Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A depresszió tünetei gyermek és serdülőkorban

Érdekességek2019. október 19.

A depresszió szó a köznyelvben sokszor az általános rosszkedv kifejezésére szolgáló hangulatfestő kifejezéssé vált, azonban fontos megkülönböztetnünk a klinikai depressziót, mely egy betegség és kezelést igényel, az általános rosszkedvtől és szomorúságtól, mely egy természetes, mindenkinél előforduló állapot.

Fotó: pixabay.comA tüneti kép nagyon eltérő lehet egy csecsemő és egy kamasz esetében

Az alábbiakban kitérnénk arra, hogy az egyes életkorokban hogyan jelenik meg a depresszió, mi az, amit a szülő vagy a pedagógus leggyakrabban észlelhet a gyermeknél.

Depresszió tünetei különböző életkorokban

Csecsemő- és kisdedkorban:

Fontos tudni, hogy a csecsemőkori depresszió egy nagyon ritka állapot, szerető szülői közeg, anyai gondoskodás mellett normál esetben nem jön létre. Azoknál a babáknál tapasztaljuk, akiket valamilyen oknál fogva elválasztanak az édesanyjuktól, vagy attól a személytől, aki gondozza őket, pl. egy hosszabb kórházi kezelés, vagy állami gondozásba kerülés kapcsán. Jellemző tünet az apátia vagyis az érdektelenség a környezet irányába, szociális visszahúzódás, szomorú arckifejezés, testtartás megváltozása, akár a hangszín megváltozása, aktivitás csökkenése, étel elutasítása, testi fejlődés elmaradása, testsúly csökkenése vagy a gyarapodás elmaradása, alvászavar, vigasztalhatatlan sírás.


A depresszió csecsemőknél észlelt tünetei nagyon általánosak, különböző testi betegségek ehhez hasonló képet mutathatnak. Fontos, hogy észben tartsuk, hogy a rossz állapot, vagy a gyarapodás elmaradása mögött sokkal nagyobb valószínűséggel áll valamilyen testi betegség pl.: lisztérzékenység, mint depresszió. Így az első lépés a gyermekorvos felkeresése, és az esetleges testi betegségek kizárása.

Óvodáskorban:

Az ovis gyermekek tünetei sokban hasonlóak a kis csecsemők viselkedéséhez. Depresszió esetén ezek a gyerekek gyakran visszahúzódnak a társaiktól, akár szoronghatnak a közösségben, hogyha rájuk nézünk szomorúság van a tekintetükben, arcukon.

Gyakran étvágytalanok, vagy éppen elhízottak, mert az étel elsődleges örömforrássá válhat Előfordulhat alvászavar is.

Fotó: 123rf.comMegjelennek a pszichoszomatikus tünetek, pl.: hasfájás, fejfájás – ezek olyan fájdalmak, melyek valóban jelen vannak, visszatérőek, és szenvedést okoznak, azonban nincs szervi alapjuk.

Előfordulhat visszaesés a szobatisztaságban: bepisilés, bekakilás. Tapasztalhatjuk, hogy a gyermek a nemi szervét feltűnően gyakran birizgálja, izgatja, esetleg maszturbál. Vannak gyerekek, akiknél a depresszió általános feszültségben, robbanásra kész állapotban jelenik meg, ilyenkor gyakoriak a dühkitörések, az agresszió, mely önmaga vagy más felé is irányulhat.

Kisiskolás korban:

Ebben az életkorban a kisgyerekek számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy megfelelő teljesítményt nyújtsanak az iskolában, és képesek legyenek beilleszkedni a kortárs közegbe. Nem meglepő, hogy depresszió esetén ezeken a területeken látunk elsősorban visszaesést, úgy mint a teljesítmény csökkenése, koncentrációs nehézségek, beilleszkedési problémák.

Alvás és evésproblémák, pszichoszomatikus tünetek, bepisilés előfordulhatnak, ahogyan a dühkitörések és agresszió is.

Kiskamasz korban:

Ahogyan ez az életszakasz átmenet a kisgyermekkor és a kamaszkor között, úgy a tünetek is hasonlóan változatosak, van akinél már megjelennek a klasszikus felnőttkori depresszióra jellemző tünetek (kedvtelenség, motiválatlanság, apátia, önvádlás, alacsony önértékelés, érzelemtelenség), míg másoknál a korábban részletezett képet látjuk inkább.

