Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A demenciásokért küzdenek az Alzheimer-világnapján

Érdekességek2017. március 11.

Több-kevesebb mértékben, valamennyiünkben vannak úgynevezett ”kényszeres” gondolatok és ezeknek megfelelõ cselekvések.

 

Ezek akaratunk ellenére mintegy személyiségünk részévé válnak. Napi életünkben szerepet játszanak, magatartásunkat befolyásolják.


A világ nagyobbik részén a demenciát még mindig az öregedési folyamat normális velejárójának tekintik. Világszerte 18 millió ember szenved demenciában. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, a demenciák 60-70 %-át képezi. Az elkövetkezõ 20 évben a demenciával élõk száma várhatóan megduplázódik, így 2025-re már eléri a 34 milliót, ami azt jelenti, hogy mindennap újabb 2000 ember betegszik meg demenciában világszerte, és ebbõl naponta legalább 1200-1400 a rettegett Alzheimer-kór áldozata lesz. Sürgõsen cselekedni kell.

 

Amerikai szakértõk legújabb adatai szerint, a lakosság öregedésével 2015-ben - csak az Egyesült Államokban - 16 millió embert ér majd el a ma még gyógyíthatatlan Alzheimer-kór. A szakértõk és a szakirodalom becslései alapján, valamint figyelembe véve a demencia-elõfordulás európai gyakoriságát, Magyarországon a 60 év feletti lakosság 12-15 %-nál azaz 250-300 ezer embernél fordul elõ valamilyen demencia.

 

Az Alzheimer-kórban szenvedõk száma elérheti a 160 ezret, de a betegségben érintettek (családtagok) száma viszont ennek a többszöröse, hiszen a 160 ezer beteg ugyanennyi család, gyermek és unoka életét változtatja meg gyökeresen a késõbbiek során. Az Alzheimer-kór nemcsak a beteg és családja, szûkebb környezete problémája, hanem össztársadalmi probléma gazdaságilag és szociálisan egyaránt.


 Az Alzheimer-kór nem válogat és nincsenek társadalmi, gazdasági, kulturális, etnikai vagy földrajzi határai, így bárki "áldozata" lehet a gyógyíthatatlan kórnak. A lista hosszú, csak néhányan az ismertebb személyek közül: Kant, Jonathan Swift, Robert Graves, Somerset Maugham, Iris Murdoch, Maurice Ravel, Thomas Dorsey, Helmut Zacharias, Aaron Copland, Frank Sinatra, Rita Hayworth, Geraldine Fitzgerald, Charlton Heston, Charles Bronson, Winston Churchill, Cyrus Vance, Henry Ford, Ronald Reagan, Sugar Ray Robinson és a világhírû élõ magyar legenda, Puskás Ferenc.

 

Ahogy a világ népessége öregszik és növekszik a demenciával diagnosztizált emberek száma, egyre többen fordulnak segítségért az Alzheimer Társaságokhoz. A Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága is évek óta feladatának tekinti, hogy segítséget nyújtson a demenciával, elsõsorban az Alzheimer-kórral élõknek és családtagjaiknak.

 

A Alzheimer-táraság legfõbb célja össztársadalmi szinten ráirányítani a figyelmet a demenciára, különösképpen annak leggyakoribb formájára, az Alzheimer-kórra, továbbá felhívni az egészségügyi-szociális kormányzat és az ellátórendszer résztvevõinek figyelmét a betegek számának várható növekedésére, valamint a családokat terhelõ súlyos problémákra felvilágosító és tájékoztató munkánkkal, valamint az Önök támogató segítségével a médián keresztül is. Így elérhetõvé válik talán, hogy ezen a napon a demencia ismét a társadalom figyelmének a középpontjába kerüljön.

 

Mi az Alzheimer Világnap?

Az Alzheimer Világnap évenkénti megrendezését 1994-ben indította útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, és napjainkra már 70 ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. Minden év szeptember 21-én, Ausztráliától Zimbabwéig emberek tömegei vesznek részt olyan eseményeken, amelyek segítségével felhívhatják a figyelmet az Alzheimer Világnapra.


forrás: HarmoNet
hírek, aktualitások

Így segíthetnek a legújabb trendek, hogy ne legyen rémálom az alvás

2025. április 23.

