Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A demenciásokért küzdenek

Érdekességek2026. június 08.

Több-kevesebb mértékben, valamennyiünkben vannak úgynevezett ”kényszeres” gondolatok és ezeknek megfelelõ cselekvések.

Amerikai szakértõk legújabb adatai szerint, a lakosság öregedésével 2015-ben - csak az Egyesült Államokban - 16 millió embert ér majd el a ma még gyógyíthatatlan Alzheimer-kór. A szakértõk és a szakirodalom becslései alapján, valamint figyelembe véve a demencia-elõfordulás európai gyakoriságát, Magyarországon a 60 év feletti lakosság 12-15 %-nál azaz 250-300 ezer embernél fordul elõ valamilyen demencia.

Ezek akaratunk ellenére mintegy személyiségünk részévé válnak. Napi életünkben szerepet játszanak, magatartásunkat befolyásolják.

A világ nagyobbik részén a demenciát még mindig az öregedési folyamat normális velejárójának tekintik. Világszerte 18 millió ember szenved demenciában. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, a demenciák 60-70 %-át képezi. Az elkövetkezõ 20 évben a demenciával élõk száma várhatóan megduplázódik, így 2025-re már eléri a 34 milliót, ami azt jelenti, hogy mindennap újabb 2000 ember betegszik meg demenciában világszerte, és ebbõl naponta legalább 1200-1400 a rettegett Alzheimer-kór áldozata lesz. Sürgõsen cselekedni kell.

Az Alzheimer-kórban szenvedõk száma elérheti a 160 ezret, de a betegségben érintettek (családtagok) száma viszont ennek a többszöröse, hiszen a 160 ezer beteg ugyanennyi család, gyermek és unoka életét változtatja meg gyökeresen a késõbbiek során. Az Alzheimer-kór nemcsak a beteg és családja, szûkebb környezete problémája, hanem össztársadalmi probléma gazdaságilag és szociálisan egyaránt.


 Az Alzheimer-kór nem válogat és nincsenek társadalmi, gazdasági, kulturális, etnikai vagy földrajzi határai, így bárki "áldozata" lehet a gyógyíthatatlan kórnak. A lista hosszú, csak néhányan az ismertebb személyek közül: Kant, Jonathan Swift, Robert Graves, Somerset Maugham, Iris Murdoch, Maurice Ravel, Thomas Dorsey, Helmut Zacharias, Aaron Copland, Frank Sinatra, Rita Hayworth, Geraldine Fitzgerald, Charlton Heston, Charles Bronson, Winston Churchill, Cyrus Vance, Henry Ford, Ronald Reagan, Sugar Ray Robinson és a világhírû élõ magyar legenda, Puskás Ferenc.

Ahogy a világ népessége öregszik és növekszik a demenciával diagnosztizált emberek száma, egyre többen fordulnak segítségért az Alzheimer Társaságokhoz. A Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága is évek óta feladatának tekinti, hogy segítséget nyújtson a demenciával, elsõsorban az Alzheimer-kórral élõknek és családtagjaiknak.

A Alzheimer-táraság legfõbb célja össztársadalmi szinten ráirányítani a figyelmet a demenciára, különösképpen annak leggyakoribb formájára, az Alzheimer-kórra, továbbá felhívni az egészségügyi-szociális kormányzat és az ellátórendszer résztvevõinek figyelmét a betegek számának várható növekedésére, valamint a családokat terhelõ súlyos problémákra felvilágosító és tájékoztató munkánkkal, valamint az Önök támogató segítségével a médián keresztül is. Így elérhetõvé válik talán, hogy ezen a napon a demencia ismét a társadalom figyelmének a középpontjába kerüljön.

Mi az Alzheimer Világnap?

Az Alzheimer Világnap évenkénti megrendezését 1994-ben indította útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, és napjainkra már 70 ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. Minden év szeptember 21-én, Ausztráliától Zimbabwéig emberek tömegei vesznek részt olyan eseményeken, amelyek segítségével felhívhatják a figyelmet az Alzheimer Világnapra.


forrás: HarmoNet
hírek, aktualitások

Az X generáció rejtett túlterhelése

2026. május 29.

Miért most kezd fájni minden?



