Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A génekben is nyomot hagy a szegénység

Érdekességek2019. június 19.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státus erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberi populációra. Az alacsony képzettség és jövedelem megjósolhatóan együtt jár a szívbetegségek, a cukorbetegség, többféle rákbetegség és a fertőző betegségek kialakulása kockázatának növekedésével. Továbbá az alacsony társadalmi-gazdasági státus kapcsolatba hozható olyan fiziológiai folyamatokkal, amelyek hozzájárulnak a betegségek, például krónikus gyulladások, inzulin-rezisztencia és a kortizol diszreguláció kialakulásához – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.

Az amerikai kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a szegénység beágyazódik a genomba. Felfedezték, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státus összefüggésben áll a DNS-metilációval – a DNS kémiai módosulásával – több mint 1500 génben, több mint 2500 helyen. Más szóval a szegénység az örökítőanyag génjeinek mintegy tíz százalékában nyomot hagy. 

Thomas McDade, a tanulmány vezető szerzője szerint ez két okból is fontos felismerés. 

“Egyrészt régóta tudjuk, hogy a társadalmi-gazdasági státus az egészség fontos meghatározója, de nem ismertek azok az alapmechanizmusok, amelyek segítségével testünk +emlékszik+ a szegénység élményére” – mondta McDade, az Északnyugati Egyetem antropológusa. A kutatás szerint a DNS-metiláció játszhat ebben fontos szerepet. “Másrészt a fejlődés során megtapasztaltak testet öltenek a genomban, szó szerint formálják szerkezetét és funkcióit” – mondta McDade.


McDade elmondta, meglepődött azon, hogy ilyen sok a kapcsolat a társadalmi-gazdasági státus és a DNS-metiláció között, ilyen nagyszámú génben. “Ez a mintázat felhívja a figyelmet egy potenciális mechanizmusra, mely által a szegénységnek hosszantartó hatása lehet fiziológiai rendszerek és folyamatok széles körére” – emelte ki.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A depresszió kezelhetõ betegség

2026. október 19.

Életünk során többször elõfordul, hogy elszomorodunk, vagy letörtekké válunk. Hangulatváltásainkat néha életeseményeik következményének tartjuk, máskor minden különösebb kiváltó ok nélkül válunk szomorúvá. A lelki fájdalmak részei a mindennapi életnek és nem tartjuk betegségnek idõnkénti megjelenésüket.
 
 Azonban ha a rossz hangulat tartósan fennáll és befolyásolja a mindennapi életfunkciókat, felmerül a depresszió lehetõsége, amit komolyan kell venni, és orvosi segítséget kell kérni fellépése esetén.

A hangulat megváltozása mellett az érdeklõdés és az aktivitás csökkenése a depresszió olyan alaptünetei, amelyek jelentõsen befolyásolják a betegek munkaképességét és életminõségét. A depressziós tünetegyüttes a szubjektív szenvedés mellett hatással van a beteg családi életének minõségére, valamint családi és társadalmi szerepeire is.

A depresszió a leggyakrabban elõforduló pszichiátriai zavar, a felnõtt lakosság 8-17 %-a él át legalább egy epizódot élete során. A depressziós epizód megismétlõdhet, egyes esetekben krónikus lefolyást mutat.

A depresszió legjellemezõbb tünetei: levert hangulat a nap nagy részében, az érdeklõdés és az örömérzés elvesztése, étvágycsökkenés, alvászavar, meglassult gondolkodás, energiavesztés és fáradtság, bûntudat érzése, lelassult cselekvés és beszéd, koncentrációs zavarok, visszatérõ öngyilkossági gondolatok. Amennyiben ezen tünetek közül legalább négy jelen van legalább két héten keresztül, valószínûsíthetõ a depresszió diagnózisa.

Párban vagy egyedül...

2026. október 19.

Megõrizni a szóló élet elõnyeit, profitálva a szerelmi kapcsolat szenvedélyébõl... Lehetetlen? Nem feltétlenül, ha elhatározzuk, hogy nem lakunk közös fedél alatt a partnerünkkel, és ilyen életforma mellett törekszünk a tartós kapcsolat fenntartására. Egyes párok számára az ilyen, újfajta szerelmi szerzõdés egyre tovább érvényes... Milyen érvek szólnak mellette és ellene?
Külön lakás: a jó választás?

Kik tartoznak a hívek csoportjába? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ.

Napjaink szerelmi, párkapcsolati kódexe mind jobban különbözik a szüleink, nagyszüleink követte irányelvektõl. Szeretni egy férfit vagy nõt, aki szerelme minden jelével elhalmoz minket, ma már nem feltétlenül jelenti azt, hogy együtt kellene élni vele. Szerelmi kapcsolatban élni, de külön lakni - miért is ne? Ez az egyelõre még nem jellemzõ gyakorlat a régi kötöttségek, társadalmi elvárások, évszázados tradíciók béklyóját magáról lerázó, új szellemben gondolkodó párok esetében lassan kezd elterjedni.

Hûvösben-hidegben védeni kell a bõrt

2026. október 18.

Az évszakok változásai a bõrben lejátszódó folyamatokra is hatással vannak. Hideg idõben - már 8 °C alatt - a bõr speciális ápolást és védelmet igényel. A bõr, amely a külsõ világ és a belsõ életfunkciók határszerve, nemcsak a stresszre és a belsõ zavarokra (például anyagcsereproblémák), hanem az idõjárás viszontagságaira, a hõmérsékletre is reagál. 

Az évszakok változásaira tulajdonképpen az egész szervezetet fel kellene készíteni. Õsszel (de tavasszal is) gondolnunk kellene a szervezet méregtelenítésére. Böjtöléskor ugyanis felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, megerõsödik az immunrendszer, s a bõr mint kiválasztószerv fokozatosan mentesül a terhek alól.

A bõr és az egész szervezet edzettségét segítik a hideg- meleg vizes fürdõk is. Aki a reggeli meleg vizes zuhanyozás után nem tudja rászánni magát a hûvös vízre, legalább próbáljon hozzászokni ahhoz, hogy az alsó lábszárakat, lábfejet, a karokat, valamint az arcot hideg vízzel lemossa. A rendszeres hideg vizes lemosás hatására javul a vérellátás, frissebbé, feszesebbé válik a bõr. A rosaceára hajlamos egyéneknek természetesen a szélsõséges hõmérsékleti hatásoktól óvniuk kell a bõrüket, ezért õk se túl forró, se túl hideg vizet ne használjanak.

A rendszeres, heti szaunázás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet könnyebben átvészelje a késõ õszi, téli idõszakot.