Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gerinc védelmében

Érdekességek2017. március 25.

A test szilárd belsõ tartórendszere a csontváz.

 

Felnõtt embernél ez kétszázhat különféle csontból épül fel, ám az újszülöttnél még háromszázötven külön darabból áll. Ezek huszonöt éves korra nõnek össze véglegesen. Az addig kialakult tartáshibák ekkor rögzülnek, s kezelésük nehezebbé válik.


A csontozat gyermekkorban fejlõdik a leggyorsabban, harmincéves korra éri el a legnagyobb szilárdságot. Szerkezetük állandóan változik igénybevételtõl, táplálkozástól függõen. Dr. Kéner Mária ortopédszakorvos arra figyelmeztet, hogy kezelés nélkül a gyermek- és kamaszkori tartáshibák rögzülnek, késõbb ezeket már nem lehet korrigálni. Általában a korai felismerés hiánya áll a felnõttkori hátfájások hátterében. A hibás testtartásnak messzemenõ következményei lehetnek, sajnos ez mára a hát- és derékfájással együtt civilizációs tünet.

Az emberi gerinc harminchárom csigolyából áll, ezek között porckorongok és tartószalagok találhatók. A keresztcsonti és farki csigolyák huszonöt éves korra összenõnek. A csigolyák, illetve a köztük lévõ gerincvelõ sérülésének tüneteibõl az orvos meg tudja határozni a gerincoszlop károsodásának pontos helyét. A gerincoszlopon négy görbületet láthatunk oldalról. A nyaki és az ágyéki szakasz elõre, míg a háti és a keresztcsonti ív hátra tart. Szembõl a gerincoszlopnak egyenesnek kell lennie.

 

Becsontosodott tartás

A fiataloknál gyakorta találkozunk hanyag tartással. Ez a gyors növekedés és az egészségtelen terheléstõl lehet. Okozhatja a túl nehéz, de folyamatosan csak az egyik vállon hordott iskolatáska is. A csapott vállak, a domború hát és az elõretolt csípõ jellemzõ ezeknél az eseteknél. Fõleg kamaszkorban gyakori, ám a rossz tartás felnõttkorba is átnyúlik, majd e korszak végén végleg csontosodik.

Kamaszkorban túlnyomórészt a lányoknál alakul ki gerincferdülés. Az elváltozás eleinte nem okoz panaszt, de enyhe esetekben is csak hosszú ülés után jelentkezhet az izmok fáradtsága. Súlyosabb a probléma, ha már fájdalomérzet is van, s ha az állapot tovább romlik, a gerinc ferdülése a mozgást is korlátozhatja. A normálistól eltérõ görbület legtöbbször a gerinc alsó szakaszán balra, felsõ részén jobbra domborodik, így a jobb váll és a bal csípõ áll magasabban. Az idejében megkezdett kezeléssel, gyógytornával megelõzhetõ a már látható deformáltság kialakulása. Ha azonban a gyermek késõbb sem kamaszként, sem fiatal korában nem kerül szakemberhez, a hibák már nem korrigálhatók. A rögzült elváltozás akár a mellkast is átformálja, ami zavarhatja a légzés és a szív funkcióját. Az alsó gerincszakasz elváltozása a gyomor mûködését befolyásolja. Nem egy esetben a korrigált gerincprobléma hatására csökkennek, jó esetben meg is szûnnek a vastagbél-, illetve egyes nõgyógyászati panaszok.

Ha a gerinc természetes görbületétõl az eltérés nem oldalra, hanem függõlegesen alakul ki, Scheuermann-betegségrõl beszélünk. Ezt az elváltozást oldalirányú röntgenfelvétel nélkül még a szakorvos is tartáshibának vélheti, s esetleg nem kezdi meg idejében a szükséges kezelést.

Bármilyen gerincbetegségrõl legyen szó, a korai felismerés nagyon fontos, ezért már kisgyermekkorban fel kell térképezni a tartáshibákat. Ha valaki tudja, hogy korábban gerincferdülése volt, annak mindaddig figyelnie kell az elváltozásra, amíg a növekedés, a csontok fejlõdése, épülése be nem fejezõdik. A késõn felfedezett eseteknél, amelyeket nem korrigáltak idejében fûzõvel, gyógytornával, akár a mûtét szükségessé válik.


forrás: Vital Magazin
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.