Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A hatodik érzék lenyomatai az aurán

Érdekességek2018. július 25.

Az ember aurája nem csupán egy összefüggő egység - mint azt sokan elképzelik, hanem több rétegből álló, nagyon érzékeny energiahálók összessége. Az aura rétegeit már igen régóta ismerik és mostanában egyre aktívabban kutatják is az orvosok, fizikusok, természettudósok.  

Milyen rétegei vannak az aurának?

Fizikai test. Ez a legalsó, "legsűrűbb" test, amit mindenki ismer. Kézzelfogható fizikai testünk az aura "magvaként", első rétegeként is felfogható.

Éterikus test. Ez a réteg paplanként veszi körül a fizikai testet. Apró energiavonalakból épül fel, és elsősorban a fizikai test megbetegedései olvashatók ki az állapotából. Az éterikus test vastagsága maximum öt centiméter. A bioenergetikus természetgyógyász ebben a rétegben, "finomenergia-testben" kutat elváltozások után, ugyanis sok esetben előbb megjelenik az elváltozás, mint ahogy megjelenne a fizikai tünet. Lappangó, egyenlőre tünetmentes, kezdődő és régi betegség is feltárható így.

Érzelmi test. Ez az a réteg, amelyet a kifinomult érzékelésűek színesnek látnak. A különféle aktuális érzelmek különféle színek felhőiként jelennek meg ebben a rétegben. Ezek az érzelmek, indulatok (például düh, félelem) betegítő hatásúak lehetnek a fizikai testre nézve, ezért ezek is sok információt adnak a hozzáértő természetgyógyásznak.


Mentális test. Ez a "finomenergia-test" a gondolatokkal és a tudatműködéssel áll kapcsolatban. Elsősorban a fej és a váll körül sugárzó sárga fényként jelenik meg a "látók" számára, mely kiterjed az egész testre.

Spirituális testek. Ez a gyűjtőneve az előzőeknél még finomabb rétegeknek. Aranyszínű és mindenki körül ott ragyog. Ezt, illetve ezeket a testeket a természetgyógyászati tevékenység ritkán érinti. A hétköznapi életben „karizmatikus kisugárzásként”, „magnetikus vonzásként” érzékeljük.

Az aura kutatásának története

Kr. e. 500 körül a görög bölcs, Pithagorasz követői említik az ember fénytestét, amelynek fényereje összefügg a testben tapasztalható betegségekkel. Liebeault a XII. században leírta, hogy van, aki puszta jelenlétével képes gyógyító hatást gyakorolni, míg másoknak betegítő az energiája. Paracelsus a középkorban ezt az energiát Illiaszternek nevezte. Messmer, a hipnózis atyja fluidumnak nevezte a mindent átható életszellemet. Wilhelm von Reichenbach, egy kutató szellemű XIX. századi báró ezt od-mezőnek nevezte. A XX. század elején már rengeteg tudós kíváncsiságát felkeltette ez a különös jelenség, jelenleg pedig a világ újító szellemű laboratóriumaiban folynak komoly kutatások, elsősorban Kaliforniában. Az aura létét ma már aligha lehetne vitatni.

A nyelv bölcsessége

Nyelvünkben számtalan kifejezés utal az aura színeire, ez is bizonyítja, hogy – ha máshogy nem – tudat alatt, de mindannyian érzékeljük, "látjuk" az aurát. Hiszen különben nem értenénk ezeket a kifejezéseket, mondásokat:

Az aura szerepe

A bennünket körülvevő energiatér emlékeket, gondolatokat, élményeket tárol. Voltaképpen az aurát nevezhetjük információs hálónak is. Összes tapasztalatunk megtalálható itt, az is, amit már elfelejtettünk. Erről képesek "olvasni" a különlegesen érzékeny emberek, akiket "médiumnak" vagy "gondolatolvasónak" nevezünk. Ez sokkal kevésbé ritka, mint gondolnánk.

Mi történik az aurába kerülő információval?

Tárolás. Az emberi aurának sajátos "memóriája" van.

Kommunikáció, információcsere más emberekkel tudatalatti szinten. Ezen a jelenségen alapul a tömegpszichózis is, amikor sok ember tudata (aurája) összeolvad, és kollektív tudat alakul ki. Ezt nemes célra is fel lehet használni (közös ima, éneklés, csoportos gyógyítás, vagy szurkolás a kedvenc csapatnak), de sajnos vissza is lehet élni vele (futball-huliganizmus, politikai agitációs gyűlések, fanatikus szekták). Erre mondják azt is, hogy "egy hullámhosszon vagyunk", ez valójában a bioenergiáink azonos hullámát jelenti.

Felidézés. Az aurából előhívhatók a múlt emlékei, vagy a betegség kialakulásának előzményei. Éppen ezért az aura gyógyítása a fizikai testet is gyógyítja.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.