2025. április 27.
Ugrásszerű növekedést mutat az utóbbi évtizedekben a vastag- és végbéldaganatok száma: Magyarországon mintegy kilencezer új vastagbéldaganatot diagnosztizálnak évente, és ez a második leggyakoribb halált okozó daganatos betegség, amely évente mintegy ötezer ember életét követeli. A már kialakult daganat felismerése mellett a betegség meg is előzhető az időben elvégzett vastagbéltükrözéssel (kolonoszkópia), és a daganatos elfajulásra hajlamos polipok eltávolításával. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója azt mutatja be, hogyan kell a vizsgálatra felkészülni, mi történik a vastagbéltükrözés során, és mire kell számítani azt követően.
A vastagbéltükrözés a vastag- és végbéldaganatok szűrésének és megelőzésének, valamint az alsó tápcsatornai vérzések (vérszékelés) legfontosabb vizsgálati módszere. Az eljárásra az alsó tápcsatorna megbetegedései, vagy azok gyanúja esetén van szükség.
Bár a vastagbéltükrözéstől sokan tartanak, megfelelő előkészítéssel, felkészüléssel és együttműködéssel – akár bódítás vagy altatás mellett – a vizsgálat elvégzése nemcsak a bélbetegségek diagnosztikáját, hanem terápiás beavatkozások elvégzését és a daganatok kialakulásának megelőzését is lehetővé teszi, egyetlen erre alkalmas eljárásként – mondja dr. Miheller Pál, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológai Klinika egyetemi tanára.
A Semmelweis Egyetem új oktatóvideójából az is kiderül, hogy a kolonoszkópia csak úgy lesz sikeres, ha a bél megfelelően kitisztul, ebben bizonyos étrendi korlátozások is segíthetnek. Legtöbb esetben a vizsgálatra való előkészítés otthon történik. Egy héttel a beavatkozás előtt már nem szabad apró magvas ételeket fogyasztani (pl. szőlő, magvas péksütemények, mák), sőt paradicsomot és a paprikát sem. A kolonoszkópia előtti napon könnyű reggeli (pl. kefir vagy joghurt, egy szelet fehér kenyér), délben pedig már csak hús- vagy zöldségleves szűrt leve fogyasztható. A beavatkozás napján már csak vizet ihat a páciens, a vizsgálat előtt két órával pedig már azt sem.
2025. április 26.
A fogyókúrás piac 10 éves története
Az elmúlt évtized fogyókúrás trendjei valóban izgalmas változásokat hoztak az egészségtudatos életmód terén. Az egyes évek kulcsszavai jól bemutatják, hogy a fókuszpontok hogyan változtak a fogyasztói igények és a tudományos eredmények hatására. A „tiszta étkezéstől” kezdve a mikrobiomot célzó diétákig minden trend valamilyen új perspektívát adott az életmódváltáshoz és fogyáshoz.
Tomán Szabina 10 éve indult útjára saját életmódprogramját. Ez idő alatt több, mint 20 000 nő fogyott le módszerével. Mindeközben a piacon évről évre váltották egymást a fogyókúrás trendek és divatdiéták. Nézzük meg, hogy az elmúlt 10 évben milyen trendek és tudományos irányvonalak formálták a fogyasztói szokásokat:
2014 – „Clean Eating” (Tiszta étkezés)
A tiszta étkezés mozgalma ekkor kezdett igazán elterjedni, az emberek egyre jobban figyeltek az adalékanyagoktól és feldolgozott élelmiszerektől mentes táplálkozásra.
2015 – „Low Carb & Paleo”
A szénhidrátcsökkentett étrendek népszerűsége csúcsra járt, különösen a paleo diéta, amely a természetes, ősi táplálkozásra összpontosított.
2016 – „Gluténmentes és laktózmentes étrend”
Nemcsak az allergiások és érzékenyek körében, hanem a fogyókúrázók és egészségtudatos emberek között is elterjedtek ezek a diéták.
2017 – „Ketogén diéta”
A keto diéta robbanásszerűen nőtt, köszönhetően a magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú étrend előnyeinek, például a gyors fogyásnak és az energiaszint növekedésének.
2018 – „Időszakos böjt (Intermittent Fasting, IF)”
Az időszakos böjtölés egyre népszerűbb lett, hiszen nemcsak fogyókúrás módszerként, hanem egészségmegőrző stratégiaként is ismertté vált.
2019 – „Növényi alapú táplálkozás”
Teret hódított magának a vegán és flexitáriánus étrend, különösen a fenntarthatóság és az egészség jegyében.
2020 – „Immunerősítő táplálkozás”
A világjárvány hatására mindenki az immunrendszer erősítésére fókuszált, így a fogyókúrás termékeknél is előtérbe kerültek a vitaminokkal, antioxidánsokkal dúsított megoldások.
2025. április 26.
Elindult a robotasszisztált sebészet a Budai Egészségközpontban
Lényegesen kevesebb fájdalmat, alacsonyabb szövődmény-kockázatot és még nagyobb betegelégedettséget biztosíthat a robotika, a mesterséges intelligencia alkalmazása a protézissebészetben. Az ultramodern robotrendszerek nemcsak az ízületi kopások műtéti kezelését képesek forradalmasítani a Budai Egészségközpont specialistái szerint, hamarosan nagy változást hozhatnak az ortopédsebészet egyéb területein is.
Az ízületi kopások kezelésének felépítése egy lépcsőzetes rendszer szerint történik, amelynek az utolsó állomása a protézisműtét. Mindig a legkevésbé drasztikus, de még hatékony megoldással indít a terápia során az ortopéd szakorvos, majd, ha már a gyógyszer, az injekció, a fiziko- és a lökéshullámterápia sem hoz enyhülést a panaszok kapcsán, akkor szóba kerül a sebészi beavatkozás, azaz a protézisbeültetés.
A legjobb eredmény ilyenkor úgy érhető el, ha olyan implantátumot kap a beteg, ami a saját anatómiájához, élettani mozgástengelyéhez a leginkább közelít. Értelemszerűen minél jobban hasonlít a műtét utáni állapot a korábbi ízületi működéshez, mozgásszabadsághoz, és minél kevesebb panasz jelentkezik a későbbiekben, a beteg annál elégedettebb.
Magas műtétszám Jelenleg körülbelül 12-15 ezer csípőprotézis-, és 8 ezer térdprotézisműtétet végeznek évente hazánkban. A magas szám főbb okai: a túlsúly, a mozgásszegény életmód és az idősödő társadalom.
„Mintha ez eredeti, egészséges ízületét kapná vissza”
Az egyik legjelentősebb ortopédsebészeti múltú magánegészségügyi intézményben, a Budai Egészségközpontban első lépésként térdprotézis beültetésnél alkalmazzák a robottechnológiát.
