Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A csontritkulás megelőzése: alappillér a táplálkozás és a mozgás

Érdekességek2025. augusztus 10.

Fotó: rawpixel © 123RF.comA csontritkulás megelőzése egy nagyon jól kutatott terület, amelynek eredményei megmutatják, hogy milyen ételekkel lehet a megfelelő mennyiségű kalciumot, foszfort, magnéziumot bevinni a szervezetünkbe, valamint a D-vitamin előanyagait előállítani.

Nem javasolt az energiaszegény étrend alkalmazása, különösen igaz ez a posztmenopauzában lévő nők esetében, hiszen az alacsony testsúly fokozza a csontritkulás kockázatát, míg a mérsékelt túlsúly védő hatású is lehet. A csontok szempontjából előnyös lehet a javasolt fehérjemennyiségnél nagyobb mennyiség bevitele. Ajánlott rendszeresen fogyasztani omega-3 zsírsavakat és rostokat, továbbá elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin- és kalciumbevitel, valamint a K-, C- és B-vitaminok, illetve a cink, réz, fluor, magnézium, kálium, vas, mangán, szilícium és bór megfelelő szintjének biztosítása a szervezetben.


Forrás: sherlockrehab.hu

Igyunk kecsketejet, bivalytejet, a foszfortartalmuk miatt növeljük a halak, halételeket, tengeri herkentyűk arányát az étrendünkben, de a tojások, a máj, a lenmag, a szezámmag és a zöld színű zöldségek étrendbe iktatása is hatékony lehet. A túlzott cukor- és telített zsírbevitelt azonban kerülni kell.

Mozgás

Olyan gyakorlatokat és mozgásformákat célszerű bevezetni és rendszeresen végezni, amelyek segítik a csonttömeg megtartását vagy visszanyerését. A mozgás során a csontokat olyan terhelés éri, ami mikroszkopikus repedéseket idéz elő a csontszövetben. Ezek az apró károsodások fontos jelzéseket küldenek a szervezetnek: a csontban található speciális érzékelő sejtek azonosítják a sérüléseket, és aktiválják a csontbontó sejteket, hogy eltávolítsák a károsodott részeket. Ezután a csontépítő sejtek lépnek működésbe, amelyek új, megerősített csontszövetet építenek a korábbi helyére. Az újonnan kialakult szövet különösen ellenállóvá válik azon az oldalon, ahonnan a terhelés érkezett. A folyamat ismétlődésével egyre erősebb csontállomány alakul ki.

A D-vitamin, kalcium és más tápanyagok az egész folyamat „építőanyagai” – azonban ezek csak akkor épülnek be hatékonyan, ha mozgás útján megérkezik a terhelési inger is. A futás, a tánc, a trambulinozás, az aerobik és a túrázás olyan mozgásformák, amelyek során sokszor érkezünk lábra, így kifejezetten jótékonyak a csontsűrűség megtartásában. Emellett az erősítő gyakorlatok is hozzájárulnak a csontok egészségéhez, mivel növelik az izomerőt és az izomtömeget, amely képes nagyobb terhelést kifejteni a csontokra. A mozgás az öreg, elhasználódott csontsejtek lebontását is segíti.

A nők esetében a következő jelentős állomást a menopauza jelenti, amikor az ösztrogén hormon csökkenése miatt megszűnik annak kalciumbeépítő hatása. Ettől az életszakasztól kezdve különösen fontos a rendszeres csontsűrűségmérés, és szükség esetén a megfelelő kezelés elindítása.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Z generáció: Hogyan hat a digitális élet a mozgásra?

2026. szeptember 15.

A Z generáció életének természetes része a digitális jelenlét. Az okostelefonok, a közösségi média és az online kommunikáció gyakorlatilag a születésük óta körülveszik őket. A tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és sokszor még a kikapcsolódás is a képernyőkhöz kötődik. Bár a technológia számos előnnyel jár, az egyre inkább ülő életmód a test működésére is hatással van.



