Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A fokozott pigmentáció mögött Addison-kór is állhat

Érdekességek2024. március 04.

A bőr sötét elszíneződése, a fokozott pigmentáció nem csak esztétikailag lehet zavaró, de súlyos betegségre is felhívhatja a figyelmet. Dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint ez akár Addison-kór jele is lehet, mely olykor más endokrin zavarhoz is csatlakozhat. 

Fotó: gettyimages.comEzek állhatnak a fokozott pigmentáció hátterében

A fokozott pigmentáció – azaz a hiperpigmentáció- több formában is megjelenhet: ilyen például a jól ismert májfoltok, szeplők. Ekkor a bőr festékanyaga, a melanin bizonyos helyeken felhalmozódik és sötétebb foltok keletkeznek.

Ennek oka több minden is lehet: pl. bőrsérülés, fényérzékeny gyógyszerek alkalmazása, terhesség, hormonzavarok, napfény, genetika, idősebb életkor.  Az esetek többségében ártalmatlan elváltozásról van szó, ám előfordulhat, hogy valamilyen betegségre hívja fel a figyelmet (ez általában endokrinológiai probléma).

Addison-kór is okozhatja

A fokozott pigmentációt ún. Addison-kór is okozhatja, mely a mellékvesekéreg zavara. Ez esetben a szerv nem képes elegendő hormont termelni, melynek következtében kiszáradás, az anyagcsere összeomlása és keringési elégtelenség léphet fel, ha nem kezelik idejében. A mellékvesekéreg ugyanis olyan hormonokat termel, melyek komoly hatást gyakorolnak a só-és vízháztartásra (pl. aldoszteron), de itt termelődnek a cukoranyagcseréért felelős anyagok (glükokortikoidok: kortizol, kortizon), valamint az ún. szexuálkortikoidok is. A fokozott pigmentáció oka az agyalapi mirigy által termelt ACTH és az ún. keratinociták melanokortin-1-receptorai közti keresztreaktivitás. Az ACTH szintje ugyanis ekkor megemelkedik, ami több melanin képzésére ösztönzi a szervezetet.

A mellékvesekéreg zavara lehet elsődleges és másodlagos is. Utóbbi esetben főleg az agyalapi mirigy betegsége okozza a gondot, elsődleges formája pedig az Addison-kór, ami ma már egy igen eredményesen kezelhető állapot. Ez leggyakrabban egy autoimmun betegség, tehát a szervezet saját magát támadja. Előfordulhat, hogy több más endokrin zavarral jár együtt- ekkor poliendokrin szindrómáról beszélünk.


Az Addison-kór tünetei

Mivel a tünetei igen szegényesek és általánosak, így előfordulhat, hogy Addison-krízis hívja fel a figyelmet a problémára. Ez egy életveszélyes állapot, melyet különböző stresszhelyzetek generálnak (ez lehet a szervezet számára is egyfajta stresszhelyzet, pl. magas láz). Ekkor ugyanis nem képes a mellékvesekéreg ellátni a feladatát (pedig stresszhelyzetekben igen nagy szerepe van), így hipoglikémia, eszméletvesztés, epileszpiás roham, súlyos kiszáradás, veseelégteleség, súlyos hasi zavarok léphetnek fel.  

Fotó: 123rf.hu

Diagnózis és kezelés

Az Addison-kór diagnózisához laborvizsgálatra (pl.ACTH, kortizol, glükóz, aldoszteron, elektolitok) és képalkotó vizsgálatokra van szükség (CT/MRI). Amennyiben bebizonyosodik a betegség fennállása, úgy első körben el kell dönteni, van-e valamilyen alap betegség (pl.agyalapi mirigy zavara), mely kiváltja az állapotot, vagy pedig elsődleges a kór. Ha utóbbiról van szó, hormonpótlással teljes életet lehet élni, másodlagos típus fennállásakor pedig az alap betegség terápiája is szükséges a javuláshoz.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.