Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gyógyszer sem bírja a kánikulát?

Érdekességek2026. július 10.

A hőségben több gyógyszer hatása és mellékhatása is megváltozhat

Fotó: dturphoto © 123RF.com

A nyári melegben, kánikulában való gyógyszeralkalmazás számos hatóanyag esetén is különös odafigyelést igényel.

Gyógyszer & kánikula

Bizonyos gyógyszerek szedése esetén nagyobb a rizikója annak, hogy különféle hőártalmak, így például hőkimerülés vagy hőguta alakuljanak ki.

Több gyógyszer szedése esetén a nyári melegben megnő a szédülés, elesés, ájulás kockázata. Vannak olyan patikaszerek is, amelyeknél a nagy forróságban nagyobb a veszélye a túladagolással összefüggő mellékhatásoknak.

Elvonja a vizet

Oda kell figyelni a gyógyszerekre, amelyek „kihajtják” a vizet a szervezetből!

A magas külső hőmérséklet izzadásra késztet, amely folyadékvesztéssel jár. Emiatt nyáron fokozottan oda kell figyelni a megfelelő folyadékbevitelre, lehetőleg tiszta víz formájában. A megfelelő folyadékbevitelhez a télen szokásos napi 1,5-2 liter nem biztos, hogy elegendőnek bizonyul.

Ronthat a helyzeten, hogy számos hatóanyag, főként a vízhajtók (diuretikumok) „kiűzik” a szervezetből a vizet és a sók egy részét. A következmény a só- és vízháztartás egyensúlyának felborulása, azaz dehidráció lehet, amely időseknél és csecsemőknél, kisgyermekeknél különösen veszélyes.


Nemcsak a vízhajtók, de a székrekedés esetén alkalmazott hashajtók is hozzájárulhatnak a vízvesztéshez, a kiszáradáshoz.

Ha olyan gyógyszereket alkalmaz, amelyek „kiűzik” a vizet a szervezetből, fokozottan figyeljen oda a folyadék pótlására! Orvosával egyeztessen arról, hogy mennyi folyadékot kell/szabad fogyasztania naponta. Ez szívbetegeknél különösen fontos.

Lehúzza a vérnyomást

Csak óvatosan a vérnyomáscsökkentőkkel és az erektilis diszfunkció gyógyszereivel!

Nem biztos, hogy ugyanolyan dózisban kell szedni a vérnyomáscsökkentőket nyáron, mint télen. A meleg okozta értágulat ugyanis önmagában is csökkentheti a vérnyomást, kifejezettebbé teheti egyes vérnyomáscsökkentők hatását. A veszélyt az jelentheti, ha a nagy melegben a vérnyomás a szokásosnál alacsonyabbra csökken, amely szédüléssel, ájulással, eleséssel járhat.

Nemcsak a vérnyomáscsökkentők, de az antianginás hatóanyagok hatását is befolyásolja a nyári meleg, ami miatt azok szédüléssel és eleséssel járó mellékhatásai gyakoribbak lehetnek.

Megemlítendők az erektilis zavarok kezelésében használt szerek, amelyek hatása szintén az értágulaton alapul. Nyáron, a hőségben fokozott a rizikója annak, hogy a potencianövelők alkalmazása szédüléses, ájulásos nem kívánt hatásokkal társul.

Tompultságot okoz

A koncentrációs képesség romlása és a zavartság bajokat okozhat.

Számos hatóanyag, köztük a benzodiazepinek és az altatók az összpontosító, a koncentrációs képesség csökkenését okozzák, tompultságot eredményeznek. Ezek olyan mellékhatások, amelyek nehezítik az odafigyelést arra, hogy a gyógyszert alkalmazó páciens rendszeresen fogyasszon folyadékot, illetve felismerje és kellően kezelje azokat a tüneteket, amelyek hőkimerüléshez vagy akár hőgutához vezetnek. Aki altatót vagy nyugtatót szed, azzal könnyebben megeshet, hogy elalszik a napon vagy „elfelejt” megfelelő mennyiségű folyadékot inni, amelynek nyáron súlyos következményei lehetnek.

Csökkenti az izzadást

Az izzadást visszafogó gyógyszerek veszélyesek lehetnek nyáron.

Több hatóanyag, elsősorban az ún. antikolinerg hatásúak csökkentik az izzadás mértékét. Említhetők például a vizeletinkontinencia kezelésében alkalmazott hatóanyagok és az utazási betegség kezelésére ajánlott antihisztaminok vagy szkopolamin; emellett egyes, régi típusú antidepresszánsok is csökkenthetik a verejtékezést.

Az izzadás hőszabályozásban játszott szerepének sérülése, a szervezet hűtőmechanizmusának károsodása miatt nagyobb az esély a hőártalmak kialakulására. Aki nem izzad, annál nagyobb eséllyel léphet fel a heves szívdobogással, száraz tapintású bőrrel, görcsrohamokkal járó hőguta is.

Aki az említett gyógyszereket szedi, annak fokozottan védenie kell a szervezetét a felmelegedéstől/túlmelegedéstől.

Elfedi a hőérzetet

Vannak gyógyszerek, amelyek miatt a páciens nem „érzi”, hogy melege van.

Egyes hatóanyagok, így több antipszichotikum a dopamin- és szerotoninreceptorok blokkolása révén megváltoztatják a testhőmérséklet szabályozását is az agyban: az antipszichotikumot alkalmazók a hőt és a szomjúságot kevésbé hatékonyan vagy késleltetve érzékelik. Az érintetteknél előfordulhat, hogy nem indulnak be természetes védekező reakciók a hővel szemben: kevésbé valószínű, hogy a hőségben árnyékot keresnek, és előfordulhat, hogy nem isznak elegendő folyadékot.

