Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gyógyszerészet szíve a gyógyszertárban dobog – 2. rész

Érdekességek2024. április 27.

Fotó: 123rf.com

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse. Megkérdeztük az MGYK megyei szervezeteinek elnökeit, hogy ők mit tartanak fontos üzenetnek elmondani a betegek, az olvasók, a lakosság részére.

 

Egészséges családi háttér

 

Az előttünk lévő időszak egyre inkább a prevencióra, a megelőzésre hívja fel a figyelmet. Azt tapasztaljuk a gyógyszertárban, hogy egyre több antibiotikumot fogyasztanak a betegek, mert nem elég erős az immunrendszerük a különböző, újonnan megjelenő kórokozókkal szemben. Ez véleményem szerint részben megelőzhető lenne, ha sokkal jobban odafigyelnénk az immunrendszerünk időbeni támogatására, felkészítésére. A megelőzés az egyik kulcsa ennek a problémának. A vírusok és a baktériumok ellen az egészséges immunrendszer általában hatékonyan tud védekezni. A gyógyszerkincsünket tehát arra az esetre kellene felhasználni, amikor már nem tud a saját immunrendszerünk védekezni.

Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy kisebb fertőzésekre is antibiotikum a terápia. Pedig ha figyelünk a szervezetünkre, saját magunkra, és a megfelelő időben támogatjuk az immunrendszerünket, akkor egészségben tudjuk átvészelni a kritikus időszakot. A másik fontos tendencia az, hogy a betegségpiac mellett egyre inkább kialakul az ún. egészségpiac. Ez harmóniában áll azzal a nevezéktannal, amit most a háziorvosoknál is tapasztalunk, ugyanis a hivatalos elnevezésük családorvos lett. Már nem csupán az történik, hogy a beteg elmegy az orvoshoz, és őt egyedülállóként tekintve, csak vele foglalkozik, hanem a háttérben, a környezetben feltételezünk egy egészségesen működő családot, benne egészséges egyénekkel, akikhez tartozik egy családorvos. Neki egyre inkább nem az a szerepe, hogy betegséget gyógyít, hanem az, hogy támogassa az egészség megtartását.


Dr. Nagy Vilmos
MGYK vármegyei elnök
Pest vármegye

Feladatunk nekünk is, hogy partneri viszony alakuljon ki a család, a gyógyszerész és a családorvos között, ennek érdekében indult el a Lakóhelyközeli Egészségszolgáltatás modell kialakítása. A projekt keretei között megpróbálják a lakosságot a településhez legközelebb eső alapellátási szinten tartani. Így a lehető legtöbb problémát már helyben lehet orvosolni. Ebbe a rendszerbe tud bekapcsolódni a gyógyszerész is. Ha ez az orvos-gyógyszerész-lakos háromszög jól működik, akkor eredményesen lehet az alapellátás szintjén tartani a legtöbb egészségügyi ellátást, ezáltal kisebb terhelés hárul a szakellátási központokra, s ez a betegeknek is kényelmesebb.

Összefoglalva: bármilyen helyzetben bátran keressék a lakosok a gyógyszerészüket, hisz ő az a szakember, aki rendelkezik azzal a szaktudással, információmennyiséggel, amivel az ő egészségben maradásukat tudja segíteni, szükség esetén pedig orvoshoz irányítani őket.

Dr. Németh Ákos
MGYK vármegyei elnök
Vas vármegye

Nemcsak terméket, hanem információt is adunk

Ezúton is biztatom az embereket, hogy bármely, egészséggel, betegséggel kapcsolatos kérdéssel nyugodtan keressék fel a patikájukat, és kérdezzék a szakembert!

A gyógyszertárban felkészült gyógyszerészek és szakasszisztensek tudnak válaszolni a kérdésekre. A patikákban nemcsak termékeket adunk el, hanem sok hasznos információval látjuk el az embereket annak alkalmazásáról, emellett betegségekkel, életvitellel kapcsolatos kérdésekben is fordulhatnak hozzánk. Sok esetben könnyebben elérhető a gyógyszerész, amikor orvoshiány van, a rendelési idők behatároltak: a gyógyszertár akkor is ott van, nyitva van, legtöbbször nem kell sorba állni, nem kell időpontot foglalni. Ha olvasott valamit az interneten és szeretne meggyőződni annak hitelességéről, akkor is nyugodtan forduljon hozzánk. Néha az interneten hirdetett reklámok megtévesztésen alapulnak, ezért is fontos a szakember, a gyógyszerész véleményét is kikérni a termék beszerzése előtt. Emellett ajánlott megbízható helyről, például a patikából beszerezni ezen termékeket. Egyáltalán ne érezze magát senki kényelmetlenül, ha csak információt szeretne, vagy akkor se, ha kellemetlen témáról szeretne érdeklődni. Ha inkább nő, vagy inkább férfi szakemberrel szeretne megbeszélni valamit, természetesen ennek sincs akadálya.

Merjenek kérdezni, erre hiteles szakembert válasszanak, aki legegyszerűbben a gyógyszertárban elérhető!

Dr. Pápai Zoltán
MGYK vármegyei elnök
Győr-Moson-Sopron vármegye

Nekünk a beteg az első

Mint gyógyszertárban dolgozó gyógyszerész, és mint személyi jogos gyógyszerész azt szeretném kihangsúlyozni, hogy mindenekelőtt az etikus gyógyszerészet az, amiért mi elkötelezettek vagyunk. Olyan egészségügyi intézményt szeretnénk működtetni, és olyanban szeretnénk dolgozni, ami abszolút a betegek érdekét és szükségleteit teszi az első helyre. Mindig ez a legfontosabb.

Ebben a nehéz gazdasági helyzetben is etikusnak kell maradni. A beteggel való kommunikáció és a bizalom, a személyes kontaktus elérése a gyógyszerész és a beteg között rendkívül fontos. Nyilván egy olyan kommunikációval, ami a beteghez elér, amit meg is ért és elfogad. Mert ha ez megvan, akkor tudunk rajta legfőképpen segíteni, mert így közös nyelvet beszélünk.

Ki kell alakulnia egy bizalmi kapcsolatnak, akkor fog megnyílni a beteg, és ha megnyílik, akkor fogja elénk tárni a problémáit, panaszait, akkor fog kérdezni, és akkor van lehetőségünk nekünk is őt segíteni. Mindent megteszünk ezért.

Én Pécsett végeztem, és ezt követően maradtam az egyetemen mint doktoranduszhallgató, részt vettem az orvosi kar képzéseiben, orvos-, fogorvos-, gyógyszerészhallgatókat oktattam, sőt az angol nyelvű külföldi hallgatók oktatásához is csatlakoztam. Emellett emelt szintű kémiaérettségire készítettem fel közép-iskolásokat, valamint a hétvégéken patikai munkát és ügyeletet is vállaltam. Ezalatt olyan pozitív visszacsatolásokat kaptam a betegektől, hogy úgy éreztem, ezzel kell a továbbiakban foglalkoznom. 2016-ban egy patikai hitelprogram keretében és segítségével a feleségemmel át tudtuk venni Téten a Fagyöngy gyógyszertárat, amit a mai napig is működtetünk.

Már ebben a patikában dolgoztunk, amikor részt vettünk a gyógyszertári asszisztensek oktatásában is, valamint a képzés vizsgáinak helyszínét is itt biztosítottuk. Így a kutatást, az oktatást, és a patikai munkát is megismertem. Meg volt a lelkesedésem, ami, remélem, még sokáig meg is marad!

Amikor a betegeknek tudunk segíteni, az a legjobb érzés, ezért érdemes ezt a hivatást végezni.

Valószínű, az egyetemi oktatói múltamból fakadóan vallom azt, hogy ki kell lépni a tára mögül, nem szeretnék olyan patikában dolgozni, ahol elzártan vagyok a betegektől. Én egy nyitott patikát képzeltem el, ahol, igen, én kimegyek a beteghez, és igen, egy konzultatív expediálás keretében beszélgetek a beteggel, megmutatom neki a gyógyszert, mindent elmondok róla.

Az edukáció rendkívül fontos, de nem csak a patikában! Tartottunk betegedukációs előadásokat idősek klubjában, aminek nagy sikere volt, a mai napig emlegetik és hiányolják az emberek. A jövőben tervezünk is továbbiakat.

Lássák az emberek, hogy egészségügyi szakember a gyógyszerész, de nemcsak a patikában, hanem azon kívül is tudunk segíteni. Ez a szakma presztízsét és társadalmi elismertségét is növelheti. 2019-től kamarai elnökségi tag lettem a megyében, és azóta foglalkoztat komolyabban és strukturáltabban a szakmánk, a hivatásunk jelene és jövője. Egy nemes küzdelemnek vélem azt, hogy szolgálhassuk a betegeket a tudásunknak megfelelően, és kapjuk is meg ehhez a megfelelő kompetenciákat az egészségügyi kormányzattól. Mi nem akartunk külföldre menni a feleségemmel, pedig a kutatás kapcsán lett volna lehetőségünk. Úgy gondoltuk, ha meg tudjuk itt valósítani az álmainkat, megteremteni az egzisztenciánkat, akkor ezt itt tesszük meg, mert szeretünk itt lenni és szeretjük az itt élő embereket.

A gyógyítás művészetét is csak akkor tudjuk legteljesebben végezni, ha az szeretetből fakad.

„A patikában mindig udvariasan, mosolyogva fogadnak. Ez már félig maga a gyógyulás!”

(J. Andrea, Budapest)

„A gyógyszertár az a hely, ahol nyugodtan bármikor bármennyit kérdezhetek, mindig nyugodtan és érthetően válaszolnak.”
(I. Ilona, Budapest)

„Az én patikámban megoldatlan feladatot nem ismernek!”
(K. Gy. Lászlóné, Vác)

„Udvarias, gyors kiszolgálás és korrekt tájékoztatás jellemzi a patikát.”
(Gy. Attila, Nagykőrös)

„A gyógyszerészek felkészültsége példaértékű.”
(N. János, Mosonmagyaróvár)

„Én a gyógyszerészemben még soha nem csalódtam.”
(Egy betelefonáló olvasó)

Dr. Szarvasházi Judit
főszerkesztő-gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...