Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

Érdekességek2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Fotó: rawpixel © 123RF.comAz egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.


A megelőzés egyszerűbb, mint gondolnánk

Szerencsére egyre több eszköz áll rendelkezésre az ülő életmód következményeinek csökkentésére. A legfontosabb a rendszeres mozgás beépítése a mindennapokba – de ehhez nem feltétlenül órákig tartó edzésre van szükségünk. Íme néhány tipp a megelőzésre:

„Az ülő életmód következményei – mint a keringési zavarok vagy az izomfeszülések – hosszú távon komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek, de a megelőzés jóval egyszerűbb, mint gondolnánk. Már az is jelentős hatással bír, ha óránként néhány percre felállunk, átmozgatjuk magunkat, és beépítjük a rendszeres, akár rövidebb testmozgást a napirendünkbe. Emellett a megfelelő folyadékfogyasztás és az antioxidánsokban gazdag, gyulladáscsökkentő hatású étrend kulcsszerepet játszik a szöveti regenerációban és a keringés támogatásában” – emelte ki Dr. Kelen Ákos, a Dr. Kelen márka termékfejlesztő szakgyógyszerésze.

A helyileg alkalmazható készítmények is hatékony kiegészítést nyújthatnak. A természetes összetevőket – például vadgesztenyét, koffeint vagy gyömbért – tartalmazó helyi készítmények hatékonyan frissítik a fáradt lábakat.

 „Az ilyen hatóanyagtartalmú krémek vagy gélek serkentik a vérkeringést, enyhítik az izomfeszülést és csökkentik a lábak nehéz, fáradt érzetét. Könnyű használni ezeket akár napközben is – például egy irodai ebédszünetben vagy este lefekvés előtt. Nemcsak kellemes, hűsítő érzést nyújtanak, de rendszeres alkalmazásukkal hozzájárulhatnak a visszérproblémák és a keringési elégtelenség megelőzéséhez is” -tette hozzá a szakértő.

A jövő egészsége a jelen döntésein múlik

Az ülő életmód nem csupán kényelmi kérdés, hanem egy sokoldalú, súlyos következményekkel járó egészségügyi kihívás, amely komplex megelőzést és szemléletváltást igényel. Bár sokak számára elkerülhetetlen, mégis sokat tehetünk azért, hogy ellensúlyozzuk káros hatásait. A tudatos életmód, a célzott mozgásprogramok, valamint a korszerű, természetes hatóanyagokra épülő készítmények együttesen már képesek lehetnek megelőzni vagy lassítani a komolyabb panaszok kialakulását. A test nem felejt – és hosszú távon meghálálja a törődést.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Magas vérnyomás fiatalon – mi lehet az oka?

2025. június 21.

A magas vérnyomást általában az idősebbek betegségének gondoljuk, miközben a 20-40 éves korosztály nyolc tagja közül egy szintén ezzel a betegséggel él. De vajon mi lehet az oka annak, ha már ilyen fiatalon magas értékek alakulnak ki valakinél, és mindenképpen szükség van-e vérnyomáscsökkentőre akár már huszonévesen? Dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa adott választ a kérdésekre.

Mi okozhatja a fiataloknál kialakuló magas vérnyomást?

A magas vérnyomás egyik leggyakoribb közvetlen kiváltó oka az artériák szűkülete, ami miatt a vérnek nagyobb nyomással kell áramolni, hogy eljusson mindenhová. Mivel pedig az érszűkület előfordulása az életkor előrehaladtával egyre jellemzőbb, így a magas vérnyomás kockázata is nő az idősödéssel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fiatalabbak nem szembesülhetnek a hipertónia diagnózisával, amelynek a genetikán kívül életmódbeli okai is lehetnek. Ezek döntően az alábbiak:
– Túlsúly, elhízás: a 25-nél magasabb BMI és a magas derék-csípő arány alapján kiszámított súlyfelesleg szinte minden betegségnél rizikófaktornak számít.
– Dohányzás: az egyik legjelentősebb, megváltoztatható kockázati tényező.
– Alkoholfogyasztás: kutatások alapján a rendszeres alkoholfogyasztás hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. (Ugyancsak igaz ez az illegális drogokra.)
– Mozgásszegény életmód: heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás és 2 alkalom erősítő edzés lenne az a mozgásmennyiség, ami már csökkentené a magas vérnyomás kockázatát, de ez csak keveseknél teljesül.
– Só- és vörös hús fogyasztás: napi 10 grammnál több só bevitele erősen emeli a vérnyomást, korábbi tanulmányok pedig ezt igazolták a heti kettőnél több alkalom vörös hús fogyasztásnál is.
– Egyes gyógyszerek: többféle gyógyszernek is lehet vérnyomásemelő mellékhatása, így például az ösztrogén tartalmú fogamzásgátlóknak, egyes gyulladáscsökkentőknek és antidepresszánsoknak.
– Bizonyos betegségek: a vesebetegségek, a pajzsmirigy alulműködés és az alvási apnoé is hozzájárulhat a hipertónia kialakulásához.

Labor- és szűrővizsgálattal már korai fázisban kideríthetők a betegségek, szövődmények

2025. június 20.

Tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra fényt deríthet a laborvizsgálat.

Az orvostudománynak mindig is a jó egészségben eltöltött hosszú élet volt a célja, ami magában foglalja a fizikai, szellemi, érzelmi és szociális jóllétet. Úgy gondolom, hogy a longevity azért is vált felkapott trenddé, mert az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a krónikus betegek száma, a szakemberek pedig igyekeznek felhívni a figyelmet a betegségek megelőzésére, korai felismerésére és a megfelelő kezelés fontosságára. régebben tünet vagy panasz esetén fordultunk csak orvoshoz, ma viszont már az a cél, hogy a legújabb diagnosztikai módszerek segítségével tünetmentes állapotban ismerjük fel a betegségeket. Az ún. nagyrutin laborvizsgálat két részből, vérvételből és vizeletvizsgálatból áll, melyhez háziorvosi beutaló szükséges. Ez megmutatja a vérsüllyedést, a máj- és vesefunkciót, a koleszterin-, a vas- és vércukorszintet, a véralvadási paramétereket és a pajzsmirigy működését. Vannak azonban olyan speciális – tumormarker, pajzsmirigy, PSA (prosztataspecifikus antigénszint) – vizsgálatok, melyekhez külön szakorvosi (pl. endokrinológus, urológus) beutalóra van szükség.

Hogyan készüljünk a laborvizsgálatra?

A laborvizsgálat előtt legalább egy órával kerülni kell a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a fizikai aktivitást. Minden esetben éhgyomorra kell érkezni a helyszínre. A vérvétel előtt már 8–12 órával a vízen kívül semmit nem lehet fogyasztani, a kellő mennyiségű csapvíz vagy ízesítés nélküli ásványvíz azonban segíti a szervezetet a vér termelésében, ezért gyorsabban és könnyebben történik a mintavétel. A vizelet leadása steril, akár gyógyszertárban elérhető tartályban történik, de az adott helyszínen is kérhető ilyen gyűjtőtégely. Fontos, hogy a reggeli első középsugaras vizelet legyen összegyűjtve, előtte megmosakodva, hogy kórokozók ne kerülhessenek a mintába. Kellő elővigyázatossággal ez otthon is elvégezhető.

Vizsgálat, de mikor?

Fiatal nőknél és kamaszoknál a szervezet vasháztartásának ellenőrzése kiemelten fontos fáradékonyság vagy gyors testmagasság-növekedés esetén.


Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább ötévente.
Harmincéves kor alatt panaszok esetén vagy életmódváltásnál, ill. fogyókúra előtt.
Ötven év fölött emésztőrendszeri, hormonháztartást érintő panaszoknál, vastagbélrákszűrésnél székletvizsgálatra is szükség lehet.
Krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat.


A laboratóriumi vizsgálatok hozzájárulnak a betegségek korai felismeréséhez, felmérik az ember általános egészségi állapotát, segítségével a különböző kezelések nyomon követését is elősegítik.

Tízből nyolc magyar felnőttnek már nincs meg az összes foga

2025. június 20.

