Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gyermekkori ételallergia egyre súlyosabb problémát jelent

Érdekességek2024. augusztus 09.

Fotó: 123rf.com

Az ételallergiák egyre gyakoribbak minden korosztályban. Mint dr. Moric Krisztina az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus szakembere elmondta, a WAO (World Allergy Organization-Allergia Világszervezet) a gyermekkori ételallergiákra hívta fel a figyelmet. 

Fókuszban a gyermekkori ételallergia

A World Allergy Organization 111 allergológiai és klinikai immunológiai társaságot felölelő nemzetközi ernyőszervezet. A WAO minden évben az allergia világhét keretében kiemel egy olyan betegségtémát, amelyre nagyobb figyelmet kell fordítani az egészségügyi dolgozóknak és a laikusoknak. Ennek kapcsán számos ismeretterjesztő programot, médiaeseményt, nemzetközi webináriumot is szervez, valamint különböző csatornákon keresztül terjeszti az allergiákkal kapcsolatos oktatási információkat. Az idei évben a gyermekkori ételallergiák kerültek fókuszba – mondja dr. Moric Krisztina.

„Az amerikai National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) definíciója szerint ételallergia egy olyan egészségkárosító hatás, amely egy adott élelmiszerrel való érintkezés során reprodukálhatóan fellépő specifikus immunválaszból ered. Tehát az immunrendszer túlzott reakciójáról van szó, amely az allergén összetevőt tartalmazó étellel való találkozáskor újra és újra beindítja a szervezet védekezési reakcióját.”

Ugyanakkor bizonyos esetekben gyakran megfigyelhetjük, hogy míg a nyers tej vagy joghurt fogyasztása tüneteket vált ki egy tejfehérje allergiás kisgyermeknél, addig a kekszként vagy süteményként elfogyasztott hőkezelt tej („sült tej”) nem okoz panaszokat. Ez biztató jelenség olyan szempontból, hogy ezen esetekben nagyobb eséllyel növi ki a későbbiekben – mutat rá a definíció hiányosságaira a szakember, aki hozzáteszi, hogy az ételallergia egyre jobb megismerésével, a betegség meghatározása és tipizálása is folyamatos átalakuláson megy keresztül az évek során.


Az orvos-beteg kapcsolat jelentősége

Az ételallergiák kezelésében óriási jelentősége van az orvos-beteg kapcsolatnak. Az ételallergiát a legtöbb esetben sajnos nem lehet véglegesen meggyógyítani, a terápia a panaszt okozó étel elhagyásából áll. A World Allergy Organization azonban hangsúlyozza, hogy az allergológus szakemberek segítségével és az ételallergiában jártas dietetikus támogatásával a betegek megtanulhatnak együttélni ételallergiájukkal, így jelentősen javítható életminőségük. Tudatosítani kell azonban, hogy az allergént tartalmazó étel elfogyasztását követően jelentkező tünetek az igen enyhétől a súlyosig terjedhetnek, és akár életveszélyesek is lehetnek. Az allergénnel való találkozáskor a felszabadult hisztamin tüneteket okozhat a bélrendszerben, a légzőrendszerben, a bőrön, valamint a szív-érrendszerben is.

Fotó: 123rf.com

„Az ételallergiás tünetek az élelmiszertől függően típusukban és súlyosságukban eltérőek lehetnek, és az életkor függvényében is változnak. Gyermekkorban leginkább bőrtünetekkel (csalánkiütés, ekcéma) találkozunk, de kisgyermekeknél rendszeresek a légzőszervi tünetek (köhögés, nátha, orrfolyás, tüsszögés) és a hányás is. A kardiovaszkuláris tünetek (szapora szívverés, szédülés, ájulás) azonban csak az életkor előrehaladtával válnak egyre gyakoribbá.”

Dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológusa arra is felhívja a figyelmet, hogy súlyos esetben az egész szervezetet érintő túlérzékenységi reakció, anafilaxia is kialakulhat, ami akár halált is okozhat. Az anafilaxia súlyosbodását és az esetleges életveszélyt csak az izomba adott adrenalin injekció adásával előzhetjük meg. Rendkívül fontos tehát, hogy az allergiában jártas orvos helyes diagnózist állítson fel, valamint az ételallergia tüneteit (köztük az anafilaxiát) mindenki felismerje, és szükség esetén azonnal és megfelelően reagáljon.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.