Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A cukorbetegség előszobája az inzulinrezisztencia

Érdekességek2025. május 23.

Miért kell ezzel foglalkozni?

A szűrővizsgálatok a még panaszmentes egyénnél lehetővé teszik a betegségek korai stádiumban való felismerését, ami nagymértékben növeli a gyógyulás esélyét és az életminőséget.

Fotó: designer491 © 123RF.comNe csak akkor látogassa meg a háziorvosát, ha problémája van, hanem akkor is, ha nincs semmi baja! Egészsége megőrzése érdekében javasolt évente nagylabort elvégeztetni. Bizonyos esetekben kiegészítő vizsgálatot rendelhet el a háziorvos, figyelembe véve az ön egyéni kórelőzményét. A 120 perces cukorterheléses vizsgálatot nem rutinszerűen végezzük, hanem a 2-es típusú cukorbetegségre fokozott rizikójú betegeknél. A cukorterheléses vizsgálattal szénhidrátanyagcsere-zavart, inzulinrezisztenciát, vagy éppen eddig fel nem fedezett cukorbetegséget is kiszűrhetünk. Így időben beavatkozhatunk, mellyel a diabétesz rettegett szövődményeit (agyi infarktus, szívbetegség, vesebetegség, érszűkület…) megelőzhetjük.

Ki a veszélyeztetett a 2-es típusú cukorbetegség előfordulására?

Mi az inzulinrezisztencia?

Az inzulinrezisztencia egy betegségmegelőző állapotnak tekinthető, ami a cukorbetegség előszobája. Az inzulinrezisztencia az, amikor a sejtek egyszerűen nem hallgatnak az inzulin nevű hormonra, ami a vércukorszintjének szabályozásáért felelős. A sejtek nem veszik fel a cukrot, ami aztán a vérben kering és a hasnyálmirigy túlműködése révén fokozott inzulinelválasztással reagál, hogy még egyensúlyban tudja tartani a vércukrot. Inzulinrezisztencia fennállásáról pontosabb képet ad, ha a 120 perces cukorterheléses vizsgálatot több időpontban levett vérmintákból inzulinszintméréssel kiegészítjük. Ezt a vizsgálatot szakorvos indikálhatja (pl. belgyógyász, diabetológus, endokrinológus).


Miért fontos kiszűrni az inzulinrezisztenciát?

Nem csak a nőket érinti!

Tévedés azt gondolni, hogy az inzulinrezisztencia a nők kiváltsága. 40 éves kor után a férfiak gyakran tapasztalják, hogy a hasuk környékén megnövekszik a zsír. Ez nem csupán esztétikai kérdés, hanem komoly egészségügyi kockázatokkal is jár. Az állandó fáradtság és éhségérzet, fogyási sikertelenség, libidócsökkenés is árulkodó jel lehet az inzulinrezisztenciára.

Hogyan kezeljük?

Három alappilléren nyugszik a kezelés:

Érdemes évente konzultálnia háziorvosával vagy felkeresnie belgyógyászt és a szükséges szűrővizsgálatokról egyeztetni. Számos betegséget vagy betegségmegelőző állapotot időben felfedezhetünk a szűrővizsgálatokkal, így időben megkezdve a kezelést, akár a betegséget visszafordíthatjuk, ill. megelőzhetjük vagy késleltethetjük a szövődmények kialakulását. Az egészségmegőrzésnek és a betegségek megelőzésének két fontos alappillére az egészséges életmód és a rendszeres szűrővizsgálatok.

Menjünk el szűrővizsgálatokra, figyeljünk oda a testünkre és annak jelzéseire!

Dr. Gyöngy Andrea
belgyógyász, diabetológus adjunktus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Aludj jól – élj jobban!

2026. április 08.

Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.

Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.

A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.

Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.

Fontosak az egészségügyi szűrések

2026. április 08.

Fontos az edukáció és fontos a hozzáférhetőség megteremtése is

Egészségügyi állapotunkat, fizikai jóllétünket, egészségben eltöltött életéveink számát, megelőzhető betegségeink prevencióját csak kisebb részben határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Foglalkozzunk azzal, ami rajtunk áll és nagyrészt meghatározza az életünket!

– Dr. Fendler Judit egészségügyi szakközgazdász, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szívügyének tekinti a betegek orientálását az egészségügyi szűrések felé, hisz szakemberként látja az ellentmondást a lehetőségek és az alkalmazások között. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az egészségügyi mutatókban, ha a szűrések pozitív hatásait kihasználnák a betegek.
Miért és hogyan gondolod mindezt?

– Egészségügyi közgazdászként látom azt az óriási ellentmondást, hogy a várható, egészségben eltöltött élettartamra, vagy az elkerülhető halálokokra vonatkozó mutatóink Európában a legrosszabbak között vannak annak ellenére, hogy az egészségügyi szűrések lehetősége adott és legtöbbjük ingyenesen hozzáférhető. Nálunk nagyon alacsony a szűréseken való részvételi arány, ellentétben például Észak-Európa országaival.

Biztonságos az ivóvíz?

2026. április 07.

Az ország ivóvízminőségének folyamatos ellenőrzését az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóság végzik, évente legalább négyszer minden településen, a legnagyobb rendszerekben akár napi rendszerességgel.

A vizsgálatok során több mint 60 különböző paramétert ellenőriznek, beleértve a kémiai anyagokat és a mikrobiológiai jellemzőket is. A vizsgálati eredmények túlnyomó többsége országosan 99–100%-ban megfelelt az előírásoknak.

A ritka, eseti problémák hátterében jellemzően műszaki hibák állnak, amelyek például csőtörés vagy a hálózatot érintő munkálatok után jelentkeztek. Az átmeneti kémiai kifogások leggyakoribb oka a fertőtlenítési melléktermékek, emelkedett nitritkoncentráció vagy növényvédőszer-maradványok megjelenése volt, amit a vízkezelő technológia üzemzavara, illetve a kutak műszaki hibája okozhatott. Az eseti vízminőségi problémák okát a népegészségügyi hatóság minden esetben kivizsgálta, és elrendelte a biztonságos ivóvízellátás érdekében szükséges intézkedéseket.

A több mint 51 ezer minta és közel 800 ezer mérési eredmény alapján a hazai települések 97%-ában biztonságosan fogyasztható az ivóvíz, ennek 66%-ában egy paraméterben sem volt eltérés, 34%-ában csupán enyhe, egészségre ártalmatlan bakteriológiai vagy kémiai eltérések fordultak elő (például enyhe zavarosság, kismértékű vas- vagy mangánemelkedés, illetve alacsony vízkeménység). Az esetileg jelentkező, gyorsan orvosolt vízminőségi problémák a települések 2,8%-át érintették.