A fiúkra inkább jellemző az agresszió, nehezebben alkalmazkodnak a kortárs kapcsolatokban, és ezáltal peremhelyzetbe kerülnek.
A lányok inkább passzívvá, túlzottan alkalmazkodóvá válnak.Étvágytalanság dühkitörések, ingerültség előfordulhat.

Serdülőkorban:

A tünetek már nagyon hasonlóak lehetnek a felnőttkorihoz.Gyakori a szomorúság, érzelemmentesség, alvászavar, súlyváltozás (fogyás vagy hízás), fáradtság, nyugtalanság vagy meglassultság, alacsony önértékelés, értéktelenség és ügyetlenség érzése, öngyilkossági gondolatok akár kísérletek is, DE előfordulhat magatartászavar is.

Javasoljuk, hogy amennyiben a fenti problémákat látja a gyermekénél, vagy esetleg pedagógusként az osztályba járó egyik gyereknél, kérje szakember segítségét annak eldöntésében, hogy valóban depresszióról vagy esetleg valami más problémáról van szó.

Dr. Bognár Fanni, Gauland Edina/Heim Pál


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Bőrdaganatokról röviden

2025. május 30.

A napozás bármely évszakban jólesik, de vigyázat, a mértéktelen napozás a melanoma kialakulásának valószínűségét növeli! Bár mindenki fél a bőrdaganatoktól, mégis sokan nem veszik komolyan a megelőzést.

A bőrdaganatok között szerencsére sok jóindulatú is van, a leggyakoribbak a következők:

Anyajegyek – sokszor veleszületett, máskor később megjelenő elváltozások, melyek színben és felszínben is eltérnek a környezetüktől. Legnagyobb jelentősége a festékes anyajegyeknek van, mivel egy részük rosszindulatúan átalakulhat, különösen a sérülésnek kitett helyeken. Ha méret-, alak- vagy színváltozást, az anyajegy környezetében csomóképződést észlelünk, azonnal szakemberhez kell fordulni.

Papillomák – inkább idősebb korban jelentkeznek, főleg a nyakon és a karon. Ez egy eleinte sárgásbarna, majd egyre sötétebb, morzsalékony, szemölcsös felszínű növedék. Elsősorban esztétikai problémát okoz, és megfelelő módszerrel könnyen eltávolítható.

Keloid – főleg fiatal felnőtteken, valamilyen sérülés vagy műtét helyén keletkező, tömött tapintatú, vörös, a környező bőr felé rákollószerű „lábakat” képező, fényes felszínű daganat, ami időben kezelve jó eredménnyel gyógyítható. Vannak olyan elváltozások is, melyek szövettanilag már rosszindulatúak, de korai felismerésük a gyógyulás esélyét jelentősen növeli! Ilyenek:

Alapsejtes bőrrák – eleinte kis fénylő, széli részén értágulatokkal tarkított növedék. Áttétet nem képez, ám a környező szöveteket roncsolhatja. Sebészi módszerrel, röntgenbesugárzással és egyéb, speciális módszerekkel kezelhető.

Elszarusodó laphámrák – legtöbbször az arcon, nyakon, kézháton alakul ki, enyhén kiemelkedő, sárgásbarna színű, elszarusodó felszínű daganat. Gyorsan növekszik és áttétet is képez, ezért mielőbbi sebészi eltávolítása ajánlott.

Melanoma – a bőr festéktermelő sejtjeiből, általában ép területen alakul ki, de meglévő festékes anyajegyekből is elfajulhat. Száma az utóbbi években növekszik, középkorúakon és fiatalokon is előfordul, színe világosbarnától a kékesfeketéig terjed. Áttétet képez, kezelése műtéti, kiegészítve más lehetőségekkel, besugárzással és infúziós kezeléssel.

Csak egy kis fejfájás?

2025. május 30.



Nem szabad bagatellizálni!

Mi, emberek eléggé kényelmesek vagyunk. Ha fáj a fejünk, bekapunk egy pirulát, és kész. A reklámok is ezt sugallják. Ha hetente fáj a fejünk, hetente tesszük ugyanezt. Pedig nagyobb körültekintéssel kellene kezelni ezt a tünetet.