Modern fogpótlási megoldások segíthetnek legyőzni a szégyenérzetet

A magyar lakosság az utolsó helyen áll az Európai Unióban a természetes fogakkal rendelkezők arányát tekintve. Míg az uniós átlag 41%, addig itthon mindössze az emberek kevesebb mint ötödének van meg az összes foga – derül ki az Eurobarometer adataiból. A magyarok elsősorban váratlan kiadásokra (60%), autóra, lakásra (37%) vagy utazásra tesznek félre, a fogaik állapotának rendezése nem szerepel a leggyakoribb megtakarítási célok között. Pedig a foghiány nemcsak esztétikai probléma, a rágási képesség elvesztésével, egyéb testi tünetekkel, az arckifejezés torzulásával és nem utolsósorban lelki nehézségekkel is jár. Az érintettek nagy része képes lenne beruházni minőségi fogpótlásra, mégsem teszi, részben a kivehető fogsorhoz kapcsolódó negatív sztereotípiák, részben a félelem miatt. Pedig a modern fogpótlási technológiák már csaknem fájdalommentesek, és jóval többet tudnak, mint azt a legtöbben gondolnák.

Hetente mintegy 400 ember érdeklődik Magyarország első, kizárólag protézisrögzítésre és műfogsorkészítésre specializálódott szakértőitől arról, „hogyan nyerhetné vissza a rágási képességét.” Legtöbbjük részben vagy már teljesen elveszítette a fogazatát.

„A fogak hiánya túlmutat a rágási nehézségeken. Az állkapocs stabilitása, a fogak összeszorítása hozzájárul a test izmainak összehangolt működéséhez, segíti az erőkifejtést. Fogak nélkül ez a képesség megszűnik. A megváltozott arcberendezés rombolhatja az önértékelést is. Azonban a szégyenérzet és a fogászati beavatkozástól való félelem – főként a korábbi negatív tapasztalatok, esetleges traumák miatt – tovább nehezíti a helyzetet” – magyarázza dr. Szabó László, fogszakorvos, protézisrögzítés-szakértő.

Még élnek az előítéletek a kivehető fogsorról

„Amikor az ember elveszíti az utolsó fogait, az pszichésen is nagy megterhelést jelent az emberek számára. Egy gondos fogorvos igyekszik a műfogsorhoz kapcsolódó pszichés problémákat is megoldani. A páciensek egyik része teljesen elzárkózik a kivehető fogsor lehetőségétől, másoknál ez nem okoz problémát, de nyilván a pénztárca is dönt. Mi elsősorban azokat szólítjuk meg, akik érzik, hogy a fogazatuk állapota már kritikus, és félő, hogy elveszítik a megmaradt fogaikat is. Ezek az emberek jellemzően már rendelkeznek valamilyen fogpótlással, amely instabillá vált, fájdalmat okoz, vagy már alig tudnak vele rágni. Sokan közülük a néhány megmaradt saját foggal próbálnak boldogulni, de tisztában vannak vele, hogy eljön az a pont, amikor valamilyen megoldást kell találniuk” – mondja a fogszakorvos.A fogorvoslás napjainkban főképp a nagy, komoly, implantációs műtétekkel járó beavatkozásokra és a rögzített pótlásokra fókuszál. Az egyetemi oktatásban is ezen van a hangsúly. A kivehető fogsorok készítésének presztízse alacsonyabb, pedig a rögzített, kivehető fogsorok készítése egyedi szaktudást igényel, mind a fogorvos, mind a fogtechnikai laboratórium oldaláról. Ma már rendelkezésre állnak olyan innovatív technológiák, amelyekkel valóban jó minőségű pótlást lehet készíteni.

„Az embereket sok esetben riasztja a kivehető protézis fogalma a hozzá kapcsolódó előítéletek miatt. Pedig egy korszerű, minőségi kivehető fogsor már régen meghaladta azt a képet, amikor a fogsor éjszaka egy pohárban van az éjjeliszekrényen. Mindössze a reggeli és az esti tisztítás idejére szükséges eltávolítani, és alvás közben is viselhető. Természetesen igényel bizonyos kompromisszumokat a mindennapokban ez a megoldás is, de a páciensek beszámolója szerint akár diót is lehet vele ropogtatni” – hangsúlyozza dr. Szabó László.