Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A gyógytorna az egyik leghatékonyabb segítség vállfájdalomnál

Érdekességek2024. április 14.

A krónikus vállfájdalomnak számos oka van a túlterhelésből eredő problémáktól a porcsérülésig. A fájdalom mellett mozgásbeszűkülés is jelentkezhet, így nem csoda, hogy az érintettek mindenféle módon próbálnak javítani az állapotukon. Gyöngyösiné Gutlébeth Nikoletta, a FájdalomKözpont gyógytornásza egy olyan tanulmányra hívta fel a figyelmet, amely szerint a gyógytorna sok esetben hatékonyabbnak bizonyult, mint a lökéshullám kezelés.

Fotó: 123rf.comA szakszerű gyógytorna rendkívül sokat segíthet

Norvég kutatók publikálták korábban azt a tanulmányt, amelyben a krónikus vállfájdalom kezelési lehetőségeivel foglalkoztak. Ennek az igen gyakori problémának ugyanis számos kezelési módja ismeretes, a nem szteroid gyulladáscsökkentőktől a szteroid injekciókúráig, az ultrahangos és lökéshullámos kezeléseiktől az akupunktúráig.

A szakemberek konkrétan az alacsony-közepes energiájú impulzusokat alkalmazó lökéshullám kezelés hatékonyságát hasonlították össze a felügyelt gyógytornáéval. A 104 fős kutatásban 18-70 év közti személyek vettek részt, akik legalább 3 hónapja vállfájdalommal küzdöttek. A véletlenszerűen kialakított csoportok közül az egyik hetekig tartó lökéshullám kezeléseken, a másik felügyelt gyógytorna foglalkozásokon vett részt, és egyik csoport sem kaphatott más kezelést a szükséges fájdalomcsillapítókon és gyulladáscsökkentőkön kívül.

A 6., 12. és 18. heti ellenőrzésekkor a fájdalmukat és a mozgáskorlátozottságukat kellett értékelniük egy skálán. Nyolc hét után a gyógytornás csoport 64 százaléka számolt be fájdalomcsökkenésről és szabadabb mozgásról, szemben a lökéshullámos csoport 32 százalékával. Ráadásul utóbbiaknak további kezelésekre is szükségük volt, míg a gyógytornások közül többen visszatérhettek a munkába is. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a lökéshullám terápia ne lenne hasznos, de sok esetben érdemes más kezelésekkel és a gyógytornával kombinálva alkalmazni azt. 

Első a diagnózis

A vállfájdalom nagyon gyakran jelentkezik sportolóknál, megerőltető munkát végzőknél, leggyakrabban a túlerőltetés miatt. Kevesen gondolnak rá, de ezeknél a mozgástípusoknál legfontosabb lenne a megelőzés, a tudatos mozgás. Ugyanis csak akkor ajánlatos a váll izmait erősen megmozgató tevékenységet végezni, ha elég erősek az ott található izmok. Ha gyengék a vállízületet tartó izmok, a váll előrelóghat vagy leereszkedhet, jelentősen növelve így a sérülés veszélyét. Ha a vállban hirtelen, esetleg egy sérülés következtében lép fel a fájdalom, ajánlott a kart felkötni és bejelentkezni egy szakemberhez. Ilyen esetekben elsődlegesen a fájdalomcsillapításra koncentrálnak, helyi, gyorsan ható szerekkel.


A krónikus, tehát hosszan tartó fájdalmak esetén is első lépés kell, hogy legyen az orvosi vizsgálat és a pontos diagnózis felállítása, hiszen más kezelést igényel például a Rotátor-köpeny sérülése, az ütközési szindróma, a porcsérülés vagy akár a perifériás neuropátia.
– Ha a szakorvos úgy ítéli meg, hogy már nem szükséges pihentetni a vállat, rengeteget segíthet a személyre szabott gyógytorna – hangsúlyozza Gyöngyösiné Gutlébeth Nikoletta, a FájdalomKözpont gyógytornásza.

– Ilyenkor az adott személy adottságainak, állapotának, problémájának megfelelően építünk fel egy mozgássort, és a pontos kivitelezést is megtanítjuk. Persze a gyógytorna nem csodaszer, csak a kitartó, rendszeres tornáztatás hoz javulást, így a páciensnek is partnernek kell lenni, el kell szánnia magát a változtatásra. Az eredmények, a fájdalom csökkenése, elmúlása, a szabadabb mozgás azonban szerencsére sokakat meggyőz a hasznáról.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.