Az X generáció sokáig „láthatatlan” korosztály volt. Nem a legfiatalabbak, de még nem is idősek. Aktívak, dolgoznak, a családi életben is meghatározó feladatokat vállalnak, és gyakran egyszerre több szerepben próbálnak helytállni. Talán éppen ezért sokan közülük csak akkor kezdenek el foglalkozni a saját egészségükkel, amikor a testük már egyre határozottabban jelez. Nem meglepő tehát, hogy egyre többen tapasztalnak kisebb-nagyobb testi panaszokat.

A 40–60 év közötti korosztály tagjainak már kisebb-nagyobb mozgásszervi panaszaik vannak. A derék időnként „beáll”, a váll feszül, a térd érzékenyebb lesz, vagy a régebben könnyen végzett mozgás után elhúzódó fáradtság jelentkezik. Ezek a tünetek sokszor nem hirtelen, hanem fokozatosan jelennek meg, és gyakran nem is egyetlen okra vezethetők vissza.

Sokan arról számolnak be, hogy korábban gond nélkül végezték a mindennapi feladatokat, most viszont egy hosszabb munkanap vagy hétvégi program után is kimerültebbnek érzik magukat. Előfordul, hogy az eddig megszokott mozgásformák után több napig tartó izomfáradtság jelentkezik, vagy egy kisebb terhelés is érzékenyebbé teszi az ízületeket. Ezek a tapasztalatok sokszor bizonytalanságot okoznak, és felmerül a kérdés: vajon ez már az életkor következménye?

Ezek a panaszok azonban nem feltétlenül az életkor „természetes” velejárói. Sokkal inkább annak a hosszabb ideje fennálló terhelésnek a következményei, amely a mindennapjaikat jellemzi.

Fogyatékossággal élő gyermekek fogászati ellátásában segít a KORE új információs programja

2026. május 29.



A Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) új, hiánypótló tájékoztató kezdeményezést indított annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a fogyatékossággal élő gyermekeket és felnőtteket nevelő családoknak a megfelelő fogászati ellátás megtalálásában. Az egyesület tapasztalatai szerint az érintett családok számára az egyik legnagyobb nehézséget sok esetben nem maga a kezelés, hanem az jelenti, hogy hová fordulhatnak biztonságos, speciális igényeket is figyelembe vevő fogászati ellátásért.

A Koraszülöttekért Országos Egyesület új összefoglaló anyaga olyan intézményeket, szakrendeléseket és lehetőségeket gyűjt össze, amelyek segítséget nyújthatnak a fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek fogászati ellátásában. A kezdeményezés célja, hogy az érintett családok gyorsabban, kiszámíthatóbban és kevesebb bizonytalansággal találhassanak megfelelő szakmai segítséget.

A KORE szerint a speciális ellátási igényű gyermekek esetében a fogászati kezelések megszervezése sokszor jelentős fizikai, lelki és anyagi terhet ró a családokra. A megfelelő intézmény megtalálása, az altatásos lehetőségek elérhetősége, az egyéni érzékenységek kezelése vagy éppen a hosszú várakozási idők olyan problémák, amelyekkel rengeteg szülő nap mint nap szembesül.

Megelőzhető-e a szívinfarktus?

2026. május 28.



A szívinfarktus olyan esemény, amelyre a legtöbben félelemmel gondolunk, mint olyasmire, ami végzetes és sorsszerű. Holott a legtöbb esetben a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A legfontosabb teendő az érelmeszesedés és a szív-érrendszeri kockázati tényezők felmérése és mérséklése. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa nem csak ezeket a kockázati tényezőket mutatta be, de a legfontosabb megelőző vizsgálatokról is beszélt.

A genetika adott, az életmód választható

A szívinfarktus akkor alakul ki, amikor a szívizmot ellátó koszorúér hirtelen elzáródik, leggyakrabban egy megrepedt plakk vagy vérrög miatt. Magyarországon a szívinfarktus ma már jóval kisebb arányban halálos, mint évtizedekkel ezelőtt, de még mindig súlyos esemény. A legfrissebb hazai adatok szerint az infarktuson átesett betegek kb. 10–15%-a hal meg az első 30 napban, ha pedig időben megtörténik a koszorúér megnyitása (katéteres beavatkozás), a túlélés jelentősen javul. Mindazonáltal természetesen mindent meg kell tenni a kockázat csökkentésért. De vajon mennyiben növeli ezt a kockázatot a genetika és az életmód?