A hosszú ideig tartó képernyőhasználat, a kevés mozgás és a tartós statikus testhelyzetek miatt a Z generáció tagjainál is egyre gyakrabban jelennek meg olyan panaszok, amelyeket korábban inkább az idősebb korosztályokra voltak jellemzőek. A nyakfájás, a vállfeszülés, a derékpanaszok vagy az általános fáradtság ma már nem ritka a fiatalok körében sem. Ezek a tünetek azonban nem egyik napról a másikra alakulnak ki, hanem fokozatosan, a mindennapi szokások következményeként.

A digitális élet új testtartása

A modern technológia használata gyakran együtt jár az előrehajtott fejtartással, a görnyedt háttal és a hosszú ideig fenntartott ülőhelyzettel. Telefonhasználat közben sokan automatikusan lefelé néznek, míg a laptop előtti munka vagy tanulás során a vállak előreesnek, a hátizmok pedig folyamatos terhelés alatt maradnak. Ez a testhelyzet idővel fokozhatja:


a nyak- és vállövi feszülést,
a hátfájást,
a derékpanaszokat,
a fejfájás kialakulásának esélyét is.


A probléma tehát nem önmagában a technológia használata, hanem az, hogy a test hosszú időn keresztül kevés változatossággal, szinte mozdulatlan helyzetben marad.

A PCOS új változata a PMOS

2026. szeptember 15.

A korábban használt PCOS, azaz a policisztás ovárium szindróma új nevet kapott: poliendokrin metabolikus ovárium szindróma (PMOS).

Az új elnevezés pontosabban tükrözi a betegség komplex természetét, hiszen nemcsak a reproduktív rendszert, hanem az anyagcserét is érinti. A betegség a reproduktív korban lévő nők kb. 10–15%-ánál fordul elő.

Diagnosztikájához a három fő kritériumból kettő egyidejű megléte szükséges.


Hiányzó vagy ritka ovuláció, mely a gyakorlatban 35 napnál hosszabb ciklusokat jelent.
Kismedencei ultrahangvizsgálat során a petefészkek „policisztás” szerkezete, melyek tulajdonképpen nem valódi ciszták, hanem az érésben megrekedt, kis méretű tüszők.
Magas férfihormonszintek klinikai vagy laboratóriumi jelei. Ez lehet a hirsutizmus, mely erős, sötét szőrzet megjelenését jelenti férfiakra jellemző testtájakon, mint a bajusz, áll, mellkas, köldök alatti terület, derék, farpofák és belső combok. Idetartozik még a súlyos akne, valamint a fejtetőn jelentkező kopaszodás.


A minimum két kritérium megléte mellett azonban van még egy fontos kitétel: minden hasonló tüneteket okozó egyéb betegséget ki kell zárni. Ebből már látható, hogy a PMOS diagnosztizálásához komplex kivizsgálás szükséges:


részletes anamnézisfelvétel,
fizikális vizsgálat,
kismedencei ultrahang,
laboratóriumi vizsgálat.

Óvjuk környezetünket!

2026. szeptember 14.

Hőség, hőkatlan, hőkupola, aszály, vízhiány, földrengések… Mi történik? Talán mi okozzuk mindezt? A kutatók szerint az elmúlt 100 évben több állat- és madárfaj halt ki, mint az azelőtti 12 ezer évben, ami az utolsó jégkorszak óta eltelt.

Irtjuk a fákat, az erdőket, a föld tüdejének mondott amazóniai esőerdő részeit, mert a „civilizációnknak” kell a terület. A Föld felszínét az űrtől csak kb. 40 mérföldnyi atmoszféra választja el. Nyolc milliárd ember számára ez csak 40 mérföldnyi levegő! És akkor az állatokról még nem is beszéltünk, amelyek között vannak számunkra nagyon fontos haszon- és társállatok, ők is lélegeznek.

A fák és a növények biztosítják számunkra az oxigént, vagyis az életet. Kizárólag azért tudunk élni itt a Földön, mert a fák és a növények folyamatosan megújítják nekünk az oxigéntartalékunkat, és tőlük kapjuk a gyümölcsöket, zöldségeket is. Közvetve az állati húst is, mert azok pedig növényeket esznek.