Az alvás létfontosságú szerepet játszik testi és lelki egészségünk megőrzésében, ám egyre több magyar küzd alvásproblémákkal, köztük már tíz év körüli gyerekek is. Ráadásul még a nemzetközi átlagnál is rosszabbul alszunk: a felmérések szerint a magyar lakosság 60 százaléka tapasztal rendszeres alvászavart, mintegy minden harmadik ember (29%) pedig krónikus álmatlansággal él. Ez a tendencia súlyos következményekkel járhat, hiszen a nem megfelelő alvás növeli a szívbetegségek, a depresszió és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Az alvás világnapja alkalmából a Budai Egészségközpont alvásszakértő orvosa, dr. Várdi Katalin bemutatja a pihentető alvást elősegítő, legújabb trendeket.

„Egészségügyi szempontból az alvás minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége – különösen a gyerekek esetében, akiknél az alvás jelentős hatással van a mentális, fizikai és érzelmi fejlődésre. Ennek ellenére sokan még mindig alábecsülik a rossz alvás életminőségre gyakorolt negatív hatását, például azt, hogy a gyakori ébredésekkel járó kialvatlanság mennyire megy a napi teljesítőképesség rovására, a lehetséges egészségügyi kockázatokról nem is beszélve. Ezt alátámasztja, hogy a kutatások alapján Magyarországon az elmúlt években folyamatosan nő az egyre kevesebbet és egyre rosszabbul alvók aránya és mindez egyre fiatalabb korban okoz problémát. Ennek hátterében főként a fokozott stressz, a pandémia óta egyre többeket érintő szorongás, depresszió, továbbá a szinte egész napos képernyőhasználat, a helytelen matrac- és/vagy párnaválasztás és esti rutin áll” – figyelmeztet dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológusa.

Az alváskutatások eredményei alapján a magyarok leggyakrabban olyan alvászavarokkal küzdenek, mint az elalvási vagy éppen felkelési nehézségek, a gyakori éjszakai ébredések, horkolás, alvási apnoé (légzéskimaradás) és rémálmok. Az alvásminőség romlása rövid és hosszú távon is okozhat egészségügyi gondokat, mind fizikai, mentális és érzelmi szinten. Ilyen következmény lehet például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása (magas vérnyomás, stroke, szívritmuszavar), az elhízás, emésztési problémák és cukorbetegség kialakulása, az immunrendszer legyengülése. A kialvatlanság következtében fokozott nappali fáradtság, figyelemzavar, memória- és tanulási zavarok, valamint hangulatingadozás léphet fel, ami hosszú távon akár depresszióhoz is vezethet. Szintén hosszú távú következmény lehet a demencia vagy a korai halálozás. Az alváshiány emellett gyakori mikroalvásokat eredményezhet, amelyek különösen veszélyesek vezetés vagy gépek kezelése közben.

Rejtett veszély: Hogyan befolyásolhatja a Lyme-kór a szívműködést?

2025. április 23.



A szívünk egészsége számos tényezőtől függ, például az életmódtól, az öröklött hajlamtól vagy a minket érő stressztől is. De bizonyos fertőző betegségek, például a Lyme-kór is, kihathatnak a működésére. A Lyme-karditisz elsősorban az ingerületvezető rendszert támadja meg, ami szívritmuszavarokhoz vezethet, és súlyosabb esetekben akár életveszélyes állapotot is előidézhet.

A Lyme-kór egy kullancsok csípésével terjedő fertőzés, amelyet a Borrelia burgdorferi baktérium okoz és Közép-Európában minden ötödik embert érint. A korai tünetek közé tartozhat a fejfájás, láz, fáradtság, valamint egy jellegzetes, kokárdaszerű bőrpír (erythema migrans), amely azonban csak minden harmadik betegnél jelentkezik. Ha a fertőzést nem kezelik időben, a baktérium továbbterjedhet a szervezetben, súlyosabb problémákat okozva – többek között a szívben is.

