vagyunk, bár komolyabb esetben egy napot érdemes házon belül töltve hűsölni. 

Miért fontos kerülni a leégést?

Bár a leégés inkább csak egy átmeneti kellemetlenségnek tűnik, de fontos, hogy komolyan vegyük, és lehetőleg kerüljük el. A bőr ugyanis minden napfényen töltött óra káros hatását megőrzi, és mintegy összeadva raktározza. Vagyis minden egyes napozással és leégéssel egyre növekszik a későbbi a bőrdaganatok kialakulásának esélye. Tehát már csecsemőkortól fontos a fényvédelem, a felnőttek felelőssége, hogy ezt a kezdetektől megtanítsák a kicsiknek, akiket különösen nem szabad 11 és 15 óra közt a tűző napon hagyni. Ezen kívül fontos, hogy bőrtípustól függően legalább évente-kétévente vegyünk részt bőrgyógyászati szűrésen, ha pedig gyanús elváltozást fedezünk fel a bőrön, minél előbb forduljunk bőrgyógyászhoz – hangsúlyozza dr. Pánczél Gitta, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza.


Fotó: 123rf.com

Mire kell felfigyelni?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.