Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gyermekek digitális jólléte közös felelősségünk

Érdekességek2026. január 03.

Mobil, tablet, okoseszköz – ma már nem különlegesség, hanem a mindennapok része. Sorban állás közben előkerül a telefon, este videó indul a mese helyett, az óvodás pedig hamarabb „swipe-ol”, mint ahogy megtanulna órát olvasni. De hibáztathatjuk ezért a szülőket? Aligha. A digitális nevelés dilemmáihoz ma sincs kéznél egységes, életszerű útmutató – miközben éppen az első években dől el, hogyan találkozik a 0–9 éves korosztály a képernyőkkel, és milyen szokások vésődnek be hosszú időre.

A digitális gyermekkor nem a jövő – már itt van, és mi alakítjuk

A 0–9 éves korosztály digitális jólléte ma már nem mellékes kérdés. A hazai hétköznapok valósága az, hogy tízéves kor körül a gyerekek jelentős része saját okostelefonnal rendelkezik, így a digitális szokások alapjai már óvodáskorban, sőt gyakran bölcsődéskorban kialakulnak. A túl korai vagy kontrollálatlan képernyőhasználat terhelheti a figyelmet, az önszabályozást, az alvást és a társas készségek fejlődését; ugyanakkor megfelelő keretek között a technológia lehet ablak a világra, a közös felfedezés és tanulás terepe. A kérdés nem az, hogy legyen-e képernyő, hanem az, hogy mikor, mire és hogyan használjuk.

Amikor a képernyő „nevel” – láthatatlan következmények a legkisebbeknél

A kisgyermekek nem önálló felhasználók: az online térrel a felnőttek döntésein keresztül találkoznak. A háttérben futó televízió, a „technoferencia” – amikor a felnőtt figyelmét elszívja a saját mobilja –, vagy a „nyugtató képernyő” gyors megoldásai ismerős helyzetek. Mindez észrevétlenül írhatja át a mindennapokat: a beszélgetés és a szemkontaktus kevesebb, a közös játék rövidebb, az esti elalvás nehezebb, a mozgásos élmények pedig kiszorulnak. A kockázatok ebben az életkorban gyökeresen eltérnek a kamaszokétól; itt a fejlődési alapok védelme a tét.


Tiltás helyett lépésről lépésre – a tudatos átmenet logikája

A végletek – teljes tiltás vagy korlátlan engedés – helyett érdemes rugalmas, ártalomcsökkentő szemléletben gondolkodni. A 0–5 éves korosztályban különösen fontosak a teljesen képernyőmentes helyzetek, például étkezéskor, alvás előtt vagy szabad levegőn, és a rövid, közösen kísért tartalomfogyasztás, amely beszélgetéssel, együttléttel párosul. Az 5–9 éveseknél már a közösen kialakított családi szabályok adnak kapaszkodót: mikor, hol és mennyi ideig lehet eszközt használni; mire jó egy tablet, és mire nem; mikor van az offline élmények elsőbbsége. A saját eszköz kérdése – jellemzően 9–11 éves kor között – akkor lesz biztonságos, ha addigra kialakultak az önszabályozás alapjai és a napi rutinok.

Nem a szülő dolga egyedül – közösségi felelősség a digitális nevelésben

„Egy gyerek felneveléséhez egy egész falu kell” – és ez a digitális korban hatványozottan igaz. A védőnők, gyermekorvosok, pszichológusok, fejlesztők, kisgyermeknevelők és pedagógusok kulcsszereplők a családok támogatásában. Az intézmények a mindennapi gyakorlatokkal formálnak szokásokat, a fejlesztők és platformok felelőssége a családbarát megoldások és biztonságos alapbeállítások biztosítása, a szabályozás pedig keretet teremt. A digitális gyermekkort mindannyian alakítjuk – és mindannyian nyerünk, ha a legkisebbek számára biztonságos, érthető és szerethető digitális környezetet építünk.

Útmutató a tudatos digitális neveléshez – hiánypótló szakmai háttér

Az EdTech Koalíció Digitális Gyermekjóllét Munkacsoportjának szakértői olyan háttéranyagot állítottak össze, amely kifejezetten a 0–9 éves korosztály online jelenlétének kérdéseit rendezi áttekinthető keretbe: Digitális Gyermek Jóllét szakmai dokumentum

A dokumentum problématérképet és kockázattérképet kínál, és gyakorlati javaslatokat fogalmaz meg családok, intézmények és döntéshozók számára. Nem bűntudatot kelt, hanem kapaszkodókat ad: hogyan lehet a tiltás–engedés hamis kettőssége helyett kiegyensúlyozott, életszerű szokásokat kialakítani. 

