A gerinc védelmében
Érdekességek2017. március 25.
A test szilárd belsõ tartórendszere a csontváz.
Felnõtt embernél ez kétszázhat különféle csontból épül fel, ám az újszülöttnél még háromszázötven külön darabból áll. Ezek huszonöt éves korra nõnek össze véglegesen. Az addig kialakult tartáshibák ekkor rögzülnek, s kezelésük nehezebbé válik.
A csontozat gyermekkorban fejlõdik a leggyorsabban, harmincéves korra éri el a legnagyobb szilárdságot. Szerkezetük állandóan változik igénybevételtõl, táplálkozástól függõen. Dr. Kéner Mária ortopédszakorvos arra figyelmeztet, hogy kezelés nélkül a gyermek- és kamaszkori tartáshibák rögzülnek, késõbb ezeket már nem lehet korrigálni. Általában a korai felismerés hiánya áll a felnõttkori hátfájások hátterében. A hibás testtartásnak messzemenõ következményei lehetnek, sajnos ez mára a hát- és derékfájással együtt civilizációs tünet.
Az emberi gerinc harminchárom csigolyából áll, ezek között porckorongok és tartószalagok találhatók. A keresztcsonti és farki csigolyák huszonöt éves korra összenõnek. A csigolyák, illetve a köztük lévõ gerincvelõ sérülésének tüneteibõl az orvos meg tudja határozni a gerincoszlop károsodásának pontos helyét. A gerincoszlopon négy görbületet láthatunk oldalról. A nyaki és az ágyéki szakasz elõre, míg a háti és a keresztcsonti ív hátra tart. Szembõl a gerincoszlopnak egyenesnek kell lennie.
Becsontosodott tartás
A fiataloknál gyakorta találkozunk hanyag tartással. Ez a gyors
növekedés és az egészségtelen terheléstõl lehet. Okozhatja a túl nehéz, de folyamatosan csak az egyik vállon hordott iskolatáska is. A csapott vállak, a domború hát és az elõretolt csípõ jellemzõ ezeknél az eseteknél. Fõleg kamaszkorban gyakori, ám a rossz tartás felnõttkorba is átnyúlik, majd e korszak végén végleg csontosodik.
Kamaszkorban túlnyomórészt a lányoknál alakul ki gerincferdülés. Az elváltozás eleinte nem okoz panaszt, de enyhe esetekben is csak hosszú ülés után jelentkezhet az izmok fáradtsága. Súlyosabb a probléma, ha már fájdalomérzet is van, s ha az állapot tovább romlik, a gerinc ferdülése a mozgást is korlátozhatja. A normálistól eltérõ görbület legtöbbször a gerinc alsó szakaszán balra, felsõ részén jobbra domborodik, így a jobb váll és a bal csípõ áll magasabban. Az idejében megkezdett kezeléssel, gyógytornával megelõzhetõ a már látható deformáltság kialakulása. Ha azonban a gyermek késõbb sem kamaszként, sem fiatal korában nem kerül szakemberhez, a hibák már nem korrigálhatók. A rögzült elváltozás akár a mellkast is átformálja, ami zavarhatja a légzés és a szív funkcióját. Az alsó gerincszakasz elváltozása a gyomor mûködését befolyásolja. Nem egy esetben a korrigált gerincprobléma hatására csökkennek, jó esetben meg is szûnnek a vastagbél-, illetve egyes nõgyógyászati panaszok.
Ha a gerinc természetes görbületétõl az eltérés nem oldalra, hanem függõlegesen alakul ki, Scheuermann-betegségrõl beszélünk. Ezt az elváltozást oldalirányú röntgenfelvétel nélkül még a szakorvos is tartáshibának vélheti, s esetleg nem kezdi meg idejében a szükséges kezelést.
Bármilyen gerincbetegségrõl legyen szó, a korai felismerés nagyon fontos, ezért már kisgyermekkorban fel kell térképezni a tartáshibákat. Ha valaki tudja, hogy korábban gerincferdülése volt, annak mindaddig figyelnie kell az elváltozásra, amíg a növekedés, a csontok fejlõdése, épülése be nem fejezõdik. A késõn felfedezett eseteknél, amelyeket nem korrigáltak idejében fûzõvel, gyógytornával, akár a mûtét szükségessé válik.
forrás: Vital Magazin