Miért van az, hogy egy fogfájásnál előbb-utóbb elmegyünk a fogorvoshoz, egy fejfájásnál, akár legyen az hetente többször is, nem megyünk? Dr. Szok Délia neurológus, az egyik legismertebb fejfájás-specialista mondja el erről a véleményét.

– A fejfájás egy panasz. Mégpedig nagyon gyakori panasz. Mindenkinél előfordul az élete során. A kérdés az, hogy milyen gyakorisággal és milyen erősséggel. Ha nem elviselhetetlen, akkor jön a fájdalomcsillapító. Mert ezeket recept nélkül meg lehet venni, de ezzel a kontroll is eltűnik, és kialakulhat egy hozzászokás, ami már igen veszélyes egészségügyi probléma. A fejfájással élő személyek akár egész életük során sem jutnak el amiatt orvoshoz. Nem is említik az orvosnak, hogy ilyen panaszuk van, hanem öngyógyítással kezelik a fájdalmat. Pedig már az sem mindegy, milyen típusú a fejfájás. Lehet féloldali, lüktető, hányingerrel társuló – ez migrénes jellegű, vagy kétoldali, körkörös, feszítő-nyomó – ez a tenziós típusú fejfájásra jellegzetes.

Van, amelyik hirtelen kezdetű, főleg egy nem fejfájós egyénnél, vagy időskorban jelentkezik először – ezek veszélyre felhívó jelek. Hirtelen kezdődő, erős fejfájás fokozódó fájdalommal, amely fájdalomcsillapítókra nem múlik. Ez egy tipikus tüneti fejfájás, aminek valamilyen szervi ok állhat a hátterében. Ez lehet valamilyen agyi betegség, de lehet akár zöldhályog, vagy magas vérnyomás is. Ezt mindenképpen ki kell deríteni, mert magát az okot kell kezelni, és akkor a fejfájás mint kísérő tünet is elmúlik. Ilyenkor kivizsgálás javasolt. A háziorvos utalja majd tovább a beteget a szakterületekre, köztük a neurológiára, ami a fejfájás vizsgálati helye.

Az allergia Önnel utazik!

2025. május 29.



Az asztma az arra hajlamos egyénekben a légutak krónikus gyulladásos betegsége, mely azok kisebb-nagyobb mérvű elzáródásával jár. A gyulladás fokozza a légutak érzékenységét a sokféle irritáló anyaggal szemben. Sokszor nem is deríthető fel az asztma kóroka. A betegség leggyakoribb megjelenési formája az allergiás asztma. Némely ember szervezete a környezetben lebegő porra, füstre, virágporra, állati szőrre olyan reakciókkal válaszol, mintha az valamilyen ártó anyag, betegségkeltő mikroorganizmus lenne: a szervezetben ezek az anyagok immunválaszt váltanak ki.

Az immunválasz része egy olyan anyag felszabadulása (hisztamin), mely izgatja a szöveteket: kivörösödést, a szövetek duzzanatát, könnyezést, a torok nyálkahártyájának izgalmát, köhögés, tüsszentést, orrfolyást vált ki. Nemcsak a szálló porra, hanem ételekre, vegyi anyagokra, gyógyszerekre is allergiás lehet valaki. Ugyanilyen reakciót vált ki a méh- és szúnyogcsípés, egyes tengeri csalánozók szúrása.

Az egészséges ember hörgőjének – mely a légcső folytatása és a tüdő-léghólyagocskákba vezet – keresztmetszete tág, mert a hörgőcső körül az izmok ellazultak és a hörgő nyálkahártyája is vékony. Ez könnyű, gyors levegőáramlást tesz lehetővé. Az asztmás ember gyulladt hörgőjének átmérője szűk, mert a körülötte levő izmocskák görcsösen összehúzódnak, a hörgő nyálkahártyája duzzadt, és a járatot nyák tölti ki. Emiatt a levegő beáramlása a tüdőbe nehezített.

Az asztmás roham kiváltó okai

A betegség akut fellobbanása legtöbbször az utazási stressz hatása, de kiválthatja azt vírusos fertőzés is. Nincs azonban elegendő bizonyíték arra nézve, hogy az asztmás beteg influenza elleni védőoltása előnyös hatású.