Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A fokozott pigmentáció mögött Addison-kór is állhat

Érdekességek2024. március 04.

A bőr sötét elszíneződése, a fokozott pigmentáció nem csak esztétikailag lehet zavaró, de súlyos betegségre is felhívhatja a figyelmet. Dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint ez akár Addison-kór jele is lehet, mely olykor más endokrin zavarhoz is csatlakozhat. 

Fotó: gettyimages.comEzek állhatnak a fokozott pigmentáció hátterében

A fokozott pigmentáció – azaz a hiperpigmentáció- több formában is megjelenhet: ilyen például a jól ismert májfoltok, szeplők. Ekkor a bőr festékanyaga, a melanin bizonyos helyeken felhalmozódik és sötétebb foltok keletkeznek.

Ennek oka több minden is lehet: pl. bőrsérülés, fényérzékeny gyógyszerek alkalmazása, terhesség, hormonzavarok, napfény, genetika, idősebb életkor.  Az esetek többségében ártalmatlan elváltozásról van szó, ám előfordulhat, hogy valamilyen betegségre hívja fel a figyelmet (ez általában endokrinológiai probléma).

Addison-kór is okozhatja

A fokozott pigmentációt ún. Addison-kór is okozhatja, mely a mellékvesekéreg zavara. Ez esetben a szerv nem képes elegendő hormont termelni, melynek következtében kiszáradás, az anyagcsere összeomlása és keringési elégtelenség léphet fel, ha nem kezelik idejében. A mellékvesekéreg ugyanis olyan hormonokat termel, melyek komoly hatást gyakorolnak a só-és vízháztartásra (pl. aldoszteron), de itt termelődnek a cukoranyagcseréért felelős anyagok (glükokortikoidok: kortizol, kortizon), valamint az ún. szexuálkortikoidok is. A fokozott pigmentáció oka az agyalapi mirigy által termelt ACTH és az ún. keratinociták melanokortin-1-receptorai közti keresztreaktivitás. Az ACTH szintje ugyanis ekkor megemelkedik, ami több melanin képzésére ösztönzi a szervezetet.

A mellékvesekéreg zavara lehet elsődleges és másodlagos is. Utóbbi esetben főleg az agyalapi mirigy betegsége okozza a gondot, elsődleges formája pedig az Addison-kór, ami ma már egy igen eredményesen kezelhető állapot. Ez leggyakrabban egy autoimmun betegség, tehát a szervezet saját magát támadja. Előfordulhat, hogy több más endokrin zavarral jár együtt- ekkor poliendokrin szindrómáról beszélünk.


Az Addison-kór tünetei

Mivel a tünetei igen szegényesek és általánosak, így előfordulhat, hogy Addison-krízis hívja fel a figyelmet a problémára. Ez egy életveszélyes állapot, melyet különböző stresszhelyzetek generálnak (ez lehet a szervezet számára is egyfajta stresszhelyzet, pl. magas láz). Ekkor ugyanis nem képes a mellékvesekéreg ellátni a feladatát (pedig stresszhelyzetekben igen nagy szerepe van), így hipoglikémia, eszméletvesztés, epileszpiás roham, súlyos kiszáradás, veseelégteleség, súlyos hasi zavarok léphetnek fel.  

Fotó: 123rf.hu

Diagnózis és kezelés

Az Addison-kór diagnózisához laborvizsgálatra (pl.ACTH, kortizol, glükóz, aldoszteron, elektolitok) és képalkotó vizsgálatokra van szükség (CT/MRI). Amennyiben bebizonyosodik a betegség fennállása, úgy első körben el kell dönteni, van-e valamilyen alap betegség (pl.agyalapi mirigy zavara), mely kiváltja az állapotot, vagy pedig elsődleges a kór. Ha utóbbiról van szó, hormonpótlással teljes életet lehet élni, másodlagos típus fennállásakor pedig az alap betegség terápiája is szükséges a javuláshoz.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.