Amikor a Lyme-kór a szívet támadja

A Lyme-karditisz a Lyme-kór egyik kevésbé ismert, de annál veszélyesebb velejárója lehet. A fertőzés az esetek 90 százalékában eljut a szív szöveteibe, megtámadja azokat, különösen az ingerületvezető rendszert, amely szabályozza a szívverést. A szövődmények közül a leggyakoribb az atrioventricularis blokk (AV blokk), amely azt eredményezi, hogy a szív felső és alsó részei között az elektromos jelek nem megfelelően továbbítódnak, ez pedig lassú, rendszertelen szívverést okozhat. Az AV blokk súlyossága változó lehet: enyhébb formában átmeneti tüneteket idéz elő, míg súlyosabb esetekben teljes ingerületvezetési kieséshez vezethet, amely akár sürgősségi pacemaker beültetését is szükségessé teheti.

A Lyme-karditisz tünetei:


Szívdobogásérzés (palpitáció)
Mellkasi fájdalom
Szédülés vagy ájulás
Légszomj
Fáradtság


Bár ezek a tünetek más szívbetegségekre is utalhatnak, ha valakinél Lyme-kór gyanúja merül fel, érdemes azonnal orvoshoz fordulni, aki a fertőzés igazolásához teszt elvégzését kérheti. Az indirekt, szerológiai vizsgálatok az esetek felében nem igazolják a fertőzést, ezért érdemes direkt tesztet végeztetni, ami közvetlenül a kórokozót mutatja ki.

A rosszindulatú bőrgyógyászati elváltozások differenciáldiagnosztikája

2025. április 22.

Szakmai nap a Prima Medica EgészségHálózat, a Dermatica és az Anyajegyszűrő Központ szervezésében

Nemrégiben lezajlott az elsősorban bőrgyógyászok számára ajánlott szakmai nap, amelyben fontos, aktuális, és talán kevésbé közismert információkról is hallhattak az érdeklődők. Az alábbiakban a magas szakmai színvonalú esemény rövid összefoglalója olvasható.

Pruritus, facialis oedema, urticaria, mi állhat a tünetek mögött?

Dr. Szántó Hajnalka 
bőrgyógyász, allergológus, klinikai immunológus
Dermatica, Anyajegyszűrő Központ

Az előadás bevezetőjében dr. Szántó kiemelte, hogy pruritus, facialis oedema és urticaria számos bőrbetegség, belsőszervi és szisztémás kórkép gyakori és domináns tünete, ezért van nagy szerepe a differenciáldiagnosztikának. Ezek után szétszálazta az említett tüneteket, külön górcső alá véve a viszketés okait, a diagnosztizálás lehetőségeit, illetve a generalizált és lokalizált pruritus hátterét. Az utricaria esetében ugyancsak megismerhettük a patomechanizmust, külön hangsúlyt adva az akut és krónikus esetek differenciáldiagnosztikájának. Az angiooedema és a Quincke-oedema kapcsán természetesen szó esett az anafilaxiás sokkról, a lehetséges vizsgálatok sokrétűségéről és az angioedemát utánzó kórképekről. Végezetül Szántó doktornő mindenki számára hasznos iránymutató kérdéseket vázolt fel az anamnézis felvételhez, amelyek segíthetnek elindítani a pontos diagnózist és a hatékony kezelést.

A HPV onkológiai vonatkozásai a bőr-nemigyógyász szemével

dr. Karászi Viktória
bőr-nemigyógyász szakorvos
Dermatica, Anyajegyszűrő Központ, Urológiai Központ

Karászi doktornő témaválasztásának indoklásként elmondta, hogy a human papillomavírus (HPV) fertőzés az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő megbetegedés, minden második nő és minden ötödik férfi megfertőződik, ami miatt az immunstátusz függvényében nőkben és férfiakban előforduló malignus és rekurráló megbetegedések alakulhatnak ki. Ezek után röviden bemutatta a HPV-t, annak alacsony és magas kockázatú típusait. Az előadás következő részében részletesen megismerhették a hallgatók a HPV fertőzés patomechanizmusát, a fertőzésre adott immunválaszt, a terjedés lehetséges útjait és a diagnosztika lehetőségeit, és a méhnyakrák kialakulásának fejlődésmenetét. Dr. Karászi Viktória a HPV elleni vakcinációról szólván az oltóanyagok fejlődéstörténete mellett az oltások kiterjesztésének tanulságaira is kitért. A doktornő külön hangsúlyozta, milyen nagy szerepe van a szakmának abban, hogy ismertek legyen a negatív álhírek tudományos cáfolatai.