A háttéranyag alapján rövid, közvetlenül használható tanácsadó kiadványok készülnek szülőknek, pedagógusoknak és szakembereknek; további cikkek és útmutatók elérhetők a digitalisgyermekjollet.hu oldalon.

Digitális jóllét 0-9 éves korban – Útmutató szülőknek és szakembereknek


forrás: Bébik kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Veszélyes webáruházi termékek

2026. szeptember 14.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) célzott ellenőrzési program keretében folytatta az Európai Unión kívüli, online piacterekről rendelt termékek vizsgálatát. Az ékszereket követően ezúttal háztartás-vegyipari termékeket és illatosítókat ellenőriztek a szakemberek, és megállapították, hogy a vizsgált termékek egyike sem felelt meg az alapvető címkézési követelményeknek.

Az NNGYK által vizsgált tíz háztartásvegyipari termék egyikén sem szerepeltek a veszélyt jelző piktogramok, és hiányoztak a veszélyekre, a biztonságos felhasználásra, valamint a baleset esetén szükséges teendőkre vonatkozó információk. Hasonló eredmény született az illatosítók esetében is.

További problémát jelentett, hogy a termékek címkéin nem szerepelt magyar nyelvű leírás. A vásárlást megelőző hirdetések sem tartalmazták a szükséges biztonsági információkat, sőt egyes esetekben a csomagolása, megjelenése és kinézete alapján sem volt egyértelmű a termék rendeltetése.

A szabályok betartása kiemelten fontos, mivel a háztartási vegyszerek jelentős része bőr- és szemirritációt okozhat, egyes anyagok pedig súlyos egészségkárosodást is előidézhetnek. Az illatosítók esetében egyes összetevők allergiás reakciót válthatnak ki az arra érzékenyeknél. A tünetek az enyhe nyálkahártya-irritációtól a légúti panaszokig terjednek, és súlyos esetben akár fulladásveszély is kialakulhat. Egy esetleges mérgezés vagy baleset esetén fontos, hogy a terméket egyértelműen be lehessen azonosítani, ami megfelelő címkeinformációk nélkül nem lehetséges.

Vigyázzunk a májunkra!

2026. szeptember 13.

A máj életfontosságú szervünk, testünk legnagyobb „vegyi üzeme”.



A máj feladatai szerteágazók: létfontosságú anyagokat állít elő, központi szerepet játszik a szervezet anyagcsere-folyamataiban, a zsírok feldolgozásához szükséges epét termeli, méregtelenítő funkciókat lát el. Érdemes hát nagyon vigyázni rá! Májkárosodás több irányból is kialakulhat, amelyekre oda kell figyelni.

Vírusfertőzés

A májgyulladás (hepatitis) okozója a hepatitis A-, B- és C-vírus. A betegség általában heveny tünetekkel, sárgasággal kezdődik, de előfordul, hogy szinte tünetmentesen zajlik le. Az akut hepatitis rendszerint teljesen meggyógyul, de néha krónikussá válik, és fokozatosan májsejtpusztulást okoz.

Elhízás, cukorbetegség

Az elhízás, a cukorbetegség is károsíthatja a májat. Ilyenkor ugyanis a májsejtekben zsír halmozódik fel, ami a májfunkciók romlásához vezet.

Társállatok tartása az egészséges életmód kulcsa?

2026. szeptember 13.

A ma már népbetegségnek számító elhízás, a mozgásszegény, egészségtelen életmód ránk, emberekre és házi kedvenceinkre is világszerte jellemzõvé vált. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számos feladatra hívja fel a kormányok, gazdasági szereplõk és a civil szféra figyelmét, amely többek között kiemeli az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás fontosságát. 

Mindezek mellett célszerû rávilágítani a társállattartás egészségmegõrzésben és betegségmegelõzésben betöltött szerepére, mind a gazda, mind pedig kedvence vonatkozásában. A rendezvény fõvédnöke: dr. Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott.

A halálesetek több mint 50%-át a szív és érrendszeri betegségek okozzák, ami az EU-átlag kétszerese. A felnõtt lakosság 35-40%-a túlsúlyos, 18%-a kövér. A felnõtt lakosság 2/3-a még alkalomszerûen sem sportol.

A probléma világméretû. A fejlett országokban például az elhízásból, a szív és érrendszeri, a daganatos, a cukorbetegségbõl, valamint a mozgásszervi és az emésztõrendszeri betegségekbõl származó halálozás eléri a 70%-ot. Ezeknél a betegségeknél a táplálkozásnak, a fizikai aktivitásnak kiemelt szerepe van.