Fokozza a hőártalmat

A rosszul „beállított” pajzsmirigygyógyszerek nyáron fokozottan veszélyesek.

A pajzsmirigyhormon-pótló kezelésben részesülő betegeknél különösen fontos a levotiroxin dózisának a megfelelő beállítása. Amennyiben az adag túl magas, akkor hasmenés léphet fel, illetve a szervezet több hőt termel a normálisnál. A két folyamat együttesen fokozza a kiszáradás és a hőártalmak kockázatát.

Megoldásként a gyógyszeradag – nyárra szabott – beállítása javasolható. Érdemes egyeztetni a kezelőorvossal erről is!

Ön & gyógyszerek & hőség 1. Ajánlott a kezelőorvosánál, gyógyszerészénél tájékozódnia arról, hogy az ön által szedett gyógyszerek hatását, mellékhatását befolyásolja-e az (extrém) meleg időjárás. 2. Legyen tisztában azzal, hogy az ön által alkalmazott gyógyszeres kezelés mennyire fér össze a nagy forrósággal! 3. Kövesse azokat a tanácsokat, amelyek csökkentik a nyári hőségben való gyógyszeralkalmazáshoz köthető rizikót; legyen szó a folyadékfogyasztásra való odafigyelésről, a gyógyszerdózisok csökkentéséről vagy a gyakoribb laborvizsgálatokról!

Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit adhatunk a képernyők helyett?

2026. június 30.

Családi digitális dilemmák kerültek színpadra Balatonfüreden



Több mint 300 résztvevő, közel 30 élményállomás és egy színházi ősbemutató állította középpontba a digitális gyermekkor kérdéseit Balatonfüreden.

Egy családi vacsora. Egy telefonért nyúló szülő, egy figyelemre vágyó gyermek és egy helyzet, amelyet a nézőtéren ülők közül szinte mindenki ismert.

A jelenet a „Képernyők között” című szituációs színházi ősbemutatón elevenedett meg június 13-án, a hatodik Alfáktól Omegáig – Családi Pikniken. A balatonfüredi Gapa Terasz és Parkerdőben megrendezett esemény gyakorlati példákon keresztül mutatta meg, hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyők használata és a valódi kapcsolódás között.

A digitális eszközhasználat egyre korábbi életkorban jelenik meg a gyermekek életében, miközben a családok sokszor bizonytalanok abban, hogyan alakítsanak ki életkorhoz igazodó szabályokat. Az Alfáktól Omegáig rendezvénysorozat erre a mindennapi kérdésre keres gyakorlati válaszokat.

A nézők arról dönthettek, hogy kisgyermeket vagy kamaszt nevelő család története jelenjen meg a színpadon. Pánics Lilla és Jerger Balázs színművészek ezekből a jól ismert családi helyzetekből építették fel a jeleneteket, amelyek értelmezését Fegyverneki Gergő médiaoktató, digitális pedagógiai szakértő segítette.

Apák a gyermekonkológián

2026. június 30.

Most vasárnap apák napja lesz, amely jó alkalmat ad arra, hogy ne csak az apaság szép, hanem annak nehezebb oldaláról is beszéljünk. Az Érintettek Egyesület friss anyagában három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg. 

A cikk fontos és ritkán megszólaltatott nézőpontot mutat meg: azt, hogyan élik meg az apák a gyermekonkológiai diagnózist, a kezelések időszakát, a gyógyulás utáni éveket, illetve azt is, miért nem gyengeség férfiként segítséget kérni.

Három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg

Mit jelent férfinak lenni, amikor az élet legsúlyosabb kihívásával szembesül egy család? Hogyan lehet talpon maradni, családot egyben tartani, hitet adni, miközben belül tombol a vihar? Három édesapa, Borszéki György, Fekete Soma, és Keresztes-Németh Zoltán történetén keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen érzés “az ágy szélén ülve tartani a hátadon az egész világot”.

A diagnózis hidegzuhanyként ér minden szülőt. A félelem, és kétségbeesés gyorsan elhatalmasodik, az érzelmek akarva-akaratlanul is utat törnek a felszínre. A férfiak mégis nehezen szólalnak meg. Három apuka most mégis vállalta, hogy elmeséli, milyen a legnagyobb félelmükkel szembenézni – és közben egyben tartani a családot.

Miért szeretjük annyira a kekszeket?

2026. június 29.

Édes tények Péter-Pál napján

A néphagyományok szerint június 29-én, Péter, Pál-kor valamint július 2-án Sarlós Boldogasszony napján az aratás kezdetét ünnepeljük. Az ünnep létjogosultságát nemcsak a remélhetõleg bõ termés adja, de az is, hogy a gabonafélék az emberiség legalapvetõbb élelmiszerforrásai.
Ezek közül a magas kiõrlésû gabonafélék elemi rostjai számos pozitív élettani hatásaik révén segítik szervezetünk mûködését, elsõsorban emésztésünket, valamint egészségünk megõrzését. Az elemi rostok ezen jótékony hatásait mi magyarok, szívesen élvezzük nagyobb rosttartalmú kekszek és piskóták formájában is.

Meglepõ adatok

Ezekbõl az édességekbõl tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. A kekszek és piskóták hazai népszerûségi listáját az édes kekszek, a csokoládéba mártott kekszek, a jó öreg háztartási keksz, a piskótafélék és a puszedlik vezetik. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket.