A gyógyszerészet szíve a gyógyszertárban dobog
Érdekességek2024. március 17.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara 10 pontban fektette le azokat az alapvetéseket, amelyek mentén kívánja kifejteni a tevékenységét. A betegekkel kapcsolatos többek között így szól:
„A gyógyszerészet egyszerre tartozik a gazdálkodó és a segítő hivatások közé; egyszerre vagyunk tagjai a gyógyszerpiaci ellátási és az egészségügyi értékláncnak. Gazdasági tevékenységünk során sem feledhetjük, hogy a legfőbb érték a beteg üdve, amit csak betegeink objektív érdekeinek figyelembevételével, megfelelő felkészültséggel és empátiával képviselhetünk hitelesen. A két értéklánc közötti egyensúly feltételeinek megteremtése és fenntartása közös feladata a közhatalom gyakorlóinak és a kamarának.”
Dr. Hankó Zoltán
Dr. Hankó Zoltán, az MGYK negyedszerre újraválasztott elnöke is ezen gondolatok megerősítésével hangsúlyozta a gyógyszerésznek a betegek érdekében tett és teendő törekvéseit.
A cél az egészségben eltöltött életévek növelésén és a krónikus betegségek során kialakuló szövődmények megelőzésén túl iránymutatás az egészségtudatos életvitel kialakításához, az egészség megőrzéséhez.
A betegek érdekeinek védelme a cél
– Nincs orvosi szakma, ami gyógyszer nélkül képes lenne gyógyítani –mondta az elnök. – Így a gyógyszerész e tekintetben a gyógyszerellátás középpontjában áll. Évente 60 millió gyógyszerész-beteg találkozásra kerül sor, ami óriási felelősség a szakember részéről, akár gyógyszerre, akár tanácsra van szüksége a betegnek, akár egészségtudatosságra nevelés a cél. Ez a felelősség csak tovább fokozódik, amikor a gyógyszerésznek meg kell találnia az optimális egyensúlyt a gyógyszerellátási és az egészségügyi értéklánc között. Hisz nem szabad, hogy a kereskedelmi szempontok túlnőjenek a lakossági gyógyszerellátáson. Mert a gyógyszerészet egy segítő hivatás, mely az egészségesek helyes életvitelét és a betegek gyógyulását célozza a gyógyszerész megfelelő szaktudásával és kellő empátiájával. Ugyanakkor a gyógyszerészet egy gazdálkodó hivatás is, hiszen a munka által kitermelt nyereségből tartja el magát a gazdasági vállalkozás. Mindenképpen harmóniát kell teremteni az etikai-szakmai normák és a gazdasági érdekek között – hangsúlyozta az elnök. – Ezért a Magyar Gyógyszerészi Kamarának egy olyan struktúra kialakításáért kell küzdeni, ahol megéri jónak lenni, és nem éri meg rosszat csinálni. Mert minden esetben a betegek objektív érdekeinek a védelméről van szó.
Jelenleg kétszer annyi gyógyszerész dolgozik az országban, mint három évtizeddel ezelőtt. Egyes régiókban mégis kevés a szakember. Pedig a gyógyszerbiztonság érdekében, a betegek megfelelő gyógyszerszedése érdekében, a betegekkel való foglalkozás, az ún. gyógyszerészi gondozás érdekében ezen szolgáltatások professzionális nyújtása, majd újabbak elindítása nyithatja meg a gyógyszerész-beteg kapcsolatrendszer új dimenzióit – fejezte be gondolatait dr. Hankó Zoltán elnök.
Dr. Zalai Károly
Dr. Zalai Károly, az MGYK főtitkára a következőkben fejtette ki, mi az a kulcsszó, amelynek mentén bezárul a kör a gyógyszerész-beteg kapcsolatában.
A kommunikáció titkos fegyvere
– Az évi 60 millió gyógyszerész-beteg találkozó egyrészt felelősséget jelent a gyógyszerész részéről, hogy a kulcsszót, a bizalmat fenntartsa, másrészről ez a betegeknek is a felelőssége, hogy a bizalmukkal erősítsék a gyógyszerészt a munkájában. Ez egy optimális „win-win” (győztes-győztes) helyzetet kell, hogy teremtsen állandóan – kezdte gondolatait a főtitkár. – A betegekkel való foglalkozás különösen ott nagyon fontos, ahol a gyógyszerész az egyetlen legközelebb és leghamarabb elérhető egészségügyi szakember. Ahol a gyógyszerész és a betegek szinte egy közösséget alkotnak.
A második gondolatom – folytatta a főtitkár –, hogy a gyógyszerész-szakma erőssége a tudás. Egy olyan tudomány áll mögötte, amelyet, ha Magyarországra vetítünk, akkor 120-140 éves a múltja, világviszonylatban 700 éves a gyógyszerészet története. Természetesen a gyógyszerésznek tennie is kell ezért a tudásért, mert folyamatosan képeznie kell magát, egy életen át.
Mert a bizalmat úgy lehet megerősíteni, hogy a gyógyszerész okos, és a tudásával is a betegeket szolgálja.
A harmadik gondolatom, hogy a beteg egészsége – legjobb kézben az orvosoknál, de ezenkívül – a gyógyszerésznél van, akkor, ha hallgat a szakemberre. A gyógyszerész a betegek terápiájának a követésével, a mellékhatások figyelésével, más oldalról tudja a betegeket figyelni és segíteni a gyógyulásukat, mint az orvos. A betegek két csoportba sorolhatók. Az egyik, akik megfogadják a gyógyszerész tanácsát, kíváncsiak arra, amit kérdez. Akik szeretik a tanácsadást, azok tudják, hogy ezzel a gyógyszerész segít nekik. De vannak, akik bemennek a patikába, és minél előbb túl akarnak lenni a vásárláson. A gyógyszerésznek ilyenkor is érdeklődést kell mutatnia a betegek felé, hogy érezzék a segítő szándékot, mert figyeli a terápiájukat és követi a gyógyulásukat. A betegek ne azt érezzék, hogy a gyógyszerész egy kereskedő, hanem azt, hogy értük van.
Magas színvonalú munkát akkor tud végezni a gyógyszerész, ha a betegek bizalmi hátterével rendelkezve tudja használni a szaktudását.
A betegek visszajönnek, konzultálnak, és „együtt élnek” a patikussal. És ezzel visszatértünk a legelső gondolathoz, a kulcsszóhoz, a bizalomhoz – fejezte be dr. Zalai Károly főtitkár.
Dr. Horváth-Sziklai Attila
Dr. Horváth-Sziklai Attila, a Magyar Gyógyszerészi Kamara hivataligazgatója elmagyarázta, miért olyan fontos az az egy perc is a betegtájékoztatásban.
Egy perc esély?
– Amikor a betegek a gyógyszerekkel kapcsolatban tájékozódnak, az szinte mindig leszűkül a kockázatok és mellékhatások körére. Még
a reklámok melletti kötelező szöveg is sajnos csak erre hívja fel a figyelmet. Pedig a gyógyszerek ismerete közel sem merülhet ki csupán ebben az információban. Ennél szinte fontosabb az a tudás, hogy a betegek megfelelően alkalmazzák a saját készítményeiket. Érdekelje az is a betegeket, hogyan kell jól és helyesen használni a gyógyszert. Mert ha nem így történik, az is okozhat súlyos mellékhatásokat. Hiszen, ha az adott gyógyszert az orvos elrendelte, akkor az az egyedi elbírálás szerinti megfelelő gyógyszer lesz. Természetesen tudni kell róla, hogy lehetnek nem várt mellékhatások, de ahhoz, hogy javuljon az állapot, a betegség, ahhoz megfelelően kell szedni az adott készítményt.
Tehát helyesen és jól kell használni, és ne csak azt higgyék a betegek, hogy jól használják. Mert bármilyen, bagatellnek tűnő dolog lehet nem megfelelő, a 2×1, a reggel, az este, az étkezés előtt vagy alatt stb. A betegek nyugodtan kérdezzenek, akár egyszerűnek tűnő dolgokat is, és ne lepődjenek meg, ha a gyógyszerész ez irányban kérdezi őket. A felmérések szerint a gyógyszerésznek kb. egy perce van arra, hogy a betegek öngyógyszerelését segítse. Ezalatt az idő alatt néhány kérdésből el kell döntenie, hogy abban az esetben melyik a megfelelő gyógyszer. Ezért különösen fontos, hogy a gyógyszerész által feltett kérdésekre tényleg valós válaszokat adjanak a betegek, és érezzék, hogy ez az ő érdekükben, a helyes gyógyszeralkalmazás érdekében történik. Egy perc erre az esély! – szögezte le a hivataligazgató.
– A gyógyszerész az a szakember, aki a betegek gyógyszeres terápiájára a legnagyobb rálátással lehet. Mert látja a számítógépben az orvosok által elrendelt összes gyógyszert, és amit még a betegek vény nélkül vesznek, plusz az étrend-kiegészítőket is. Tehát bátran kérdezzék a gyógyszerészt, sőt, jelezzék azokat a tapasztalatokat is, amiket esetleg a gyógyszerrel kapcsolatban éreztek. Ne csak a kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezzék, hanem a helyes gyógyszerhasználatról is, mert az ugyanolyan fontos. Legyenek kíváncsiak a gyógyszerész javaslatára is, ne csak a konkrét, már otthon kiválasztott gyógyszerhez ragaszkodjanak feltétlenül, mert lehet olyan eset, hogy nem az a készítmény a megfelelő. Bízzanak a betegek a gyógyszerész tudásában, és engedjék meg, hogy segítse a gyógyszeres terápiájukat! – zárta gondolatait dr. Horváth-Sziklai Attila hivataligazgató.
„A gyógyszerészek pótolják azokat az emberi kapcsolatokat, amiket az egészségügy más területén nem kapunk meg.”
(N. Ernőné, Zalaegerszeg)
„Olyan bizalommal megyek a patikába, mintha családtagok lennénk.”
(V. Magdolna, Budapest)
„A gyógyszertárban kapunk néhány kedves szót, és máris enyhülnek a
gondjaink.”
(O. Jánosné, Berente)
„Miért kedvencem ez a patika? Mert jó ide betérni! Mindig kedvesek, és számíthatok problémáim szakértő megoldására.”
(Z.-né K. Katalin, Bodrogkeresztúr)
„Megértőek, segítőkészek a gyógyszerészek, és mindig van néhány kedves szavuk is.”
(Z.-né Török Ilona, Gödöllő)
„A patikában figyelmes, kedves, betegbarát ellátásban van részük a vásárlóknak.”
(L. Ildikó, Szolnok)
Dr. Szarvasházi Judit
főszerkesztő-gyógyszerész
forrás: Patika Magazin
