Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gyógyszerészet szíve a gyógyszertárban dobog – 3. rész

Érdekességek2024. május 14.

Fotó: 123rf.com

 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse.

Megkérdeztük az MGYK megyei szervezeteinek elnökeit, hogy ők mit tartanak fontos üzenetnek elmondani a betegek, az olvasók, a lakosság részére.


Dr. Schneider Attila
MGYK vármegyei elnök
Fejér vármegye

Kérdezzenek a betegek, kérdezzen a gyógyszerész!

Nagyon fontosnak tartom az egészségmegőrzést, ebbe beletartozik a mozgás beiktatása a napirendbe, és az elhízás megakadályozása, mivel ez utóbbi rengeteg betegséget okozhat. Aktívan tegyünk az egészségünk megőrzéséért, erre mindenkinek lehetősége van.

A másik fontos gondolat, hogy ha már gyógyszert kell szedni, akkor az információkért nyugodtan forduljanak a betegek a gyógyszertárban dolgozó szakemberekhez. És bátran kérdezzék őket.

Azért mondom ezt, mert ez konkrét eset volt, amikor a beteg sietett, rohant, és gyorsan csak kért még valamit felfázásra, mert éjjelente mindig ki kell mennie a WC-re. Jó érzékkel megjegyeztem, hogy a vérnyomáscsökkentő, amit szed, az vízhajtót is tartalmaz. És mivel azt este vette be, ezért kellett kimennie éjszakánként, hisz ez az ún. mellékhatása annak a gyógyszernek. De reflux-panasszal is többször fordultak már hozzánk, amikor átbeszéltük a betegséget, annak gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelését.

Akár a gyógyszerek átnézésével is segíthetünk, mert a betegek nem tudják, hogy egy adott vény nélküli készítményt, amit a saját döntésük alapján vesznek a patikában, vagy egy étrendkiegészítőt szabad-e szedni a vényköteles szereik mellett.

Csak akkor derül ki a probléma, ha beszélünk róla, és az információhiány vagy a nem megfelelő információ is csak ilyenkor kerül előtérbe. Ezért fontos, hogy kérdezzenek a betegek, de fontos az is, hogy a gyógyszerész is kérdezze őket, bizonyosodjon meg róla, hogy helyesen követik a terápiát.

Sőt, ha kérnek egy vény nélküli szert, ajánlott a gyógyszerésznek rákérdezni, hogy mire kérik azt a készítményt, mert sokszor teljesen más nevet mondanak, mint amit szeretnének. Valahogy éppen az ugrott be az agyukba.

Jó értelemben gyanakvónak kell lennünk, hogy biztosra menjünk a helyes gyógyszeralkalmazást illetően.

 

Dr. Szabó Péter Balázs
MGYK vármegyei elnök
Somogy vármegye

Összeállítjuk a házi patikát

Mi területileg nagy, de létszámilag nem túl nagy vármegye vagyunk, vannak apró falvas területek is, nagyváros csupán Kaposvár és Siófok.

Árérzékeny a lakosság, sajnos egyre inkább számít, hogy mennyibe kerül a gyógyszer.

Vidéken nehezített az orvosi ellátás is, ezzel együtt beszűkült a magisztrális gyógyszerelés, gyógyszerfelírás is, ami adott esetben olcsóbb megoldást jelentett a kész gyógyszerekhez képest. Kik járnak leggyakrabban patikába? Akiknek krónikus betegségük van, és az idősebbek, a nyugdíjasok. De 10-15 év múlva nagyon meg fog változni a vidék szerkezete, mert sajnos kihalnak az idősek, és nincsenek helyettük új lakók. Hogy élhető legyen a település, kell bölcsőde, óvoda, iskola, orvos, gyógyszerész stb. Ez már sajnos most sincs mindenütt így. Egy vidéken működő gyógyszertárnak ezért van értéke, és ezt az a közösség, amelyik használja, fel is ismeri, értékeli. A gyógyszertárban dolgozó szakemberek társadalmi megítélése, szerintem, itt sokkal jelentősebb, mint egy nagyvárosban. A munka strukturáltságában is van különbség. A problémamegoldásnak is nálunk sokkal nagyobb szerepe van, az a fontos, hogy a beteg pozitív érzéssel távozzon innen. Nagyobb és szerteágazóbb a felelősségünk, hogy miképpen oldjuk meg a problémáját. Magasabb készlettel is kell dolgoznunk, ez nagyobb befektetést igényel, de folyamatosan mérlegelünk, hogy a beteg ki legyen szolgálva, de feleslegesen se álljon a gyógyszer a raktárban, mert az leköti a pénzt.

Ami nagyon jó, hogy itt, vidéken több idő marad arra, hogy elbeszélgessünk a betegekkel. Ez fontos is, mert nem mindenütt van orvos, és ott lényeges a gyógyszerész információja.

Fontosnak tartanám még felhívni a figyelmet az előrelátásra. Főleg, akinek gyerekei vannak, érdemes átgondolni, hogy milyen készítményeket kellene otthon tartani, mert szükség lehet rá, és akkor ne éjjel kelljen rohanni segítségért. Ebben segítünk, összeállítani egy házi patikát gyereknek, felnőttnek, idősnek egyaránt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...