Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A csontpótlásról – Honnan hová?

Érdekességek2025. január 23.

Fotó: tiumentseva © 123RF.com

A legtöbb törésnél előfordulhat, hogy a csontosodás nem jön létre vagy nem tökéletes. Ilyenkor műtét szükséges, csontot kell átültetni. De honnan és hogyan?

A csontok műtéti ellátásának egyik legizgalmasabb területe a csontátültetés, ami a különböző okokból kialakult hiányok pótlására szolgál. De mitől alakul ki ez az állapot, ami létrejöhet a csontszövet szivacsos és kérgi részén egyaránt? Leggyakrabban baleset következtében, ilyenkor a szivacsos állomány zömítéses törése során üreg marad vissza a helyükre igazított, kiemelt csontrészek között, mögött.

• A kérgi csontállományban főként darabos vagy nyílt törés esetén keletkezik hiány, amikor egyes darabok elhalhatnak vagy kilökődhetnek.

• Daganatos megbetegedések is okozhatnak hasonló problémát. Bármilyen eredetű is a csonthiány, a szervezet megpróbálja magától kitelíteni, ami kisebb kiterjedés esetében elegendő is. Mivel a nagyobb üregek spontán telődése korlátozott és időben elhúzódó lenne, általában szükség van a művi csontpótlásra. Biológiailag legelőnyösebb a saját csont alkalmazása, de kiterjedtebb esetekben más megoldás is szóba jön. Átültetéskor fontos az átültetett csont minősége mellett a befogadóhely jó vérellátása is, mert csak így remélhető a teljes beépülés. Lényeges, hogy az átültetett csontot stabilan rögzítsük. Leggyakoribb a szivacsos csontállomány átültetése, amit általában a csípőlapátból nyerünk. Ha a mechanikus stabilitás fokozása is követelmény, ún. corticospongiosus blokkot kell kivenni, ebben az esetben a szivacsos állományhoz egy keményebb csontkéregdarab is tartozik. Kisebb mennyiségű szivacsos csont nyerhető a sípcsont fejéből, az orsócsont csukló felőli, vagy a singcsont könyök felőli végéből is. Az átültetést bizonyos esetekben rögtön az első ellátáskor elvégezzük, pl. a sípcsontfej benyomatásos törésénél a zömülés következtében kialakult üreg kitöltésére. Másodlagos átültetést elhúzódó törésgyógyulás, álízület kezelésére alkalmazunk. Ha a saját csont nem elegendő, segítségül hívhatjuk a csontbankot, ahol emberi csontkészítmények állnak rendelkezésre, melyeket általában a csípőprotézis-műtétek során eltávolított combcsontfejekből készítik.


Dr. Boross György
ortopéd, kézsebész, baleseti sebész
drboross@drboross.com
www.drboross.com


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Óvja szeme világát!

2026. szeptember 17.

Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, akárcsak egy középkori várkastélyba, érzékszerveink pedig a lõrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.

De ami összeáll ezekbõl az információ-mozaikkövekbõl, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhetõ része.

"Szûkülõ" világ

És mi van akkor, ha valamelyik érzékszervünk nem mûködik jól? Még annyit sem érzékelhetünk, mint amennyi megadatott! Nem pusztán egészségügyi problémáról, kisebb kellemetlenségrõl van szó, amely megnehezíti életünket, sokkal több forog kockán: érzékelõ-antennánkkal együtt világképünk is eltorzulhat!

A szem esetében különösen kritikus a helyzet, hiszen a valóságról alkotott modellünket mintegy háromnegyed részben a vizuális információk alapján alkotjuk meg. Anyanyelvünk tükrébe nézve látjuk meg igazán, mennyire fontos is nekünk a szemünk: ha valamit féltünk, azt mondjuk, úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére!

A pattanásos bõr

2026. szeptember 17.

A faggyúmirigyek termelte zsírsavak a testhõmérsékleten folyamatosan ürülnek a bõrfelszínre, és rendszeresen távoznak a faggyúmirigyek kamrácskáiból. A csökkent mûködésük következtében a faggyúcsapok a kivezetõ járatokba rekedhetnek, beszáradva lezárhatják a folyamatos kiürülés útját. A mitesszerek kezdetben csupán tûszúrásnyi pontoknak látszanak. 

A faggyú állandó termelõdésével apró göbcsékké növekednek, fertõzõdve pedig kisebb, gennyes hólyagcsák képében okoznak feszülõ fájdalmat. A gyógyulást követõen pedig hegek maradhatnak vissza az arcon vagy a test más bõrfelszínein. Az izzadságmirigyek kivezetõ csövecskéinek elzáródásai csupán apró, kölesnyi nagyságú kiboltosulásokat kelthetnek a szaruréteg alatt. A jelenségek semmiféle kellemetlenséggel nem járnak, csupán a gyógyuláskor viszketnek és lemezesen hámlanak.

A pattanásos bõr kialakulásának oka a szervezet mûködési hibái között keresendõ, nem lehet csak a hormonális rendszer zavarára vagy az anyagcserezavarra, ápolatlanságra stb. fogni.

Egy gyakori panasz: a hajhullás

2026. szeptember 16.

Ugye varázsütésre nem fog megoldódni a problémánk, amikor azt tapasztaljuk, hogy hull a hajunk? Az év minden szakában tanácsos áttekintenünk, hogyan ügyeljünk hajunk egészségére, és milyen kezeléssel állítsuk meg a hajhullást. A kulcsszó a türelem, mert azonnali változás senkitõl és semmilyen "csodaszertõl" nem várható. Ha netán mégsem hiszünk a sikerben, készítsünk hajunk jelenlegi állapotáról egy fotót, és néhány hónapos gondos törõdés, ápolás után egy másikat. Látni fogjuk a különbséget, persze csak ha megfogadjuk a jó tanácsokat...

Megtalálni az okokat

A nõi haj hullásának okaira nem könnyû rájönni: kész nyomozást igényel, hogy megtaláljuk a sok "gyanúsított" közül az igazi bûnöst! Még mielõtt orvoshoz fordulnánk, nyugtalankodás helyett - megfigyeléseinkre alapozva - mi is sikerrel járhatunk.

Fõleg tavasszal és õsszel hull a hajunk? Ez a szezonális "vedlés" természetes, és nem ad különösebb aggodalomra okot, ha nem tart tovább három hónapnál, és utána visszatér hajunk növekedése a régi kerékvágásba. Ugyanez a helyzet, ha sebészeti beavatkozás vagy gyógyszeres kezelés után következik be a hajhullás. De ha tartósan és erõsen ritkul, forduljunk orvoshoz: vérszegénységrõl, pajzsmirigyproblémáról lehet szó...